A fiatal szerző, Pauline Mai neve már nem ismeretlen a Könyvespolc sorozat olvasói előtt. Korábban megismerkedhettek ’A levendulakék boldogság’ című kötetével. Most igazi, lelki békét meg nem bolygató, romantikus történettel kedveskedik nekünk. A szereplők egytől egyig kedvesek, mélyen jóindulatúak, segítőkészek – mint a mesében.

Pauline Mai: Karácsonyi kívánság
A regény főszereplője egy fiatal lány, Madita, aki három évvel ezelőtt, egy tragikus decemberi estén, 3 nappal karácsony előtt autóbalesetben elvesztette szerelmét. Ez az esemény megváltoztatta az életét, és azóta a karácsony számára inkább fájdalmat, mint ünnepi örömet hoz. Madita visszaköltözött szülőfalujába, a családjához. A család, több generáció együtt lakik egy falusi emeletes házban. Teázót üzemeltetnek, tradicionálisan, a 3. generáció viszi már tovább az örökséget.
A hegyek között megbújó kis község főterén híres karácsonyi vásár szerez örömet a turistáknak és a helyi lakosoknak. Nagyon jó a hangulat, régen látott ismerősök találkozóhelye a forraltboros és pörköltmandulás pavilon. Természetesen kitelepedik ide az ő jóhírű teázójuk is. Maditát nem érdekli a karácsonyi készülődés, a forralt bor és mézeskalács. Titokban az órákat számolja, amikor vége az adventi jókedvű forgatagnak. A lelkében vihar dúl: Madita számára a karácsony nem öröm, hanem szomorúság…
A lány ennyi idő után sincs túl a gyászon, mindenhol egykori párja jut eszébe. Számára, aki a bánatával él együtt, az advent az év legnehezebb időszaka. Madita a családi üzletükben, a kis teaboltban dolgozik, különleges teákat kever. Megérzi, mire van szüksége az embereknek, gondosan összeválogatja a tea hozzávalóit, hogy elő tudjon idézni egy érzést, egy emléket. Hiszen ki ne élt volna már át olyan pillanatot, amikor egy-egy íz vagy illat megelevenítette egy régi emlékét? Híres teája „A tél varázsa,” a „Télapó”, az „Őrangyal.” Sok gyógynövényt, fűszernövényt és keleti fűszereket ismer, ezekből állítja össze a különleges ízű, illatú, utánozhatatlan aromájú teákat.

Nővérének két gyermeke, Ella és a kisöccse, Jancsi teszik elviselhetővé számára ezt a néhány hetet. A gyerekek rábeszélik nagynénjüket, hogy közösen írjanak levelet a Télapónak, mindhárman vessék papírra a kívánságaikat – miközben neki fogalma sem volt arról, hogy a levél később nem a szemétbe kerül, ahogy tervezte, hanem olyasvalaki kezébe, aki bármit megtenne azért, hogy Maditát újra mosolyogni lássa… Néha egy felnőtt levele is eljuthat a Télapóhoz.
Ők ketten /a Télapó és Madita/ levelezésbe kezdenek, de személyesen is egyre jobban megismerik egymást a leveleken keresztül… Néhány téves információ, egy fiatalember érdeklődése, még megbonyolítja a történetüket, de a végére minden a helyére kerül. A főszereplők mellett a mellékszereplők is jól megformált alakok, olyanok, akikben igazi, nemes emberi érzelmek vannak…Kellemes, érzékeny szomszédok, igazi barátok, nyüzsgő családi élet a nővérénél, – mindez hivatott arra, hogy a bánatos főszereplő lelkileg meggyógyuljon.
Ebben a kis hegyvidéki faluban is zajlik az élet – a karácsonyi vásáron legalábbis biztosan. Madita „nyomoz”, hogy a Télapó igazi alakjára mihamarabb fény derüljön, Közben adventi naptárt készít, aminek a számozott helyein más-más ízű filteres tea van. (Ugye, milyen jó ötlet?)Nagyon hangulatos a környezet, az illatok, az ízek. A kedves kis bolt leírása, ánizs, kakukkfű, levendula, almakocka stb..illata lengi be a helyiséget, ahol bármikor lehet egy finom, üdítő csészényi teát inni. A téli táj, a befagyott patak, a hegy tövében megbúvó, pipáló kéményű házak, idilli környezet. Sütiillat, tradicionális kézműves remekeket árusító karácsonyi vásár és egy csipetnyi csoda vár rád ebben a szívmelengető történetben!
Pauline Mai Karácsonyi kívánság című regénye igazi ünnepi csemege.
Miért? Mert elgondolkodtat, meghat, és az ünnepi hangulathoz méltó módon felmelegíti az olvasó szívét. Könnyed, olvasmányos írásmódja miatt szinte falni lehet a lapokat. Könnyen megszeretjük a szereplőket, és végig szurkolunk nekik. A fejezetek egyszer Madita, egyszer a mi Télapónk, Emil, a kedves, minden nő szívét megdobogtató óvóbácsi szemszögéből látjuk az eseményeket.
A könyv egyszerre megható és szívmelengető, tökéletes olvasmány az adventi időszakra. Aki nem szereti a tömény romantikát, bátran válassza ezt karácsonyi olvasmánynak, mert nem a szerelem dominál benne, sokkal inkább a kedvesség és az önzetlen jóindulat. A történet finoman ábrázolja, hogyan oldódik Madita szívében a fájdalom, és ahogy az átfagyott testet felmelegíti egy forró tea, úgy árasztja el őt is lassan a remény és az ünnep melegsége.
Szerezzék be ezt a kellemes időtöltést ígérő kötetet, főzzenek egy jó teát az otthoni alapanyagokból, s merüljenek el a hegyi falu karácsonyi forgatagában!
Athenaeum, Budapest, 2024 – Pauline Mai: Karácsonyi kívánság
A szerzőről: Pauline Mai 1987-ben született Berlinben. Irodalomtudományból diplomázott. Egy könyvkiadónál helyezkedett el, ahol szerkesztőként dolgozott. Jelenleg írással foglalkozik, hobbija az utazás.

