KÖNYVESPOLC: A budapesti zongorista (Roxanne de Bastion) – Kevés olyan ember van, aki nem szereti a zenét. A zene káprázatos hatással van az emberre. Elgondolkodtat, érzelmeket kelt, ellazít vagy épp ellenkezőleg: mozgásra késztet, megfog, örömet okoz. „A zene annyira elképesztő dolog, életeket tud átalakítani, az öklöt virágcsokorrá, a keserűséget megbékéléssé tudja változtatni.” /Jón Kalman Stefánsson/

Roxanne de Bastion: A budapesti zongorista - KÖNYVESPOLC

A könyv fedőlapja – LÍRA

„A budapesti zongorista” c. regény lapjait át- meg átszövi a zene szeretete, a zongora, a zongorázás mindennapi életük állandó része. „A családomnak van egy zongorája. Billentyűin meglátszik az érintések nyoma. Jobb felső sarkán apró lyukak jelzik, hogy édesapám babaként harapdálta a fáját” – írja az unoka, a szerző. Főhőse egy fiatal, kiemelkedően tehetséges zongorista: Bástyai–Holczer István. Az olvasmány értéke és érdekessége az, hogy a főszereplő valós személy. Ezt lehet róla olvasni a lexikonban:

„Születés: Szeged, 1907. május 19.
Eredeti neve: bástyai Holtzer István (1911-ig)
Szülei: bástyai Holtzer Aladár kézműáru nagykereskedő, Schvarcz Katalin
Lakása: Budapest, V. Szent István tér 5. (1933)
Szakmája eredetileg textilkereskedő volt. Tanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta Baranyi János tanítványaként. Dalokat, tánczenéket írt.
Zeneszerző:
1. Segítség, örököltem! (1937)
2. Pillanatnyi pénzzavar (1937-38)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ „

A család zongorája, ami elkísér életútján 4 nemzedéket, „Blüthner baby grand” márkájú, eljegyzési ajándékként került a családhoz. A zongora 1905 óta van a de Bastion (Bástyai) család tulajdonában. Csak a csodának köszönhető, hogy épen átvészelte az elmúlt közel százhúsz évet .Jelenleg már az unokáé.

Roxanne de Bastion: A budapesti zongorista - KÖNYVESPOLC

Roxanne de Bastion, a szerző – West Cork Music

Mindenki zeneszerető, muzikális a családban, a neves hangszer nemzedékről nemzedékre gyakran használatban van. A könyv írója a főszereplő unokája, ő is abszolút zeneértő, énekes Angliában. A háború előtt a család textil nagykereskedéssel foglalkozik, jól megy az üzlet, fényűző lakásban élnek a Szent István Bazilikával szemben. István is ezen a nyomdokon kezdi felnőtt életét, de hamar a zene felé fordul. Megelevenedik előttünk Bástyai élete: a kiváltságos gyerekkor, az ifjúkori kalandok, a húszas-harmincas évek Budapestjének utánozhatatlan forgataga. Bástyai tehetséges volt és eltökélt; ragyogó zenei jövő állt előtte.

A budapesti zongorista

Az 1930-as évek Budapestjének egyik népszerű sztárja lesz, fényűző klubokban, luxusszállókban lép fel, a nők igencsak kedvelik. Színházakban szerepel, emellett filmzenéket és saját zeneműveket is ír. Pazarul improvizál. Külföldön is sikeresen turnézik. 1939-től azonban nagyot fordul vele a világ. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a közérdekű munkaszolgálat felállítása egybe esett a zsidók közéleti és gazdasági befolyásának visszaszorítást célzó úgynevezett zsidótörvények bevezetésével. Ő is munkaszolgálatos lesz.

A kikeresztelkedetteket külön századokba osztották be. Nehéz fizikai munkát végeztek. Silány élelmezés mellett dolgoztattak velük olyan nehéz testi munkát, amelyben a munkaszolgálatosok nagy része járatlan volt. Mivel a túlzott követelményeket nem tudták teljesíteni, súlyos büntetések özönét alkalmazták velük szemben. Az embertelen bánásmódra, a súlyos visszaélésekre nem volt írásbeli utasítás. Bástyai István csalódik magyar honfitársaiban. Ez csak egy lépcsőfok volt a pokol felé…

Roxanne de Bastion: A budapesti zongorista - KÖNYVESPOLC

A főszereplő, Bástyai István – HVG

Mikor a szovjetek előretörése elől menekülő német katonák magára hagyták a csapatát, Bástyai gyalog indult Magyarország felé. Megdöbbentő, hogy 3000 km-es távon egyszál magában gyalogolt keresztül Oroszországon. A frontra küldött több mint ezer zsidó közül csak nyolcan tértek vissza. Mind a nyolcat koncentrációs táborba küldték. A folytatás 1942-ben a holokauszt során elszenvedett elképzelhetetlen borzalmak története lesz. Ezek az események, a fizikai és lelki kínok kettétörik a zeneszerző életét. Roncsként, 42 kg-os testsúllyal, betegen hazaér.

Teljesen valószínűtlen módon legnagyobb sikerét csak ezután érte el: 1946-ban a híres jazz énekes, Fényes Kató elénekelte Emlékszel még? című számát, ami a háború utáni évek egyik himnuszává vált. /A szövegét Szenes Iván írta./ A siker ellenére Bástyai többé nem érezte magát biztonságban Magyarországon. Megmenekülését követően elhagyta Magyarországot, és Angliában telepedett le Stephen de Bastion néven. Választott hazájában nehezen asszimilálódott, emiatt nem tudta folytatni derékba tört karrierjét – de a zeneszerzést sohasem hagyta abba.

Fényes Kató énekli a híres dalt

 

A budapesti zongorista

„Minden történet, ami a holokauszt túléléséről szól, csodákkal teli” – írja Roxanne de Bastion, aki az apja halálával – mint unoka – megörökli ezt a zongorát. A zongora több mint száz éve a család tulajdonában van. A lebombázott, szétdúlt lakás egyetlen épen maradt darabja, ami szinte visszavárja a gazdáját. A regényíró kibontja a múltat, mert Roxanne a gyász mélyén felfedezi a nagyapja, Stephen de Bastion által rögzített hangfelvételeket.

Az eredeti, 3 magnókazettás hanganyagokból, a hatalmas iratszekrény fiókjaiban porosodó kiadatlan emlékiratokból, levelekből és dokumentumokból Roxanne felidézi nagyapja történetét a reményről, az elveszett és megtalált zenéről. A történelmi hűség kedvéért levéltári kutatásokat is végez. Felállítja a családfájukat is. Nagy rokonszenvvel ábrázolja a nagypapát minden életkorban, építve az életben maradt, magas kort megélt rokonok, ismerősök elbeszélt benyomásaira, adomáira. A családjában marad fényképalbumok, levelek, kézzel írt kották, koncertfüzetek, forgatókönyvek, kazetták egy nem mindennapi életutat tártak fel előtte.

Bastion bevallja, hogy sokáig nem merte meghallgatni a kazettákat: nem állt készen a borzalmakra, ami nagyapjával és családjával történt a vészkorszakban. „Idegesen nyomtam meg az indítógombot. Nagyapám hangját hallgatva azonban rájöttem, hogy sokkal többről mesélt, mint az üldöztetés éveiről. Úgy éreztem, mintha Stephen kézen fogott volna, hogy végigvezessen egész életén” – írja de Bastion.- „A könyv megírása után visszatértem a családi házba, hogy az ő zongoráján, az ő kézzel írott kottáit használva játszhassam el Stephen dalait.” Lélek-gyógyítás a zenén keresztül…

Roxanne de Bastion: A budapesti zongorista - KÖNYVESPOLC

Fotó: Pixabay

Jó stílusú, felemelő olvasmány, kép arról, hogyan harcol egy művész a sötétséggel szemben, s hogyan öröklődik a muzsika szeretete, ami meggyógyítja a lelkeket, generációkon keresztül.

2025 februárjában Roxanne de Bastion kötete, A budapesti zongorista a Hónap Könyve a budapesti Fókusz Könyváruházban! Aki elsétál a kirakat előtt, és beolvassa a QR-kódot, meghallgathatja Stephen de Bastion dalait!

A szomorkás, romantikus, igaz történetet nem csak zeneszeretőknek ajánlom. Felemelő és mélyen megindító könyv egy művész harcáról a sötétséggel szemben, és a remény hangjáról, amely generációkon át visszhangzik. „Emlékszel még?”

A budapesti zongorista című könyv az ATHENAEUM KIADÓ munkája.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől