Önök szeretik a sört? Ismerik a Dreher márkát? S hogy egy könyvajánlót miért kezdek ilyen kérdéssel? Mert a magyar sörgyártás 200 évét átölelő DREHER családról szól a következő ismertető. Kiadta az ATHENAEAUM Kiadó.

Iglódi Csaba kétszáz éven átívelő családregényében a Dreher család négy generációjának sorsáról mesél. A szereplők a könyv egészében hosszú „időutazáson” vesznek részt. Ez egy olyan korból indul, amikortól még éppen száz évet kellett várni az első filmszínház megnyitására, még Benz nem találta fel az autót, de a kaland a jelenünkig nyújtózik…

Iglódi Csaba: Dréher-szimfónia - Könyvespolc

A könyv fedőlapja – Líra

Iglódi Csaba nagy célt tűzött ki maga elé, amikor írni kezdte a sörgyárról ismert Dreher család több generációra visszanyúló történetét. A történet az 1700-as évek derekán kezdődik, amikor Franz Anton Dreher a fekete-erdei Pfullendorfból Bécsbe utazik, ahol csaposnak áll, majd amikor a körülmények úgy alakulnak, átveszi a sörözőt, a maga ura lesz, és sörfőző üzletbe kezd.

Ezután megtudjuk, hogy generációról generációra hogyan veszi át a következő nemzedék a stafétabotot, a sörfőzdéből hogyan lesz gyár, a piac hogyan lépi át az országhatárokat, és innováció következtében milyen újabb termékek, adalékok, eljárások jelennek meg a kínálatban. A sörgyár fejlődésével párhuzamosan belelátunk a família rokoni szálainak szövögetésébe, s nem mellékesen megismerjük a bécsi nagyvilági élet kavalkádját.

A fő szálat négy férfi sorsa szövi és átmenti a jelenig. Mi a titok? Talán a tehetség, a kitartás és a szerencse összefonódása. A dinasztia működési elve a tradíció megőrzése és az innováció támogatása. A sikeres férfiak mögött asszonyok állnak, egy kicsit férfiak uralta régi világban. Ők epizódszereplők ugyan, de hatásuk döntő jelentőségű. Mindig ők motiválják partnerüket hol anya, hol feleség, hol lánytestvéri minőségben.

Iglódi Csaba: Dréher-szimfónia - Könyvespolc

A szerző – Iglódi Csaba szerzői oldala, Facebook

Az üzlet pezseg, átszövi az élet, az írói fantázia tovább színezi az amúgy sem egyhangú sorsokat. Iglódi Csaba tablóként vetíti elénk a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosát, inasként követi egyik hősünket. Az ő szemével látva elutazunk Európa fontos városaiba. Eljutunk Angliába is, ahol még az ipari kémkedést is megtapasztalhatjuk. (Nyersanyagmintát hoznak haza egy sörfőzdéből, egy sétapálca üregébe rejtve. Igaz, állítólag a selyemhernyó is ezen az úton került Európába, – sokkal korábban.)„Egy ügyesen kialakított apró laboratóriumban igyekeztek megfejteni a kiváló brit sörök titkát. A következő évek fényesen bizonyították, hogy kockázatos erőfeszítéseiket siker koronázta.”

Azért, hogy korhű legyen, feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok, valamint úri- és névtelen lányok a félvilági városi életből.

„Rég vágytam arra, hogy legyen egy saját történetem, elmondhassam, amit a világról gondolok.” – Ez hangzott el az író szájából a sörgyár patinás kocsmájában a májusi könyvbemutatón, ahol a szerzőn kívül Békefi Gábor, a Dreher sörgyárak vezérigazgatója, dr. Török Róbert kereskedelmi történész és Nyáry Krisztián író mint beszélgetőtárs jelent meg. Itt megtudtuk azt is, hogy a regény nem valósághű történelmi mű, hanem fikció, amelybe a szerző beleszőtte a sörgyár születésétől az 1921-ig tartó időszak valóságos elemeit, üzleti dilemmáit, válsághelyzeteit és azok megoldásait is. Természetesen minden „elemet” magában foglal a regény.

Iglódi Csaba: Dréher-szimfónia - Könyvespolc

Sörfőzde – Pixabay

Iglódi Csaba alaposan kikutatta, és az adatokkal fűszerezte az olyan ipartörténeti érdekességeket, hogy a család nevéhez kötődik a bécsi láger sör kifejlesztése. Dreher helyezte üzembe az első közép-európai gőzgépet, az automobil használata, innováció, a versenylótenyésztés meghonosítása. Jó ízléssel újították fel a martonvásári Brunszvik-kastélyt, és a kőbányai barlangrendszer hasznosságát felismerve a Dreher Sörgyárat megalapították Magyarországon.

Főszereplőink főzdéjéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban és a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy mai országban is jelen voltak, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat. „Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat.” – Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait.

A történelmi háttér csak a kiindulópontként szolgál a Dreher-szimfóniában. A műben vannak valós alakok, de van szereplő, aki csak az írói képzelet szüleménye. Minden benne van, ami miatt érdemes elolvasni egy könyvet: romantika (pl. cigány jósnő), humor, gasztronómia, rejtély, szép leírások, élő párbeszédek, mély barátság (Leopold Grubenstein újságíró-szerkesztő és Antal kapcsolata).

Iglódi Csaba: Dréher-szimfónia - Könyvespolc

A sör – Pixabay

A sikeres vállalkozás nem kis áldozatok árán száll apáról fiúra. Időnként sötét fellegek borulnak a családra: halálesetek, tűzvész, gyógyíthatatlan betegség. Máskor felderül az olvasó arca: várva várt gyermek születeik, üzleti sikerek tarkítják a Dreher família életét.

Mindez nagyon életszerű, így könnyű szívvel tudunk a négy nemzedék életútját magában foglaló családregény szereplőinek „útitársai” lenni olvasóként. A Dreherek története a család érvényesüléséről szól. A családtagok nem ágálnak a megírt sors ellen, végül belevetik magukat a munkába, elnyomva a saját vágyaikat. Meseszerű az első oldaltól az utolsóig, álom-időutazás.

A Dreher-szimfónia kiemelkedő könyv a kortárs irodalomban. Már első látásra felkelti a figyelmet: sötétzöld-arany külseje egy bőrkötésű 19. századi regényre emlékeztet, a barokkos, cirkalmas betűk ugyancsak egy letűnt kor emlékét idézik meg. Gyönyörű a könyv élfestése is, amelyen korabeli lovas jelenetek láthatók. A 16. században terjedt el ez a technika, olasz eredetű. A könyvespolc dekoratív eleme lesz!

Iglódi Csaba: Dréher-szimfónia - Könyvespolc

A különleges élfestés a könyv oldalán – Drehershop

A regénycím telitalálat, exluzív tartalmat várunk tőle. A szimfónia négytételes, zenekarra írott darab, összhangot, együtthangzást jelent. E családtörténet „kottája” lehetne: együttműködés, feleség hozománnyal, majd fiúutód,- ha lehet, – a férjek részéről szenvedélyes munkaszeretet. Kellékei még: jó üzleti érzék, egy csipetnyi szerencse, összhang a környezettel, azaz a kereskedelmi irányzatokkal, politikával, technikai fejlődéssel… A Dreherek között a harmónia száz-százhúsz éven át meg is van.

Iglódi Csaba Dreher-szimfónia című kötete elnyerte a Könytáros Klub Nívódíját.

Meglátják, ha kézbe veszik, nem akaródzik majd letenni! Szeretettel ajánlom!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől