Apró, szorgos kezek a piacon? A Budai utcai piacon áruló őstermelők a minap nem is akármilyen segítséget kaptak.

szorgos kezek

Nyári szünetben, mint tudjuk jól, a gyermekek sok időt töltenek a nagyszülők felügyelete alatt, mert a szülők dolgoznak, és mert velük lenni olyan jó!

Engedékenyek, lesik a kívánságokat, bölcs gondolatokkal próbálnak magyarázatokat adni az élet „nagy” kérdéseire, és egy csomó jó dologra megtanítanak. Például azt is megmutatják, hogyan telik egy piaci nap a termelő szemszögéből: hajnalban kel, összerakja az árut – van, aki szedi is –, a piacra megérkezve tetszetősen eligazgatja, kirakja azokat, hogy minél kelendőbbek, figyelemfelkeltőbbek legyenek. Majd kezdődhet az adok-veszek az árus és a vásárló között.

Mindez gyermeki szemmel nézve nem hétköznapi kaland. Izgalmas, kihívásokkal teli feladat, olyan felnőttes! Mert lássuk csak, mivel szembesülnek: idegen, de barátságos emberek környezetébe csöppennek, ahol komoly megmérettetésben részesülnek. Először a vevő által kért árumennyiséget kell pontosan kimérniük, majd a mérleg szerinti összeg megállapítása után érkezik feléjük az ellenérték forintban, ami vagy pontosan a kért összeg, vagy több és ki kell számolni a visszajárót. Ez ugyan feladhatná a leckét a gyermeki agynak, de esetünkben a gyermekek okosak, így nem jelent nekik problémát a kivonás sem.

A vásárló távozását boldog mosollyal kísérik a szorgos kezek tulajdonosai.

Siker koronázta a buzgalmukat. Elégedettek magukkal és a világgal. A legbüszkébbek mégis a nagyszülők, akik vigyázó tekintetüket mindvégig rajtuk tartották.

 

Piaci hírekről itt is olvashat

 

 

Hozzászólások