Megrostált betűk – Magyar Múzsa versantológia 2017-2024 – A Magyar Múzsa kulturális folyóiratot 2017-ben indította útjára a Magyar Újságírók Közössége azzal a céllal, hogy a média számos területén dolgozó újságírók számára egy olyan színteret, saját fórumot hozzon létre, ahol szerkesztői munkájuk mellett egyben szépirodalmi alkotásaik is – versek, novellák, esszék, tanulmányok – napvilágot láthatnak.

Az idők során a kulturális élet számos területén ténykedő alkotók csatlakoztak a nyitott, de az újságírás legjobb hagyományait megtartó, népben, nemzetben gondolkodó folyóirathoz. Egyetemi oktatók, tanárok, történészek, képzőművészek, műfordítók, színháztörténészek publikáltak, publikálnak a negyedévente megjelenő lapban.

Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024

Már a kezdetekkor jeles szerkesztőbizottság állt az évente négyszer, majd később ötször megjelenő folyóirat mögött. A teljesség igénye nélkül néhány név az országosan ismert irodalmárok, irodalomtudósok közül, akik egyben a periodika szerzőiként is jegyzettek: Cs. Varga István, Bertha Zoltán, Kaiser László, Köbödöcz Gábor.

Meg kell említenünk a 2020-as évet, amikor is megalakult a Magyar Nemzeti Írószövetség. Ez a szervezet csatlakozott a Magyar Újságírók Közösségéhez, így a Magyar Múzsa szerzőgárdája is kibővült, ami egyben reménységet is jelent arra nézve, hogy a lap továbbra is fennmarad, bár a szűkös anyagi helyzet veszélyezteti a kiadást, miként ez számos irodalmi folyóiratnál tapasztalható.

A Magyar Múzsának eddig 34 száma jelent meg, s ez több mint ezer verset jelent. Hét év telt el, s a folyóiratban ez alatt az időszak alatt napvilágot látott versekből nagyot merített az antológia: Hét év lírai terméséből válogattak a szerkesztőbizottság tagjai, s az októberi Magyar Múzsaszám helyett megszületett a Megrostált betűk című versgyűjtemény.

Az előszó Turbók Attila költő tollából származik, aki Dr. Lovas Dániel, a Magyar Múzsa főszerkesztője (mára a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke) és Madár János József Attila-díjas költő (a Magyar Nemzeti Írószövetség elnöke) mellett a verseket válogatta és szerkesztette.

A könyv művészeti szerkesztője Mártonfi Benke Márta, a Magyar Múzsa művészeti rovatvezetője, aki az illusztrációkat a Magyar Múzsában megjelent képzőművészeti alkotásokból válogatta.

A beszédes címet: Megrostált betűk, Márkus László költő, a Kalamáris főszerkesztője haiku csokrának elnevezése ihlette. A külcsín, a borítón látható festmény Sipos Endrét dicséri.

Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024    Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024

2025. január 17-én a budapesti Szabó Lőrinc Könyvtár Eötvös utcai könyvtárában, a Lengyel János vezette Mitracsek Presszó kulturális rendezvénysorozatán került megrendezésre a Megrostált betűk antológia bemutatója. A főként irodalommal foglalkozó sorozatot Lengyel János indította útjára dr. Mitracsek Ödön javaslatára 2022-ben.

A január 17-ei rendezvényen a résztvevők köszöntötték Ivaskovics Józsefet, a Credo Verséneklő Együttes vezetőjét, aki számos költeményt zenésített meg. Az együttes a közelmúltban vehette át a „Magyarságért” Wass Albert-díjat. Az est vendége volt Turbók Attila költő, a Magyar Múzsa szerkesztőbizottságának tagja, akit Lengyel János író, költő, újságíró kérdezett az antológia születésének ötletéről, annak megvalósításáról, a versválogatások menetéről.

Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024

Turbók Attila és Lengyel János

Turbók Attila beszélt a gondos válogatói munka nehézségeiről, a szerkesztőkkel történt egyeztetésről. Kiemelte az antológia összegző szerepét, s hogy a gyűjteményben olvasható valamennyi vers megjelent már egy korábbi Múzsaszámban, sorrendjük pedig a megjelenés időrendjét követi.

„Mindez érdekes összehasonlításra ad lehetőséget mind a szerzők számát, mind a tematika változását illetően. Országosan ismert neves költők éppúgy szerepelnek az összeállításban, mint egy- vagy kétkötetes szerzők. A szerkesztők szem előtt tartották a magyar irodalom egyetemességét, ezért az antológiában helyet kaptak határon túli szerzők is. Erdélyi, kárpátaljai, felföldi, délvidéki költők versei mellett Svájcban, sőt amerikai földrészen élő alkotók írásai is olvashatók e kötetben.” – Ezekkel a gondolatokkal összegezte az antológia tartalmi és szerkezeti felépítését Turbók Attila.

Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024

Turbók Attila bemutatja a Megrostált betűk című antológiát

A beszélgetést a megjelent szerzők verselőadása színesítette, akik egy-egy verset adtak elő. Szepesi Zsuzsanna, Orosz Margit, Tornai Xénia, Török Nándor, Turbók Attila, Varga Tibor versei után Hajdan Vali Lengyel János versgondolatait közvetítette.

Az antológiában közzétett versek témája színes, szerteágazó: a haza iránti hűségről, az Isten-hitről, 1956 emlékéről, történelmi epizódokról, a természet szépségéről vallanak. Lapozgatás közben rálelhetünk olyan versekre is, amelyek hangot adnak életünk viszontagságainak, a háború embertelen borzalmainak, szólnak a kiszolgáltatottságról. Mindezek az üzenetek sokféle formai megoldást öltenek: szabadversek, hagyományos kötött formák egyaránt képviseltetik magukat.

Az elmúlt hét év gazdag, bő terméséből válogatott búzaszemek begyűjtése ez a könyv, amikor is a megrostált betűkből szavak, a szavakból mondatok lesznek, a mondatokból pedig versek születnek. Hiteles alkotások gyűjteménye a korról, hagyatékainkról: elődeink szellemiségéről, szellemi értékeink megőrzéséről, jövőbe vetett hitünkről.

Megrostált betűk - Magyar Múzsa versantológia 2017-2024

A könyvbemutató résztvevői

A Megrostált betűk című antológiát lapozgatva, a verseket olvasva bízom abban, hogy minden hiteles alkotás ajándék. Ajándék az olvasónak, ajándék az életnek, ajándék a jövőnek.

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk