Iglódi Csaba : Jótett helyébe – KÖNYVESPOLC

A Jótett helyébe Iglódi Csaba 2025-ben megjelent regénye, a Késmárki Bertalan‑sorozat második kötete. Az első kötetet, „Az ígéret szép szó”-t korábban olvashatták is ezen a felületen az érdeklődők.

A főhős egy fiatalember: Késmárki Bertalan. Csibész, életrevaló, szerethető figura, aki mindig a baj kellős közepén találja magát. Ő a „kisember”, aki nagy dolgokba keveredik – ettől olyan emberközeli és könnyen szerethető. A személyisége, múltja és kapcsolatai végig meghatározzák a cselekményt. A lelencgyerekből fejlődik ismert emberré.

A történet ott folytatódik, ahol az Az ígéret szép szó véget ért: Késmárki Bertalan kómában van, és a regény egyik fő kérdése, hogy mi lesz vele. Felépül-e, s ha igen, milyen árat fizet mindazért, amibe belekeveredett. A kóma tudatosan épült be az 1. kötet végére (Az ígéret szép szó) és a 2. kötet elejére. Egyszerre előrevetíti a veszélyt, visszatekintésre késztet, és lehetőséget ad más szereplők kibontására.

Iglódi regényének cselekménye az 1860-as évek Pestjén játszódik, amely élő, mozgalmas, sokszínű háttérként szolgál. A város tele van fotográfus műtermekkel, arisztokraták és zsebesek világával, rendőrségi intrikákkal, bosszúszomjas alakokkal, és olyan helyszínekkel, amelyek ma is bejárhatók. ( Szervita tér, Vérmező, Károlyi kert, Úri utca, Tabán, Lágymányos).

Fontos szereplő Thaisz Elek rendőrkapitány, a keze mindenhová elér, ő az, aki mindenüvé elérő hálót sző. (Az első kötetben a főhős, Késmárki Bertalan mégis „megtréfálja”: nagy kézügyességgel elcseni a zsebéből a „repülősót”. /Repülősó: Erős szagú élénkítőszer. Ájuláskor vagy szédülésnél szagoltatják./ Ezzel bizonyítja, hogy a nagyhatalmú rendőrkapitány sem „érinthetetlen.”) Bármilyen hatalmaskodó ember, mégsem tudunk rá szívből haragudni: Intelligens, manipulatív, kiismerhetetlen – a hatalom embere, aki élvezi, hogy mozgatja a szálakat.

Nem gonosz karikatúra, hanem nagyon is valóságos, sokszínű figura. Tudjuk, hogy hálóján fennakadnak az arisztokraták is. Mindenkit képes sakkban tartani. A „sűrű háló”, amelyet sző, összeköti a város különböző társadalmi rétegeit. A kihallgatási jelenetek bemutatják a hatalom működését, s kiderül, hogy az igazság gyakran háttérbe szorul, és nagyon is képlékeny.

Felbukkan Paul von der Schnei, egy titokzatos szabó, akinek többféle feladata van az elegáns öltönyök készítésén túl. Talán nem az, akinek mutatja magát. A rejtélyessége ad feszültséget: minden jelenete mögött ott a gyanú, hogy kettős játékot játszik. A titokzatos szabó, aki talán nem is szabó. A jelenléte folyamatos gyanakvást kelt: kinek dolgozik, miért bukkan fel mindig a megfelelő pillanatban? Vajon barát vagy ellenség?

A történet során:

• Egy bosszúra szomjas férfi nyomába eredünk, – ez folyamatos fenyegetettséget teremt, összekapcsolja a mellékszereplőket, és végül Bertalan sorsába is belenyúl.
• Tanúi leszünk egy kihallgatásnak, ahol még az ártatlanok is beismerő vallomást tesznek, megismerjük Thaisz Elek rendőrkapitány játszmáit, rendőri módszereit.
• Fény derül arra, mi történt Teréz Katalinnal, Bertalan szerelmével. /Bertalan szép szerelme, akinek sorsa a regény egyik érzelmi motorja. / Ez a szál egyszerre romantikus és drámai.

Mellékszereplők:

• Fotográfusok, zsebesek, arisztokraták, bosszúszomjas alakok, koldusok, – mind-mind hozzájárulnak a korszak hiteles, élő atmoszférájához.
• A mellékszereplők sokszor csak egy-egy jelenetre tűnnek fel, de mindig karakteresek, színesek.

Hogyan jellemezhetnénk a regényt?

• kalandos, mozgalmas, történelmi,
• tele van korhű részletekkel, amik nagyon szépen illeszkednek a nosztalgikus, hagyománytisztelő hangulathoz.

Miért különleges Iglódi Csaba regénye?

• Hiteles, mégis könnyed: az 1860-as évek Pestje nem díszlet, hanem élő, lélegző, pezsgő világ. Valós szereplők: Hopp Ferenc természettudós, Kugler Artúr cukrász, Calderoni térképész, Kazinczy Lajos vértanú.
• Kalandos, filmszerű: üldözések, titkok, kihallgatások, bosszú, bandaháborúk: Zsiborásék kontra Karalyosék; politikai játszmák, szerelem.
• Emberközeli: a főhős hibáival, bájával, csibészségével együtt szerethető.
• Szép folytatása az első kötetnek, de önállóan is élvezhető.

A regény egyik érzelmi csúcspontja, amikor kiderül, mi történt Teréz Katalinnal. Ez a szál emberivé teszi a történetet, megmutatja Bertalan sebezhetőségét, kapcsolatot teremt a két kötet között.

Az író Zakariás (újságíró, mellékszereplő, a főhős barátja) szájába adja az írásról alkotott véleményét:
„…úgy játszik a szavakkal, hogy az olvasó se az érdeklődését, se a türelmét ne veszítse el.” (73.o)

Ha Ön, kedves Olvasó szereti

• a korhű, hangulatos történelmi regényeket,
• a csibészes, vagány, szerethető főhősöket,
• a régi Pest atmoszféráját, romantikáját,
• a kalandot, titkokat, intrikát,
• és a szépen kibontott emberi sorsokat,

– akkor a Jótett helyébe pontosan az a könyv, amelyet örömmel fog kézbe venni. Stílusa szép, párbeszédei szellemesek. Iglódi Csaba író láthatóan kedveli a szólásokat, közmondásokat. A kötet tetszetős külsejű, élfestett.

Iglódi Csaba könyve nemcsak olvasmány, hanem időutazás – egy olyan Pestre, amely egyszerre ismerős és titokzatos. Szép karácsonyi ajándék is lehet.

Az ATHENAEAUM Kiadó legfrissebb munkája.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink