Csesznek – Balatonalmádi nyaralásunk utolsó előtti napjára – egy kiadós éjszakai vihar után – a közel 40 fokos hőség 16 fokosra váltott.

Így egy régi tervünket megvalósítva elmentünk és meglátogattuk egy kedves iskolatársunkat, a Cseszneki Vár strázsamesterét, Hegedűs “Indián” Lászlót, aki feleségével 2011 óta él a faluban, és 2021-től tölti be ezt a funkciót. Mellette működteti Limonádé Joe Klubját is Nyitott Udvarában, melyben a 60-70-es évek beat-korszakának relikviái közt csemegézhet az oda bejelentkező turista, s közben a Vár látványában is gyönyörködhet, de a VASALTUTAK-hoz is itt bérelhet sziklamászó felszerelést.


(Arról majd egy interjú is készül a közeljövőben, hogy lett ő “indián”, s milyen úton jutott el az óbudai flasztertől a Cseszneki Vár kapujáig.)

Csesznek a Dunántúlon, Veszprém megyében, a Balatontól északra, a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es számú főútvonalon, Zirctől 12 km-re északra található. A település neve feltehetően a szláv „csosznek”, „csesznok” (hagyma, fokhagyma) szóból származik, amely szó annak idején a (IX. században) az itt nagyszámban őshonos medvehagymát jelölhette.

AJÁNLOTT MEGKÖZELÍTÉS AUTÓVAL

Budapest felől:
A legrövidebb út (126 km): M1-es autópályán Bicskéig, majd Vértesboglár, Csákvár, Csákberény, Söréd, Mór vagy Bodajk, Bakonycsernye, Dudar, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek
Kicsit hosszabban: M7-es autópályán Székesfehérvár, 81-es úton Mór vagy Bodajk, Bakonycsernye, Dudar, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek útvonalon.

Győr felől (42 km):
a 82-es úton dél felé Veszprémvarsány, Bakonyszentkirály, Csesznek.

Székesfehérvár felől (58 km):
a 81-es úton északnyugat felé Mór, Bakonycsernye, Dudar, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek.

Veszprém felől (35 km):
a 82-es úton észak felé Zirc, Csesznek.

Pápa felől (43 km):
a számozatlan úton kelet felé Nagygyimót, Pápateszér, Veszprémvarsány, Bakonyszentkirály, Csesznek.

AUTÓBUSSZAL

Csesznekre közvetlen járat csak Zircről, Veszprémből vagy Győrből indul.

Budapestről csak átszállással lehet eljutni Csesznekre. A zirci átszállást javasoljuk.

MENETRENDEK

VONATTAL

Veszprémből vagy Győrből Porva-Csesznek vasútállomásig, onnan viszont még kb. 6 km gyalogút az erdőn át Csesznekig.

……..

Csesznek története

A Magas-Bakonyban, Zirc és Pannonhalma között fekvő Csesznek községet elsőként 1234-1270 között említik okleveleink, a szabálytalan alaprajzú, belső tornyos váráról pedig 1300-ból, majd 1323-ból értesülünk.

A település neve feltehetően a szláv „csosznek”, „csesznok” (hagyma, fokhagyma) szóból származik, amely szó annak idején a (IX. század) az itt nagyszámban őshonos medvehagymát jelölhette.

A település és környéke az Árpád-korban a bakonyi erdőispánsághoz tartozhatott, így eredetileg királyi birtok volt. A XIII. században a Csák-nemzetség birtokába került, s hozzájuk köthető a vár – feltehetően a tatárjárás /1241/ utáni – felépítése is. A vár feladata nemcsak a birtokközpont védelme volt, hanem a Győr- Veszprém közötti országutat is felvigyázta mind katonailag, mind gazdaságilag.

A török idők alatt (XVI- XVII. század) végvár, amelyben állandó őrség tanyázik a mindenkori várkapitány parancsnoksága alatt. 1563 és 1566 között a török elfoglalja, de a XVII. század első felében már ismét magyar kézen van.

1656-ban mind a vár, mind közvetlen környéke az Esterházy-család birtokába kerül. 1747-ben már a vár alatt meghúzódó Csesznek jobbágyfaluról olvashatunk.

A település a XIX. században – a kiegyezésig (1867) – járási székhely volt.
Ma Csesznek a Dunántúl egyik legkedveltebb kirándulóhelye. A váron kívül a turisták számára a legvonzóbb a Kőárok és az Ördögárok környéke. A Cuha-patak és az Aranyos-patak völgyét évente több ezer látogató tekinti meg.

A képen: Hegedűs „Indián” László – strázsamesterrel állunk a Vár bejáratál.

Csesznek – A vár rövid története

Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson.

A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért.

A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét, Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel.

A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot.

Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni.

Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.

Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.

….

Csesznek – ősszel is érdemes felkeresni

A legközelebbi Napnyugta utáni várvezetésről ITT tájékozódhat.

….

Visszatérve Balatonalmádiba felderengett egy tíz évvel ezelőtti kép, amelynek az az „indiános” címe, hogy Indián nyár – Hosszúárnyékéknál, elküldtem rögvest „Indiánnak” a Cseszneki Vár strázsamesterének is.

 

Antalffy Yvette

 

Hasonló cikkünk:

A Balaton-felvidéken kalandozunk – (Aszófő) Kövesdi templomrom