Egy különlegesen megható és szép művészfilm a Felettünk a Föld (Another Earth), mely egyben nagyon érdekes tudományos kérdést feszeget. A történet szerint Rhoda (Brit Marling) asztrofizikát tanul, majd egy napon, amikor a csillagászok egy különleges eseményt jelentenek be, autójával balesetet okoz. A balesetben meghal John (William Mapother) zeneszerző családja, s ő maga is megsérül. Rhoda börtönbe kerül egy rövid időre. Mire szabadul, kibontakozik a csillagászok felfedezése, azaz egy másik Föld jelenik meg a Naprendszerben.

A filmben Rhoda elszegődik áldozatához titkolva kilétét, s lassan bensőséges viszony alakul ki közöttük. Közben egy űrhajós cég pályázatot hirdet, hogy aki a legjobban indokolja, hogy miért szeretne a másik Földre utazni, az kap egy jegyet. Rhoda nyer, de végül jegyét felajánlja John-nak, hogy találkozhasson a másik Földön a családjával. A másik Földön ugyanis a baleset nem történt meg. Csavaros a befejezés: a film végén Rhoda is találkozik valakivel, aki meglepően hasonlít rá.

A film tipikusan a multiverzum elmélet tárgykörébe tartozó tudományos eredményekre épít. Ismerjük meg röviden, hogy mi ez az elmélet. Egyes fizikusok szerint számtalan párhuzamos univerzum létezik. Ezt onnan gondolják, hogy az ősrobbanás, mellyel minden kezdődött, nem egy egyszeri esemény volt. Az ősrobbanás egy olyan esemény kiváltója volt, melynek során rengeteg, szinte azt lehet mondani, hogy végtelen számú univerzum jött létre, melyek párhuzamos dimenziókban léteznek.

Stephen Hawking fizikus ezt úgy magyarázza, hogy a fizikai állandók a mi univerzumunkban éppen kedveznek az embernek, azaz világunk antropikus. De ha egy kicsit is mások volnának a fizika törvényei, akkor egészen másmilyen univerzumokat kapnánk. A dolgok sokféleképpen lejátszódhatnak. Lennének a mienkhez nagyon hasonló univerzumok, és szép számmal olyanok is, melyek merőben mások, lakhatatlanok, ahol ki sem alakulnak a csillagok.

A dolgok megtörténtének számtalan variációja érdekes eredményeket produkál azokban az univerzumokban, amelyek nagyon hasonlítanak a miénkhez. Egyes események másként zajlanak le. Gondoljunk például a történelemre. Mi lenne akkor, ha a Római Birodalom nem bukott volna el, vagy másképp zárul a második világháború. Ezek merőben más helyzeteket teremtenek. De még egy ember életének apró eltérései is jelentős különbségeket hoznának magukkal. Ez történik a filmben is.

A másik Földön Rhoda nem okoz balesetet, sikeres asztrofizikus lesz belőle. A párhuzamos univerzumok kérdését komolyan kutatják, és ennek megfelelően számos sci-fi könyv és film is foglalkozott vele. A legizgalmasabb kérdés az, hogy hogyan lehetne oda eljutni. Természetesen számunkra, hétköznapi emberek számára azok az érdekesek, melyek valamilyen mértékben hasonlítanak a miénkre. Itt ugyanis esetleg találkozhatnánk önmagunkkal is. A fizikusoknak azonban az olyanok is érdekesek lehetnek, melyekben a fizika törvényei mások, és gyökeresen eltérő univerzumok a mienkétől.

A film központi témája számos filozófiai lehetőséget hordoz. Egy ember életében rengeteg apró esemény van, melyet úgy mondhatnánk, hogy a sors irányít. De vajon milyen lenne az életünk, ha ezek az apró események más végeredményt hoznának? Vajon az életünk is gyökeresen más lenne? Minden bizonnyal. Sokszor a véletleneken és az apró, jelentéktelen eseménysorokon dőlnek el a nagy dolgok.

A film csodálatos látványvilággal dolgozik. A Föld egén mind hatalmasabbá váló másik Föld allegóriája lenyűgöző. Ha valóban megtörténne az, ami a filmben, akkor valóságos katarzisban lehetne részünk. Földünk ugyanis a világűrből csodálatos. Ha ezt innen is megpillanthatnánk nap-mint nap, úgy mint a Holdat, akkor az nagyban hatna ránk. Persze szögezzük le, hogy a film fikció. Ne számítsunk arra, hogy egyszer csak ide a szomszédba pottyan egy másik Föld. Ez a Naprendszerben jelentős felbolydulást okozna.

Mindamellett a fizika törvényei kérdésessé teszik, hogy hogyan is kerülhetne át egy párhuzamos univerzumból egy egész bolygó. A multiverzum elmélet egyik alapja éppen az, hogy ezek a párhuzamos világegyetemek egymástól elszigetelten léteznek. Vannak rá elméletek, hogy talán féregjáratokkal el lehet jutni egyikből a másikba, de a féregjáratok fizikája gyermekcipőben jár. Semmi biztosat nem tudunk. Ennek ellenére a film megkapó gondolatkísérlet, mely művészi kidolgozással párosul.

Garzó László

2014. január 20.

Hozzászólások