Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg a Természettudományi Múzeumban Kékvándor címmel.
Cserhát
Burger Barna (1965-2017) fotográfus – hajdani, gyermekkori álmát valóra váltva – éppen tíz éve járta végig az Országos Kéktúra 1180 kilométerét. A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő gondolatait könyvvé formálta, és a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában 2015-ben megjelentette Kékvándor címmel.
Az április 18. és október 31. között a Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában, a Capa Központ rendezésében látható kiállításon nemcsak az album anyagából, hanem a vándorlás alatt készült mintegy 40 000 fotográfia gondos válogatásából látható 100 kép.
Az Országos Kéktúra tizenkét tájegységén végigvezető fotográfiák és a különleges installációk a túra teljes útvonalát bemutatják, és fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel az erdők gyönyörű, megnyugtató és kiteljesítő világát megidézve vezetnek el a megismeréstől a felismerésig. A Kékvándor című kiállítás a kiváló fotográfusnak állít emléket.
Egykoron sok magyar tévénézőnek volt élménye a Rockenbauer Pál rendezte híres sorozat: a „Másfélmillió lépés Magyarországon”. Ahogy a film készítői, úgy 10 évvel ezelőtt Burger Barna is keletről nyugatnak indult. Alkalmanként 20 és 40 km közötti távolságokat teljesítve, heti két-három napot rászánva, több mint egy évig, 2013 májusától 2014 novemberéig tartott az útja.
Zemplén
A fotográfus kamerája hol a természet szépségeit, hol a meglepő furcsaságait örökítette meg. Lenyűgöző tájak, ismerős-ismeretlen emberek, meglepetések vagy éppen apró, szép részletek bukkannak elő ennek a vándornaplónak a lapjairól, ami összességében egy spirituális értelemben is erős országképet mutat nekünk.
Burger Barna különleges fotói révén a ráismerés szépségével láthatjuk Magyarország tájait. Egy olyan Magyarországot, ami – a vele élő emberekkel együtt – egyszerre láttatja a táj szépségét, valamint az épített és természeti örökség együttélését. S ha mást nem teszünk, mint elcsodálkozunk, hogy mennyi rejtett szépség lakik a tájainkon, Burger Barna már akkor is elérte az egyik célját: megmutatta mindenkinek, milyen sokféle és milyen lenyűgöző ez az ország, amit a hazánknak hívunk.
Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora a Kékvándor c. albumból és a vándorlás alatt készült mintegy 40 000 fotográfiából válogatott. A 100 fotográfia és a különleges installációk az Országos Kéktúra tizenkét tájegységén, vagyis a teljes útvonalán vezetnek végig.
Bakony
A fotográfiák egy része klasszikus módon, kiváló minőségű kiállítási kópiákon mutatkozik meg – felhasználva a Magyar Természettudományi Múzeum régi, használaton kívüli ún. lepkedobozait, tartófiókjait. Ezen kívül láthatóak textilre nyomtatott képek a térbe belógatva, az erdőt stilizálva, valamint plexire nyomtatott, térhatású fotográfiák.
A kupola alatti részben egy magasles várja a látogatókat, amelyről távcsővel nézhetőek a kiállítás képei. A felvételek látványos elemeken, hatalmas világítókockákon tűnnek át sejtelmesen. Az oszlopokra a Kéktúra motívumai kerültek, jelzőtáblák, pecsételőhelyek. A flóra és fauna átlényegülve jelenik meg a térben: hanghatások, fényhatások segítik a látogatók „erdő-mező” élményét.
A kiállítás képei közül néhány pedig az AR segítségével meg is mozdul. Ezen kívül interaktív bekapcsolódásra is lesz lehetőség: érintőképernyőn bebarangolható a Kéktúra, és további, tájegységenkét legalább 30-40 fotográfiát is meg lehet nézni.
A kiállítás külön fotókon mutatja be a kékvándorok felszerelését is. Burger Barna özvegye, Feszthammer Fanni a kiállítás rendelkezésére bocsájtotta a fotográfus néhány, a túrázás során használt tárgyát, illetve nem csak a fizikai tárgyak, de a túrázás előkészületének a dokumentumai is rendelkezésre állnak.