Pauline Mai: Karácsonyi kívánság – Részlet a regényből:
„A két utolsó szereplőnél Madita elbizonytalanodott. Nagyon hasonlítottak egymásra, mint ahogy Thea és Madita is a vörösesbarna hajuk miatt. Aztán Madita észrevette, hogy egyikük szemüveget visel.
– Ez vagyok én! A szemüveget nagyon jól megrajzoltad. – Az unokahúga büszkén elmosolyodott. – De mik ezek a kék pöttyök az arcomon? Kanyarós lettem?
A kislány lassan a rajz fölé hajolt, egy pillanatig vizsgálgatta, majd folytatta a rajzolást, mintha mi sem történt volna. Közben halkan így szólt:
– Ez azért van, mert mindig sírsz, amikor jön a Télapó.
Madita úgy egyenesedett fel, mintha tetten érték volna, azonnal nyomást érzett a bordája környékén. Pont ebben a pillanatban trappolást hallott a lépcső felől, és ahogy körülnézett, egy izzó üstököst látott maga felé rohanni, amiről aztán kiderült, hogy a hároméves Jancsi az, rikitóvörös, pomponos sapkában. A kisfiú, amint odaért, az ölébe vetődött. Őt követte Thea, kezében bevásárlótáskával, vidáman mosolyogva. Ahogy mostanában oly gyakran, Madita és a nővére a tegnap este után is úgy tettek, mintha semmi nem történt volna, mintha nem szakadtak volna félbe a beszélgetések, mintha nem hullott volna egy könnycsepp sem, és Madita ennek nagyon örült. Így könnyebb volt elhessegetnie a felkavaró gondolatokat és a következő napra, az apró-cseprő feladataira összpontosítania.
– Na, mit csináltok, festegettek? Apropó, Jancsi, Ella, kérjétek meg Maddit, hogy segítsen megírni a karácsonyi leveleiteket a Télapónak, amíg én kitakarítok!
A gyerekek szeme rögtön felcsillant az izgalomtól. Jancsi máris felmászott egy székre, és föl-le ugrált rajta.
– Kalácsonyi levél, kalácsonyi levél, kalácsonyi levél! – kiabálta, miközben puha vörös haja ütemesen röpködött. A nővérek vidáman egymásra nevettek.
– A kívánságlistáról van szó. Levelet írhatnak a Télapónak a kívánságaikkal – magyarázta Thea, és Maditának eszébe jutott, hogy már tavaly is írtak ilyet a gyerekek. – Segítesz nekik? Már majdnem elfeledkeztem róla.
– Persze – egyezett bele Madita gondolkodás nélkül. Levette a sapkát Jancsi fejéről; a kisfiú közben kibújt a télikabátjából, és a földre ejtette azt. Gyorsan telepakolták az asztalt színes papírral, magazinokkal és játékkatalógusokkal, gyerekollókkal, ragasztóval és csillámló tollakkal.
Ella félretolta a rajzát, felkapta az egyik katalógust, és villámgyorsan lapozgatni kezdte, mintha valami konkrét dolgot keresne, miközben Jancsi egyesével kézbe vette és megvizsgálta a ceruzákat.
– Tehát akkor kérlek, magyarázzátok el nekem, hogy működik ez – kérte Madita. – Olyan régen csináltuk utoljára, hogy már nem is emlékszem.
– Jancsi és én képeket vágunk ki, felragasztjuk őket – gondolkodott Ella, de közben tovább keresgélt -, aztán neked kell megírnod a levelet. Mi pedig majd megmondjuk, mit írj.
– Rendben! – mondta Madita, és hátradőlt. Jancsi ugyanolyan figyelmesen hallgatta a nővérét, mint ahogy a kislány lapozta a katalógust, majd a nővérét utánozva ő is a kezébe vett egyet.
– Ezt kérem! – kiáltott fel hangosan, és egy indiánsátorra mutatott, majd azután megpillantott egy versenypályát. – És ezt is! Meg a tűzoltóautót!”
Pauline Mai: Karácsonyi kívánság
Farkas Ferencné Pásztor Ilona







