Keleti pályaudvar 140. – Bár mostanában a „vonat, vasút” témáról nehéz pozitív töltetű mondatokat hallani, azért mindezt ne vetítsük ki a Keleti Pályaudvarra, mint épületre. Éppen „születésnapja” van az idén, 140 éves.

„Jön a vonat, fut a vonat:
zúgó robogás.” /Weöres/

140 éves a Keleti pályaudvar!

A MÁV központi indóháza (Vasárnapi Újság, 1884. 35. szám, Dörre Tivadar rajza)

Íme egy korabeli újságcikk részlete:

„A dicső Budapest középületeinek egyik dísze, az uj személypályaudvar. Aki jön, aki megy, mindenki meg lesz lepetve általa. Nagyszerű és gyönyörű, célirányos és pompás, kényelmes és hasznos, Magyarországhoz és a fővároshoz méltó épület ez. Messze földön ritkítja párját” – olvasható a Budapesti Hírlap 1884. augusztus 16-án megjelent számának címlapján.

Az idén 140 éves épületet Rochlitz Gyula főmérnök tervezte, míg a pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök álmodta meg.. Az épület mind a mai napig meghatározó eleme épített örökségünknek, mutatós eleme a fővárosnak. Természetesen továbbra is megkerülhetetlen a szerepe mind a hazai, mind a nemzetközi közlekedés szempontjából. 140 évvel ezelőtt az első vonat Miskolcra indult, az első utasok pedig Ruttkáról és Zimonyból érkeztek. Ugyancsak innen gördült ki első útjára a híres V 40 001 számú Kandó mozdony vontatta szerelvény, az Árpád nevű dízel sínautóbusz Bécs, az Orient Expressz a Balkán felé, tovább színesítve ezzel a pályaudvar presztízsét és történelmi emlékezetét.

140 évvel ezelőtt vasútüzem és városkapu volt a Keleti Pályaudvar. Ebben az időben — Széchenyi István javaslatának megfelelően — hat vasútvonal vezetett már az ország fővárosába, de azoknak egymással alig volt kapcsolatuk. Buda és Pest között 1877-ig nem volt vasúti Duna-híd, de még 1877 után is, a „Központi személyszállító indóház” megépítéséig (így nevezte az egykori Vasárnapi Újság a mai Keleti pályaudvart) lényegében nem volt összeköttetés a Pestre, Budára befutó egyes vasútvonalak között . Több mint öt év telt el tehát az összekötő vonal közigazgatási bejárása és a megnyitása között, s újabb két esztendőnek kellett elmúlnia, míg a központi személypályaudvar (amely csak később kapta a „Keleti pu.” nevet) elkészült.

140 éves a Keleti pályaudvar!

Baross tér (MÁV, Facebook)

Nézzük a folyamat részleteit egy korabeli tudósító anyagából ollózva…

A „Vasárnapi Újság” 1884. augusztus 31-i száma, amely beszámol a központi személypályaudvar megnyitásáról, így ír az építési területről:

„Az új indóház számára a Kerepesi út végét jelölték ki, azt a helyet, ahol a Kerepesi útból a Csömöri út ágazik ki, s hol a bukott omnibusztársulat istállói álltak, egészen közel a városhoz. Túl rajta még van egy lakótelep is. Poros vidék volt, mély és egyenetlen talajjal. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy a hely nagyon vizenyős is. Cölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, ahol az indóház áll, csak ezekre a cölöpökre lehetett építeni. Hosszan tartó, nagyon költséges munka volt.

A pályaudvar talaját pedig el kellett hordani, mert hulladékból volt feltöltve vagy laza futóhomokból állt. A főépület maga 16 800 négyszögmétert foglal el. Csarnokai, várótermei, folyosói egy nagy forgalom kényelmes befogadására való számítással készültek. A főhomlokzat kapuzata 20 méter széles, magasságával imponál. Művészi díszítései is sok nézni valót szolgáltatnak.. Alapterülete 7500 mm, magassága 31,4 m, fesztávolsága 42 m.

Az acélszerkezetű csarnokot Feketeházy János mérnök tervezte, aki a budapesti Ferenc József hidat (a mai Szabadság-hidat) és az Operaház tetőzetét is tervezte. A csarnoktető szerkezete parabola alakú, háromcsuklós hegesztett acél ívtartókból áll. A pénztár fölötti falat Lotz Károly nagy és szép freskója foglalja el; a vasút és a forgalom allegóriája. A művész leleményesen használta fel a klasszikus Olymp istenségét. Olymp helyett dressinen ülnek, legelői egy nympha és Vulkán ölelkezve.

Ez ölelkezés szülöttje a gőz. A vasúti kocsi előtt fut Merkur, kezében a távirdai pózna. Merkur nemcsak a postát jelenti, hanem a telegráfot is. A festmény előterében látható Hungária alakja, amint nyugodtan szemlél egy csoportozatot, mely a földművelést, kereskedést és ipart is képviseli. Még nyolc freskó van a csarnokban, különböző földrészek kereskedelmének alakjaival. Ezek Than Mór művei.”

140 éves a Keleti pályaudvar!

A Keleti pályaudvar előtt (MÁV, Facebook)

Mai helyzet:

A Keleti pályaudvar (hivatalosan Budapest-Keleti) Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működő fejállomásának. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva, és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is. A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja.

A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta az M2-es metróvonal állomása, 2014-től pedig az M4-es metróvonal végállomása, mindemellett villamossal, valamint számos autóbusz- és trolibuszjárattal is megközelíthető. A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a hajdani Taurus gumigyárhoz.

Érdekességek  

140 éves a Keleti pályaudvar!

Lotz terem (Aranyokker Bt.)

Építészeti csoda

1. Háromezer cölöpön áll. Építésekor ugyanis az 1880-as évek elején rengeteg talajvizet találtak, így az alapot meg kellett erősíteni. Az építészek, Rockhiltz Gyula és Feketeházy János úgy döntöttek, hogy háromezer cölöppel támogatják meg, hogy kellőképpen erős legyen.
2. Az első vonat 1884. augusztus 16-án pöfögött ki a pályaudvarról, a célállomás pedig Miskolc volt.
3. Már megnyitásakor villanyvilágítással működött, a pályaudvart 644 izzó borította fényárba.
4. Az eredeti neve Budapest-központi pályaudvar volt, 1892-ben nevezeték át Budapest-Keleti pályaudvarra.
5. A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Találat érte a várótermeket és a csarnokokat is. Műemlék és óvóhely egyszerre a Keleti pályaudvar.
6. Homlokzata negyvenhárom méter magas, a tetején egy allegorikus szoborcsoport látható. A csodálatos szobrot Bezerédi Gyula alkotta, ám nem az eredeti példány látható ma a Keleti-pályaudvar tetején.
7. A pályaudvar alatt egy kiterjedt pincerendszer húzódik, mely a háború ideje alatt óvóhelyként funkcionált.

Nemrégiben megújult a Keleti pályaudvar utascentruma, ami modern és akadálymentesített lett.

140 éves a Keleti pályaudvar!

Az új utascentrum (MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság)

Ha legközelebb erre járnak, nézzenek körül a turista szemével! Képzeljék el a 3000 cölöpöt, ami ezt a hatalmas épületegyüttest szilárdan tartja, s legyenek kíváncsiak a Lotz terem és a kinti szoborcsoport nyújtotta látványra!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkünk a szerzőtől