A tárlat fontos részét képezik a szövegek, amelyeket Burger Barna sok évtizedes barátjával, a Kéktúrán több tájegységen át vele gyalogló alkotótársával, Kőrösi Zoltánnal írt. Az író és a fotográfus a természetről, a tájról, a megtett útról közösen írta szövegeit.
„A mindennapos gyaloglás inkább józan mérsékletre és kitartásra tanít. A lassú élet bátorságára és szépségére. Gyalogolnod kell, hogy mindinkább megértsd: elindulni és úton lenni a cél, nem a megérkezés. A Kéktúrát nemcsak szeretni, de tisztelni is kell.”
A Magyar Természettudományi Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ együttműködésében megvalósuló kiállítást változatos szakmai programok – filmvetítések, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, megemlékezések, tárlatvezetések – kísérik.
A Magyar Természettudományi Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ együttműködése
A Capa Központ, mindig hálásan emlékezve arra az önzetlen szakmai és emberi segítségre, amit az alapításakor, 2013-ban Burger Barna fotográfustól kapott, régóta tervezett egy méltó kiállítást a kiváló fotográfus és a jó barát tiszteletére.
A választás Burger Barna Kékvándor könyvének fotó- és szöveganyagára esett. Szakmai együttműködő partnerként, társfinanszírozóként, a méltó helyszínt biztosítva csatlakozott a kiállítás megvalósításának tervéhez az egyik leglátogatottabb magyarországi múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum.
Burger Barna: Kékvándor
A kiállítás megvalósítója: Magyar Természettudományi Múzeum és a Capa Központ
A kiállítás ötletgazdája, kivitelezője, rendezője: Capa Központ
A kiállítás helyszíne: Magyar Természettudományi Múzeum, Kupolacsarnok
A kiállítás látogatható: 2024. április 18. és október 31. között
A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella kurátor, Capa Központ
További információ:
https://capacenter.hu/kiallitasok/burger-barna-kekvandor/
http://www.nhmus.hu/hu/content/burger-barna-kekvandor-kiallitas
Burger Barna
(Budapest, 1965. február 24. – 2017. február 21.)
Budapesten a VII. kerületben született. 1983-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett. Fiatalon komolyan sportolt, édesapja hatására a futballt választotta. Ígéretes játékosnak bizonyult, az Újpesti Dózsában játszott hivatásosan, végül mégsem az élsport mellett döntött.
1985 és 1987 között a Práter utcai fényképész iskolában tanult. Pályájának alakulására nagy hatást gyakorolt Pólya Zoltán fotóművész, valamint Fényes Tamás fotográfus. A katonaság után nehéz időszak következett, hogy eltartsa magát és családját, éjjel-nappali boltokban dolgozott eladóként, közben pedig folyamatosan fényképezett. 1988 és 1989-ben a Kurírnál kapott állást, ezzel kezdődött a fotós karrierje is.
„Mentem a fényképezőgépemmel, és az volt az álmom, hogy mindennap vihessem a fotóstáskát magammal, mint egy igazi fotóriporter.” (Burger Barna)
1992-ben a Profil osztrák politikai magazin kelet-európai tudósítója lett. 1995-ben a Képes Európa képszerkesztőjeként dolgozott, majd ugyanebben az évben három társával megalapította a Fotográfia Art&Work Stúdiót. 2000-ben alapító cégvezetője volt a Fókusz-Pókusz fotóügynökségnek. Megbízói között olyan neves lapok szerepeltek, mint az Elle magazin, a Playboy, a Cosmopolitan, az FHM vagy a Nők Lapja. Munkái között a portrék ugyanúgy megtalálhatóak, mint az épületfotók.
Közel húsz könyve jelent meg, például a Magvető írótükör, melyben híres magyar írók szobájába nyerhetünk betekintést, vagy a Kékvándor – ösvények, utak, képek c. könyv, melyben a Kéktúra gyalog megtett 1180 kilométerén készült fotóit gyűjtötte össze. Szoros barátság és több évtizedes alkotói kapcsolat fűzte össze Kőrösi Zoltán József Attila-díjas íróval, akivel több könyvet is megjelentetett.
Fényképeit Magyarországon kívül New Yorkban, Frankfurtban, Berlinben, Stuttgartban és Lipcsében is kiállították. Mivel 18 éves koráig az NB1-ben futballozott, szinte magától értetődő volt, hogy később sem hagy fel a focival. Az íróválogatott aktív tagja volt, sportélményei kapcsán született az Írók mezben című kiállítása. A 2009. október 13-án megrendezett 61. Frankfurti Könyvvásár magyar standját Burger Barna kortárs magyar írókról készített portréi díszítették.
1993-ban lett Orbán Viktor fotográfusa és protokollfotósa, 23 éven keresztül dokumentálta a miniszterelnök mindennapjait. 2010-ben megjelent az Egy kampány krónikája című album.
„Talán azok a pillanatok, azok a vissza nem térő helyzetek, amelyeket ebben a különleges időszakban megörökíthettem, másoknak is beszélhetnek arról, hogy a médián innen és túl milyen percekből, milyen emberi feladatokból tapad össze egy kampány, s miként élte ezt meg egy olyan férfi, akit a nagyközönség a kamerák és reflektorok fényében ismer elsősorban” – írja Burger Barna.
2016-ban nyilatkozott először gyógyíthatatlan, izomsorvadással járó ALS nevű betegségéről, amely arra kényszerítette, hogy csak segítséggel tudjon kimozdulni piliscsabai házából. 2017 februárjában, 52. születésnapja előtt három nappal halt meg.
A Capa Központ 2013-ban Burger Barna és Kőrösi Orsolya ötlete nyomán jött létre. A világ első állandó Robert Capa életmű-kiállítását a fiatalon elhunyt fotográfus emlékének ajánlotta az intézmény.
A Magyar Természettudományi Múzeum
A 222 éves Magyar Természettudományi Múzeum 12 millió műtárgyával az egyik legnagyobb közgyűjtemény a Kárpát medencében, és az egyik leglátogatottabb múzeum. Amellett, hogy falai között nemzetközi szempontból is komoly tudományos tevékenység zajlik, a gyermekek, a családok kedvenc múzeuma.
Kiállításainak a volt Ludovika Katonai Akadémia épületegyüttese ad otthont. További épületekben találhatók az állattári és a növénytári gyűjtemények. Két tagintézménye van: az MTM Mátra Múzeuma Gyöngyösön és az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma Zircen.
Kiállításain és közönségprogramjain bemutatja a biológiai sokféleség, a földtani örökség és a történeti embertan tárgyi örökségét, valamint az itt zajló feldolgozó, kutató, értékteremtő munkát. A tárlatokon megismerhető a Kárpát-medence sokszínű, gazdag és védendő élővilága, földtörténeti múltja, valamint a világhírű magyarországi dinoszaurusz-leletek és azok rekonstrukciója.
Időszaki kiállításain hazánk természeti kincseivel, köztük a magyar erdőkkel, az erdőjárás szabályaival, a beporzó élőlények jelentőségével ismerkedhet meg a látogató, valamint rendszeresen találkozhat kiemelkedő hazai és nemzetközi művészek, fotográfusok természet-inspirálta tárlataival.
A Magyar Természettudományi Múzeum 2020-ban és 2022-ben is elnyerte a Családbarát Múzeum kitüntető címet. 2023-ban több mint 270 000 látogatót köszöntött falai között, látogatóinak döntő többségét kisgyermekes családok teszik ki. Kiemelt küldetése, hogy a Múzeumba látogató gyermekek megismerjék és megszeressék a természeti értékeket, hogy felnőttként maguk is tevékenyen hozzájáruljanak majd azok megőrzéséhez.
