„Megfestelek égszínkékre…” – Kékfestő mesterség Bács-Kiskun vármegyében című időszaki kiállítás nyílik október 11-én 15 óra 30 perckor a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteményében. Az intézmény impozáns nagy termében berendezett tárlat betekintést nyújt egy több évszázados hagyománnyal rendelkező, generációról-generációra öröklődő, napjainkig űzött mesterség világába.

 „Megfestelek égszínkékre…”- Kékfestő mesterségről szóló kiállítás

A kiállított tárgyak között szerepelnek a kékfestés munkafolyamatához kapcsolódó eszközök, a műhelyfelszerelés elemei, illetve a végeredménynek tekinthető festett kelmék és belőlük készült változatos, történeti és kortárs viseleti elemek, használati tárgyak. A kiállítás a ma is aktív tiszakécskei és bácsalmási műhelyekkel együttműködve valósult meg, így a leporolt múzeumi tárgyi- és adattári anyagok mellett kortárs, használatban lévő eszközök és frissen festett textíliák is bekerültek a kiállítótérbe.

 „Megfestelek égszínkékre…” megnyitója

A megnyitóünnepségen a vendégeket Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója köszönti, a tárlatot Dr. Méri Edina néprajzkutató muzeológus, múzeumpedagógus, a pápai Kékfestő Múzeum szakmai vezetője nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitón jelen lesznek a kékfestő műhelyek mesterei, közreműködik a tiszakécskei Fülbemászók citerazenekar.

A kiállítás 2024. október 11-e és 2025. március 29-e között tekinthető meg a Népi Iparművészeti Gyűjtemény nyitvatartási idejében.

A „Megfestelek égszínkékre…” program támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

  • Cím: 6000 Kecskemét, Serfőző u. 19.
  • Nyitvatartás:
  • kedd – szombatig: 10.00 – 16.00
  • Pénztár zárás: 15.30

„Megfestelek égszínkékre…” program helyszínéről röviden

Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjtemény

Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére „serház” és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A sörfőzést 1793. augusztus 1-én kezdte meg Petz János mester. Eredetileg az épületegyütteshez „ser”- és pálinkafőző ház, szárazmalom, sörszállító ökrök számára istálló, magtár, valamint kút tartozott.

A sörfőzés jövedelmezőségének csökkenése után átalakították, kibővítették, s 1875-től 1896-ig az ún. „Serház” laktanya volt.

1917-ben itt hozták létre a városi szeszfőzdét, amelynek 1935-ben a barackpálinka, 1941-ben a bugaci keserű, stb. vált híres termékévé.

1969-től 1981-ig a Budapesti Likőripari Vállalat palackozóüzeme volt. Ekkor került vissza a városi tanács tulajdonába. A Bács-Kiskun megyei és a városi tanács áldozatvállalásával – jelentős társadalmi összefogással – a Magyar Népi Iparművészet Múzeumává alakították át, s 1984. december 7-én adták át jelenlegi rendeltetésének.

Népművészet, népi iparművészet

A paraszti munka mellett a parasztok, pásztorok mindennapi életük és szükségleteik használati tárgyait maguk készítették. A közösség igénye, ízlése és elvárásai határozták meg és befolyásolták munkájukat. Természetesen volt lehetőség egyéni alkotásra és újításra, de az egyén alkotó tevékenységét a hagyomány korlátozta, minden újat a meglévő, közösség által meghatározott normarendszerhez kellett igazítania. A népművészet meghatározásánál tehát lényeges tényezőként soroltuk fel a hagyományt és a helyi ízlést, illetve a kettő által kialakított helyi stílust.

Kétségtelen, hogy a népi iparművészet is a népi hagyományokból merít, az alkotás folyamatában azonban a helyi ízlésnek már nem jut szerep, a közösség nem befolyásolja az alkotókat az újításban és az egyéni alkotásban.

Jellemző a népi iparművészeti alkotásokra, hogy a feledésbe merülő technikákat, mesterségeket felfedezi és újjáéleszti. Például a hímzés esetében a ma már nem használt viseleti darabokon megjelenő mintákat a mai igényekhez igazítja, átemeli a mai ízlésvilágba, s újra használható tárgyakat (öltözeti darabok, lakástextil) készít belőle, s ezzel megőrzi napjainkig e gazdag kultúrát.

Forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjtemény weboldala

Hasonló cikkünk