Könyvespolc – Szűcs Dóra: Szivarfüst és vanília

Szűcs Dóra, a könyv szerzőjének neve nem regényíróként ismert, hanem filmproducerként, forgatókönyvíróként. Több televíziós produkció, nagyjátékfilm alkotója. (Pl.: Patthelyzet; Most van; Intim fejlövés stb…) Ezek között van thriller, vígjáték, romantikus film. Most elsőkönyves íróként szerepel a Szivarfüst és vanília c. regénnyel.

Szereplői valós, valamikor élt személyek, s talán nem meglepő, a filmgyártás világában léteztek. A címben szereplő „szivarfüst” Balázs Béla ismert magyar filmest jelképezi. Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert Béla Kossuth-díjas magyar író, költő, színész, filmesztéta, filmrendező, kritikus, filmfőiskolai tanár. A cím másik alkotóeleme a „vanília” pedig Leni Riefenstahl, teljes nevén: Helene Bertha Amalie Riefenstahl (Berlin, 1902. augusztus 22. – Pöcking, 2003. szeptember 8.), német filmrendező. (Vanília illatú parfümöt használt.)

Szűcs Dóra könyvének témája e két össze nem illő ember szerelmi kapcsolata. Miért össze nem illő? Balázs Béla a kapcsolat kezdetén már elismert, sikeres író, nős, zsidó származású és kommunista. Leni Riefenstahl pedig táncosnő, színésznő, aki szimpatizál a náci eszmékkel. Olyan ambíciója van, hogy a szerelmi vonzerejének segítségével, Balázs Béla szakmai tapasztalataira támaszkodva és Balázs Béla könyve alapján elkészíti első filmjét.

Szakmai előrehaladása érdekében mindent bevet, nem csak vonzó külsejét, hanem baráti kapcsolatainak feláldozását, cselszövést, szinte alvilági eszközökhöz nyúl. Balázs Béla nem tud ellenállni ennek a nőnek, s Moszkva helyett vele megy a sziklák közé, kockára téve az írói jó hírét és karrierjét. Németország ekkor már a háború felé sodródik, rohamosan erősödik a náci propaganda. „Az ablakban régi, puritán menóra, a vele szemben lévő ház falán az enyhe szellő fel-fellebbenti egy horogkeresztes zászló egyik sarkát.” (részlet)

A filmet kemény télben, nehéz körülmények között forgatják. Leni szeszélye folytán cserélgeti a szereplőket. Önző módon a főszerepet magának tartogatja, de ez csak a forgatás második felében derül ki. A történet innen a Leni karakterére összpontosít. Mindig „helyezkedik”. „Leni észreveszi a tulajdonos mögötti polcon a kis horogkeresztes zászlót éppen a nyers fakeretben álló családi kép mellett” (részlet).

Ez a hegyi panzióban történik, ahol a forgatás idejére megszállnak. Hirtelen ötlettel felajánlja a tulajdonosnak, hogy ismeretsége, kapcsolatai révén javasolja Hitlernek a panziót vadászata idejére. A tulajdonos elhiszi, maximálisan kiszolgálja a vendégeit. Ennyi fondorlat után is Béla „…úgy szereti, ahogy van, aki mellett szabad lehet, mégis tartozik valakihez.” (részlet)

A forgatás veszélyes, Leni az életével és Béla érzelmeivel játszik. Leni levelet ír Hitlernek, szeretne a kegyeibe férkőzni. Közben Goebbels Lenire veti ki a hálóját. A film úgy készül el, hogy a költségekhez Leni is hozzájárul: zálogba teszi az ékszereit. A filmben olyan optikát használnak, amit még soha senki nem használt a világon. Leni befutott producer lesz. Találkozik Hitlerrel személyesen. Kölcsönösen csodálják egymás képességeit.

Béla vissza-visszatér a feleségéhez, Annához, aki megbocsájt. Leni érzéketlen a mások problémái iránt. Barátnője, akit gyerekkorától ismer, (Sarah) vidékre menekül. A kávéházon tábla: „Zsidókat nem szolgálunk ki.” Leni reakciója erre: „- Igyon kávét máshol, olyan fontos épp itt?”(részlet) Egymás után alkotja a náci témájú filmeket. A rendezőnő Hitler propaganda-filmesévé vált. Az első ilyen film A hit győzelme volt (1933), amelyet az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő Az akarat diadala követett. (A filmtörténet ezt a filmet is, az 1936-os berlini olimpiát bemutató kétrészes Olimpiát is remekműnek tartja.)

Itt jelenik meg először a futók mellett száguldó kamera, a légi felvétel, a teleobjektív…, egy halom – a filmezésben ma már rutinnak számító – kamerakezelési mód. Miközben a kommunista tüntetések forró hangulata lengi be Berlint. „A tömegben ruházatuk alapján munkások, szolgálók, munkanélküliek foglalnak helyet, a cipők többsége átázik.” (részlet)

Az idősíkok változnak, mintha filmet néznénk. A jelenetek egy része 1931-ben, más része az 1938-as évben játszódik, egy része Berlinben, egy része Moszkvában. Balázs Béla 1938-ban Moszkvában van. Berija, a Szovjetunió belügyi népbiztosa faggatja Lenivel való kapcsolatáról. „A legtehetségesebb ember, akivel valaha találkoztam, a legelszántabb, a legveszélyesebb. Megváltoztatta a szakmát! Amit ő csinált, az még 100 év múlva is vissza fog köszönni a vászonról!” (részlet)

Végül a sok koncepciós per ellenére Berija életben hagyja Balázs Bélát. Hogy miért? Leni eltünteti az ellene szóló bizonyítékot, de nem szerelemből teszi, hanem önzésből. A többit el kell olvasni a könyvből!

Szép leírások teszik élvezetessé a pergő jeleneteket. ”A fák és a bokrok bátor rügyeket hordoznak. Fiatalok még a színek, hamvaszöld leveleket borzol a finom szél.” (részlet)

S mi a szerelmespár utóélete?

Leni Riefenstahl haláláig tagadta politikai kapcsolatát a náci párttal. A második világháborút követően sikerült tisztáznia magát, de nem filmezhetett. 101 éves korában halt meg.

Balázs Béla

1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét, továbbá vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában című film Radványi Géza rendezésében.

Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Életműve – különösen filmesztétikai munkássága – csak évtizedekkel a halála után került méltó helyére.

A magyaron kívül a német és az orosz (szovjet) kultúra is mint egyik jelentős személyiségét tartja számon. Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.

Romantikus, szórakoztató olvasnivaló, filmszerű jelenetekkel és dialógusokkal. Izgalmas részletek, valódi történelmi hűséggel. A tetszetős formájú kötet az Athenaeaum Kiadó idei munkája. Bizonyára megtalálható majd az Ünnepi Könyvhéten.

Szűcs Dóra: Szivarfüst és vanília – Keressék! Olvassák!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a Könyvespolc sorozatban