A családokért és a természet megismeréséért, szeretetéért, védelméért való elkötelezett tudásközvetítő tevékenység, magas színvonalú múzeumpedagógiai tevékenység mellett a múzeum szakemberei a hazai és nemzetközi tudományos közélet aktív szereplői, akik gyűjteményekhez kötődő alapkutatásokat és a kor kihívásaira válaszokat kereső, innovatív alkalmazott kutatásokat folytatnak.
A múzeum együttműködő partnerei (nemzeti parkok, civil szervezetek, egyetemek) segítségével komoly erőfeszítéseket tesz hazánk biodiverzitásának védelméért, a természeti kincsek megőrzéséért. A külső kutatók számára a múzeum a tárgyain és digitalizált gyűjteményein, adatbázisain, könyvtárán és génbankján keresztül nyújt segítséget.
2024-ben Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Központ főigazgatója március 15-e alkalmából átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kreatív vezetői gondolkozása, szakmai tudása, a világ természettudományos megközelítése iránti erős elkötelezettsége, valamint a természettudományok tapasztalatainak a legfiatalabb nemzedékeknek való sikeres kommunikálása miatt.
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Magyarország vezető fotográfiai intézménye, amely névadója, a világhírű magyar származású fotóriporter születésének 100. évfordulóján jött létre. Állandó kiállításaival, valamint időszaki, az új nemzetközi trendekre reflektáló kortárs és klasszikus kiállításaival a fotográfia iránt érdeklődő nagyközönség érdeklődését és igényeit hivatott szolgálni. Az országos és európai hatókörű intézmény a jelenkor megközelítésében, kreatív és innovatív eszközrendszerével népszerűsíti a fotográfia nagyszerű műfaját.
Mi, magyarok büszkén mondhatjuk, hogy a magyar fotótörténet nélkül egyszerűen nem írható meg az egyetemes fotótörténet XX. századi fejezete: a magyar alkotók határozták meg a képi látásmód alakulását: Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi, a legnagyobban közül pár név. Ami kiemeli, összeköti és sikeressé teszi a magyar fotográfusok munkáit, az egy olyan lényeglátás, amely valamiféle sajátos empátiából indul ki, a résztvevő megfigyelésből. Ahogy Capa mondta: Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.
A Capa Központ két jelentős gyűjteményt gondoz, amelyek az állandó kiállításain láthatóak: a magyarországi Robert Capa képek gyűjteményét és a Szigetbecsének ajándékozott André Kertész képek gyűjteményt. 500 nm-en mutatja Robert Capa, a tudósító címmel a világhírű, magyar származású háborús fotóriporter életmű kiállítását, valamint 70 nm-en André Kertész saját kezűleg válogatott fotográfiáit. További 550 nm-en láthatóak időszaki, magyar és nemzetközi kortárs kiállítások. Az épület utcafrontján lévő galériában ingyenesen megtekinthető kortárs fotókiállítások és a népszerű Capa Kávézó várja a látogatókat.
A Capa Központ a kiállítótevékenységén kívül a magyar és nemzetközi fotográfus szakma sokrétű háttérintézményeként működik. Feladatkörébe tartozik fotósszakmai rendezvények szervezése, fotográfiai díjak és ösztöndíjak kezelése, a magyar és nemzetközi fotográfusok és fotográfiai műhelyek bemutatása, workshopok, konferenciák, műhelymunkák szervezése.
A fotográfiai központ tevékenységének helyszíne, a Nagymező utca 8. számú épület, a magyar szecesszió egyik nagyszerű példája – belső terei, ólomüveg ablakai, lépcsőháza lenyűgöző részletekkel mutatja meg magát az alapos szemlélőnek.
2024-ben Kőrösi Orsolya kulturális menedzser, a Capa Központ alapító ügyvezetője március 15-e alkalmából átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést a magyar fotográfia világhírű alkotásainak, különösen Robert Capa életművének széleskörű megismertetését szolgáló, a tradíció és az innováció mintaszerű összhangját megteremtő intézményvezetői munkája elismeréseként.
Forrás: Magócsi Anikó
Fotókiállításról írtunk ebben a cikkünkben is.
