Bródy Vera bábfiguráin generációk nőttek fel. Misi mókus, Mazsola, a Futrinka utca, a Diótörő, a Háry János és A fából faragott királyfi tervezője október 14-én ünnepelte 90. születésnapját.

brody_vera2

A magyar színházművészet egyik meghatározó személyisége, Bródy Vera 1949-ben színészként kezdte a pályát a Művész Színházban, de Szergej Obrazcov első magyarországi vendégjátékának hatására a báb felé fordult érdeklődése. Az Iparművészeti Főiskolán tanult. 1951 és 1954 között az Állami Bábszínház műhelyének szobrásza, 1956 és 1958 között a Győri Állami Bábszínház művésze volt, 1958-tól pedig ismét az Állami Bábszínházban dolgozott, ahol emblematikus előadások bábjai, díszletei, jelmezei kerültek ki a keze alól.

Ezek közülük első az 1952-es Misi mókus volt. Tersánszky Józsi Jenő hőse több kalandnak, így több előadásnak is főszereplőjévé vált, az 1961-ben bemutatott Misi mókus vándorúton azóta is levehetetlenül szerepel a színház repertoárján.

Ezt követte többek között a Meseláda, a Csodafurulya, a Csalavári Csalavér, több Andersen-mese, a Százszorszép, a Hamupipőke, a Hófehérke és a hét törpe, az Ezüstfurulya, A szarvaskirály, a Jancsi és Juliska, a János vitéz, a Fajankó kalandjai, az Aladdin csodalámpája, vagy a Fehérlófia, továbbá a felnőtteknek szóló Biztos siker, A szőke ciklon,  a Szentivánéji álom, az Angyal szállt le Babilonba, illetve A sárkány. Több produkcióban dolgozott együtt díszlettervezőként Koós Ivánnal is.

brody_vera1
1968-ban férjével Párizsba költözött, de kapcsolata nem szakadt meg az Állami Bábszínházzal, és olyan jelentős előadások fűződtek nevéhez, mint a világot járt Bartók-mű, A fából faragott királyfi, A pagodák hercege című Britten-opera, Kodály Zoltán Háry Jánosa, Shakespeare drámája, A vihar, amiért a kritikusoktól a legjobb jelmez díját kapta meg vagy a Rámájana. Természetesen gyerekeknek készült produkciókban is dolgozott: a Tündér Lala, a Gulliver az óriások földjén, a karácsonyi klasszikus, a ma is játszott Diótörő, a Hamupipőke, a Vásári bábkomédiák, a Varjúdombi meleghozók, A csodaszarvas népe, A Hollókirály, vagy A repülő kastély bábjai mind neki köszönhetőek.

A francia fővárosban grafikákat, illusztrációkat, bábokat készít, ismeretterjesztő cikkeket ír. Több könyvét adták ki Franciaországban, Németországban, Svájcban, Skandináviában és Nagy-Britanniában. 1972-től bábpedagógusként is dolgozik, gimnáziumi csoportjaival bábelőadásokat hozott létre Párizsban, vezetett bábos táborokat Bretagne-ban.
Bródy Vera munkáit azok is ismerik, akik nem jártak az Állami Bábszínházba, hiszen a Magyar Televízió bábos mesejátékai közül ő álmodta meg Mazsolát vagy a Futrinka utca lakóit (ők később „átköltöztek” a Budapest Bábszínházba), de a Játsszunk bábszínházat! sorozat, a Gombóc tündér, a Tükrös-játék, a Dugasz Matyi, a Petruska vasárnapja és az Egyszeregy királyfi mind-mind az ő tervezőasztalán születtek.
1959-ben Munkácsy-, 1967-ben Jászai-díjjal tüntették ki, 2010-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Forrás: Budapest Bábszínház sajtóközleménye

Hozzászólások