A 18. századi tengeri utak egyik érdekes epizódja volt őfelsége, az angol uralkodó Bounty nevű hajóján kitört lázadás. Ez nem volt jellemző az angolokra, tengerészetük szigorú fegyelméről volt híres. Az angol hajókon a kapitány élet-halál ura volt, aki gyakran szabott ki súlyos büntetéseket. A nevezetes lázadás az írókat és filmeseket is megihlette. Robert Merle A sziget című regényében dolgozta fel a történetet, míg Marlon Brando, majd Mel Gibson főszereplésével két nagy sikerű film is készült az eseményről Lázadás a Bountyn címmel.

 

Bounty

Bounty

A legendás Bounty 1784-ben épült, és eredetileg szénszállító hajónak tervezték. 1787-ben került a Királyi Haditengerészet tulajdonába, és kisebb átépítés után még ugyanabban az évben útnak indították Tahiti szigetére. A hajó feladata a kenyérfa gyümölcsének és palántáinak beszerzése volt. A legénység 46 főből állott, akikről tudjuk, hogy nem voltak igazán jól képzett tengerészek. A hajó kapitányának a 33 éves William Bligh-t nevezték ki. Komoly csendes-óceáni tapasztalatokkal rendelkezett, korábban már részt vett Cook kapitány két expedíciójában. A filmekben kegyetlen, szadizmusra hajló parancsnokként jelenik meg, ami távol áll a valóságtól. Bligh semmivel sem volt szigorúbb a korabeli kapitányoknál, és mesterségét kiválóan értette.

 

bounty5

William Bligh kapitány

A Bounty először megpróbálta megkerülni a Horn-fokot (Amerika legdélibb pontját), ami rövidebb út lett volna Tahiti felé. Ezt az állandó viharok lehetetlenné tették, így kénytelenek voltak Afrika felé hajózni, és a Jóreménység-fokának megkerülésével kijutottak az Indiai-óceánra. Nem tudjuk, miért, de Bligh leváltotta korábbi fedélzetmesterét, Fryert, aki ennek ellenére mindvégig hű maradt hozzá. Helyette Christian Fletchert nevezte ki, ami nagyon rossz választásnak bizonyult. Annak ellenére, hogy Fletcher Bligh régi ismerőse volt, és sokáig bizalmi emberének számított. Labilis idegrendszere miatt viszont később végzetes lett a kapitány számára.

 

bounty1

Részlet a filmből

A hajó jóval a tervezett időpontnál később kötött ki Tahiti szigetén 1788-ban. Öt hónapot töltöttek itt, ami a fegyelem teljes meglazulásához vezetett. A matrózok átadták magukat a testi gyönyöröknek, kihasználva a tahiti nők hihetetlenül laza erkölcseit. Fletcher a tahiti törzsfőnök lányába szeretett bele.

A hajó visszaindulása után Bligh már nem tudta a fegyelmet megszilárdítani. Nem számíthatott már fedélzetmesterére, Fletcher-re sem. A filmekben mutatott kegyetlenségek azonban a hollywoodi filmesek fantáziájának szüleményei. Bligh nem vonta meg a vizet a matrózoktól, és gondot fordított megfelelő ellátásukra is. A lázadásnak sokkal valószínűbben az lehetett az oka, hogy a matrózok az öthavi édes élet után nem tudták újra megszokni a hajón megkövetelt fegyelmet, és visszavágytak Tahiti szigetére. Az 1789. április 28-án kitört lázadás vezetője Fletcher volt, de a tisztek és a legénység fele nem csatlakozott hozzá. Vérontás nem történt, Bligh-t és a hozzá hű embereket víz és élelmiszer utánpótlással egy hét méter hosszú csónakba tették, a Bounty pedig elvitorlázott Tahiti felé.

 

bounty3

Bligh kapitányt és hűséges embereit csónakba tették és sorsukra hagyták.

Bligh rendelkezésére mindössze két műszer állott, egy szeksztáns és a zsebórája. Ennek ellenére a hajózás történetének egyik legnagyobb bravúrját hajtotta végre, 47 nap után, több mint 6000 km megtételével elérte Timor szigetét. 18 emberéből csak egyet vesztett el, amikor egy kis szigeten, ahol utánpótlást akartak felvenni, az ellenséges bennszülöttek megölték. Londonban a haditörvényszék nem találta Bligh kapitányt bűnösnek a Bounty elvesztésében. Később is hajóparancsnok volt, expedíciók mellett részt vett kora tengeri háborúiban. 1801-ben például Nelson alatt szolgált a koppenhágai csatában, és a híres admirális elismerően nyilatkozott róla. Később az ausztráliai Új-Dél-Wales kormányzója lett. 1817-ben halt meg Londonban, és családi birtokán temették el.

 

bounty4

 

A Bounty lázadói visszahajóztak Tahitira, de tisztában voltak azzal, hogy a lázadás aktív résztvevői számára nincs kegyelem, akasztás vár rájuk. Tahitit túlságosan jól ismerte a brit haditengerészet, így nem lehetett számukra menedék. A legénység több tagja ennek ellenére ott maradt, míg a többiek tahiti férfiakat és nőket vettek fel a fedélzetre, és elindultak új hazát keresni.

A brit haditengerészet meglehetősen lazán kezelte az ügyet. Ennek oka az volt, hogy kiújult a háború a franciákkal, ami egészen Napóleon bukásáig tartott. Mindössze egy hajót, a Pandorát küldték Tahitira a kegyetlenségéről híres Edwards kapitány parancsnoksága alatt. A kapitány Tahiti szigetén letartóztatta a Bounty ott maradt 14 emberét, néhányat kivégeztetett, a többiek a Pandora hajótörésekor életüket vesztették.

 

bounty8

Pitcairn-szigetek

A Bounty 1790-ben eljutott a Pitcairn-szigetekre. Ez a hely lakatlan volt, kevéssé ismerős a brit tengerészek számára, így megfelelő menedéknek tűnt. A hajót a lázadók felgyújtották, hogy ne maradjon utánuk nyom. A közösségi élet kialakítása a szigeten nehézségekbe ütközött. Az események pontosan nem követhetők. 1793 után háború tört ki a fehérek és a tahitiak között. Az oka valószínűleg a tahiti nők és az alkohol birtoklása körüli konfliktus volt. Ebben a harcban Fletcher is életét vesztette. Úgy tudjuk, hogy 1800-ban az eredeti lázadók közül már csak egy, Adams volt életben, akinek sikerült keresztény közösséget szerveznie.

 

bounty6

 

A szigetet ezután több hajó is megközelítette, de nem találtak megfelelő kikötőhelyet. Végül 1808-ban egy amerikai kereskedelmi hajó, a Topáz kikötött. A hajó kapitánya, Folger beszámolója szerint ekkor Adams volt az egyedüli férfi Pitcairn szigetén, több tahiti nő és gyerek társaságában. Adams 1825-ben amnesztiát kapott, és nevét a sziget fővárosa, Adamstown őrzi.

 

bounty7

John Adams sírja

1838-ban Pitcairn hivatalosan is a Brit Birodalom része lett. Lakossága 1937-ben kb. 240 volt, de ezután az elvándorlás miatt egyre fogyatkozni kezdett (lakói főleg Új-Zélandra költöztek). Ma 48-an élnek a szigeten a hajdani lázadók leszármazottai közül, és még mindig őrzik a legendás Bounty nevű hajó harangját.

 

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások