Olyan összefoglaló, köznyelven érthető magyarázatot sehol nem találtam, ami „elmagyarázná” az érintetteknek a változások lényegét. Nem állítom, hogy ha elolvassa interjúmat Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna házi gyermekorvossal, diabetológussal, minden kérdésre választ fog kapni, és egyet fog érteni a változásokkal is. De megpróbálunk segíteni.

Mi változott egyáltalán? Röviden ezt össze lehet foglalni?

A háromhavonta végzendő ellenőrzéskor a HbA1c értékének 8% alatt kell lennie ahhoz, hogy a beteg az analóg inzulint továbbra is a támogatott áron kapja meg. Amennyiben a kívánt értékek feletti az eredmény, úgy csak teljes áron tudja kiváltani a megszokott gyógyszerét.

Sokan az ellenőrzések gyakoriságától tartanak, mert időnként nem tartják a diétát.

Közismert, hogy a kontrollvizsgálat előtti időszakban általában jobban betartják a diétát a betegek, ezzel egy kicsit „manipulálni” tudják az értékeket. A HbA1c szint mérésénél ezt nem lehet megtenni, mert ez a vizsgálat az elmúlt 3 hónap átlagos vércukorszintjét mutatja. Egy évben négy alkalommal van lehetőség HbA1c szint ellenőrzésre.

Vannak olyan tényezők, amik befolyásolják – a diéta be nem tartása mellett – a vércukorszintet?

Természetesen vannak. Az időjárási viszonyok, endokrin megbetegedések, lázas állapot, stressz, a mozgás hiánya, nőknél a menstruációs ciklus, hogy csak párat említsek.

Ha már a diétáról beszélünk, általános „kifogás”, hogy drága.

Az egészséges táplálkozás természetesen drágább az egészségtelennél, az általánosnál. Nagy átlagban hozzávetőlegesen úgy 40%-al lehet magasabb az étkezésre szánt összeg havonta. Hangsúlyozom, hogy pontos számadatot nem lehet mérni. Ez egyénenként, étkezési módtól, vásárlási szokásoktól is függ. Olcsóbban tud hozzájutni a gyümölcshöz, zöldséghez az, akinek van lehetősége rá, hogy a kertjében meg tudja termelni.

A diéta betartásának nem a divatos irányzatok figyelembevételével kell eleget tenni. Ezek természetesen nagyon drágák. A diabeteszes betegek jó esetben amúgy az évek alatt megtanulták, hogy betegségüknek megfelelően hogyan étkezzenek, „csak” ezt kell betartani. A diétás kezelésnél (illetve annak be nem tartásánál) sokkal-sokkal drágább a szövődmények kezelése, amely mind a betegnek, mind az orvosnak és a társadalombiztosításnak is nagyon sokba kerül.

Közszájon forog, hogy át kell majd térni a rosszabb gyógyszerelésre. Van jobb és rosszabb inzulin egyáltalán?

Ez butaság! Nincs jobb vagy rosszabb gyógyszer. Az analóg inzulinkezelés kétségkívül a betegek egy részének kényelmesebb volt, nem kellett pl. az órát nézni az inzulin beadása után. Minden beteg másként reagál a kezelésre, van, akinek az analóg inzulinos kezelés volt a megfelelő. Mivel ez az inzulinkészítmény a legdrágább, ezért tényleg csak annak a betegnek kívánja a tb támogatni, akinél valóban hatásos és jó az anyagcsere-helyzete, melyet a 8%-os HbA1c-vel kívánnak szemléltetni.

Mi lesz azokkal a betegekkel, akiknek nem lesz pénzük teljes áron kiváltani az eddigi gyógyszerüket?

Ellátatlanul, gyógyszer nélkül egyetlen diabeteszes beteg sem marad! Ha az ellenőrző vizsgálatoknál kiderül, hogy tovább nem jogosult az eddigi gyógyszerére, vissza kell térnie a másik fajta inzulinadagolásra.

Mit tanácsol azoknak a betegeknek, akiknek vissza kell térnie a régebbi inzulinos kezelésre?

Legelőször is sok-sok türelemre, nagyobb figyelemre és újratanulásra van szükségük! Az átállás nem megy egyik napról a másikra. Jobban oda kell figyelnie az inzulinadagolásra és az étkezésre. Még inkább be kell tartania a mozgásra való figyelemfelhívást is. Egyébként ezeket „szeretik” legelőször elfelejteni! Az anyagcserehelyzet javulásához viszont idő és ezáltal kitartás kell!

A működő cukorbeteg klubok fontos résztvevői lehetnek az átállás és az edukáció megkönnyítésének. Nagyon jó receptekhez juthat itt hozzá, és ha kicsit messzebb van, már a séta is „gyógyít”. Nem lesz egyedül, a klubtagok segíteni fognak. Megbeszélhetik a tapasztalatokat. Csak ajánlani tudom!

Szerényi Péterné, Budapest                       
(sztorma)


Hozzászólások