Ez év novemberének tizenharmadikája számunkra mindenképp szerencsés nap lesz, tudniillik ekkor mutatja be az Újszínház Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének legújabb színpadi – mégpedig eredetihez hű és egyben XXI. századi – változatát.

noszty_plakat

A teljesség kedvéért szögezzük le: maga Mikszáth Kálmán sosem írt drámát – ám írásai szinte követelik a színpadi vagy filmes feldolgozást.

A Noszty fiú esetét már többen is feldolgozták, a két leghíresebb alkotás mindenképp Harsányi Zsolt és Gertler Viktor munkája – előbbit a Vígszínház mutatta be 1926-ban, utóbbit egy 1960-ban készült filmen láthattuk, parádés szereposztásban.

Ezúttal az Újszínház kopogtat…
Vass György, színházunk jeles színművésze már régóta dédelgeti a gondolatot, hogy – persze nem elhagyva a színészetet – rendezőként is próbára teszi a pódiumon összegyűjtött tapasztalatait. Vagyis gondolt egyet, s odaállt Dörner György igazgató elé azzal, hogy megrendezné a Noszty-esetet.
Vass György nyitott kapukat döngetett, hisz a színi direktor csak magyar műveket játszó színházából úgysem hiányozhat Mikszáth, tehát azonnal igent mondott.

 

Ekkor az volt a kérdés, hogy az előadáshoz melyik szövegkönyvet alkalmazzák – Harsányiét vagy Gertlerét, netán Benedek András-Karinthy Ferenc színpadi változatát (1958), vagy egy harmadikat, hisz mint látható az elmúlt bő száz év alatt többen is feldolgozták már a regényt – mi több, első megjelenése után maga Mikszáth is átírta.

Még csak vita se volt: jöjjön a legújabb változat, mégpedig egy olyan, amelyik még szófordulataiban is erősen ragaszkodik a páratlan humorú szerzőhöz, ugyanakkor elhagyja az ószázad második felének skatulyába tuszakolt dzsentrifelfogását, s egy, a mikszáthihoz közelebb eső szellemű környezetbe helyezi Noszty Feriéket.

A két címszerepet Almási Sándor és Szilvási Judit játssza – őket látjuk a plakáton Mikszáth Kálmán portréja mellett. Csak hogy tudjuk, címszerep ide vagy oda, a Noszty-műnek még további főszereplői is vannak, mint Noszty Pál (Mihályi Győző), a „kiflikirály” Tóth Mihály (Lux Ádám), illetve Vilma lánya (Pikali Gerda) – vagy éppen a fura nevű Kopereczky Izrael Izsák báró (ifj. Jászai László) és a gyönyörű Velkovics Rozália (Bálizs Anett).

Alakulnak és kuszálódnak a szerelmi szálak, folyvást bonyolódik és tisztul a kép – szóval minden úgy történik, ahogyan kell egy Mikszáth Kálmán műben.

A többit, tessék kérem, megnézni a színdarabban…

 

Íme Ady Endre írása, amely Mikszáth Kálmánnak a regény ötletét adta:

“Olvastak önök bizonyára az öreg Ungár esetéről. Kemény, öreg bácskai zsidó. Mellékesen milliomos, s egy szép leány apja. Az öreg Ungár leányát elszöktette egy kopott firtli, egy húsz éves dzsentri gyerek. Egész Bécsig elszökött a szerelmes pár. Bizonyosan jól mulattak az úton. Tovább azonban nem mehettek. Az öreg lefülelte őket, s a leányt visszahozta. A leányszöktető ifjonc megkopott rokonai körülvették az öreg Ungárt.
– Ezen már csak házasság segíthet.
Egyidejűleg pedig barátkozni méltóztattak az eddig lenézett „szemtelenül meggazdagodott zsidóval”. Az öreg aztán kitűzte az esküvő napját. Megjelentek a leendő büszke dzsentri atyafiak, akik a millióért hajlandók voltak egy zilált vallási viszonyokban leledző menyecskét is akceptálni.
Mikor pedig együtt volt már a díszes nászkoszorú, megjelent az öreg kemény Ungár, s odadobta elibük a lánya gyönyörű selyemruháját, s mondta a maga paraszti nyelvén, de körülbelül ezt:
– A millióval nem vagyok hajlandó restaurálni a dzsentrit. A leányom külföldre utazott. A kapu nyitva van …
Kár, hogy ezt az esetet nyilvánosságra hozták. Az öreg Ungár házi ügye volt. De ha már beszélnek róla, nem szabad ki nem mondani, hogy az öreg Ungár kemény ember, de okos ember is …”
(Ady Endre összes művei, III. kötet.)

 

A szövegkönyvet Bártfay Rita írta.

A mű rendezője: Vass György

Bemutató: Újszínház, 2015. november 13. péntek, 19.00

Forrás: Újszínház

Hozzászólások