7. századi háborítatlan sírra bukkantak a régészek – A Kecskeméti Katona József Múzeum 2022 tavaszától kezdve – a kivitelezéssel párhuzamosan – régészeti kutatásokat folytat a 441. számú főút felújításához kapcsolódóan. A munka során a Pest megyei Nagykőrös közelében 7. századi háborítatlan sírra bukkantak a szakemberek.

Egy, a 600-as évek középső harmadában eltemetett 30-40 év körüli, avar hölgy sírjára leltek, kinek csontváza teljes egészében megmaradt. Ez önmagában kuriózum, azonban a fejrésznél megtalált arany fülbevalópár és a temetkezési módra utaló jelek még inkább növelik a leletanyag értékét.

A projekt során a régészek összesen hét, előzetesen felderített lelőhelyet tártak fel.

Az eddigi eredmények alapján túlnyomórészt egykor volt római kori szarmata települések kerültek napvilágra, mely objektumok (félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, árkok) kora a Kr. u. 3-4. századra tehető.

Ebből a látszólagos „egyhangúságból” a szó legszorosabb értelmében kicsillan a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, május közepén feltárt egy, a kora- és középavar korszak határán, tehát megközelítőleg a 600-as évek közepén eltemetett hölgy sírja.

Maga a sír egy egykori mélyedésben, völgyben helyezkedett el. A sírgödör észak-dél tájolású, téglalap alakú foltja már az úgynevezett humuszban, sárgás, agyagpöttyös betöltésként kirajzolódott. A mélyítés során, mintegy 160 cm mélységben – tehát a jelenlegi terepszint alatt több mint két méterre – bukkantak a régészek az első csontokra, majd a bontás első mozzanatainál felcsillant a koponya bal oldalán az első színarany lemezgömbös fülbevaló.

Az aprólékos bontómunka végén további leletek, úgy mint a koponya környékén egy kupacban előkerülő borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, bolygatatlan sírra bukkantak. Az objektum részletes dokumentációja után, a csontok felszedésekor, kissé lecsúszva, de a váz alatt a régészek megtalálták az arany fülbevaló gyakorlatilag azonos kialakítású párját is.

regeszek

Az ékszerek az úgynevezett „kislemezgömbös fülbevalók” csoportjába, azon belül is a „Jánoshida-típus”-ba sorolhatóak. A több mint 1 cm átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab rombusz alakban forrasztott kis, 3 mm átmérőjű aranygyöngy, granuláció található, amelyekhez kapcsolódik a szintén aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekesség, hogy a szakirodalom alapján ezek a típusú fülbevalók kifejezetten ritkának számítanak a Duna-Tisza közén.

A magukban is rendkívül értékes leletek mellett fontos megállapításokat tehetünk a korszak temetkezési szokásairól is. Egyrészt magányosnak tekinthető a temetkezés, környezetében, a beruházási területen nem került elő másik sír. Másrészt a sírgödör keskenyebb, fej és lábfej felőli oldalain vályúszerű lemélyedés volt megfigyelhető, amely sírépítményt feltételez. Nem magányosan engedték túlvilágra a halottat, ugyanis az alsótestre (vagy a koporsóra) egy kiskérődző, birka vagy kecske egy részét, gerincének egy darabját helyezték el. Ez utóbbi mellékletadás lehet részleges állattemetkezésként, de akár ételáldozatként is értelmezhető.

A Kecskeméti Katona József Múzeum 2022 tavaszától kezdve a kivitelezéssel párhuzamosan régészeti kutatásokat folytat a 441. számú főút felújításához kapcsolódóan Kecskemét és Nagykőrös között, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként.

Facebook

 

Kapcsolódó cikkünk

 

Hozzászólások