Az állatkertek napja – augusztus 9.

1866. augusztus 9-én nyílt meg a Budapesti Állat- és Növénykert, amely az első állatkert volt Magyarországon. Az állatkertek népszerűsítésére tartják augusztus 9-én hazánkban az Állatkertek Napját 2005 óta, illetve manapság már az Állatkertek éjszakája ( ÉjszakáZOO ) rendezvény tölti be ezt a szerepet.

A budapesti állatkert nemhogy a legrégebbi, de a legnagyobb gyűjteménnyel is rendelkezik az országban. A több mint 14 hektáros terület természetvédelmi területnek van nyilvánítva. Különös, de a Fővárosi Állatkert több névváltozáson is átesett, nem ez volt az eredeti neve. Az elmúlt 155 év alatt hívták már Pesti Állatkertnek, Székesfővárosi Állatkertnek, Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. Mostani nevét 2001 után kapta.

A legismertebb magyarországi állatkertek:

Budakeszi Vadaspark, a Debreceni Állatkert, Növénykert és Kultúrpark, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Gyöngyösi Kisállatkert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a Kecskeméti Vadaskert, a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Nyíregyházi Állatpark, a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, a Szegedi Vadaspark, továbbá a győri Xántus János Állatkert. Ide tartozó még a budapesti Tropicarium és a veresegyházi Medvepark.

Az állatkertek múltja egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, például az i. e. 29. században Szakkarában már biztosan működött egy állatkert. Az i. e. 15. században III. Thotmesz fáraó is létrehozott egy állatkertet mostohaanyja, Hatsepszut királynő segítségével, aki állatgyűjtő expedíciókat szervezett Puntba, a mai Szomáliába. Salamon zsidó király pedig vadállatokat idomíttatott, és összegyűjtötte az akkoriban ismert világ minden állat- és növényfaját, amelyeket vadaskertekben mutattak be.

Az első modern értelemben vett állatkertet a Monarchiában Mária Terézia alapította 1740-ben Bécsben. A Schönbrunni Állatkert ma már az UNESCO világörökség részeként ismert, és ötször nyerte el megérdemelten az Európa legjobb állatkertje kitüntetést. A 19. században a legtöbb európai nagyváros követte a bécsi példát, és saját állatkertet alapított.

A modern állatkertek feladata és jelentősége

Miben különbözik az ókori és a mai idők állatkertje? Míg az ókorban az egzotikus állatokat főként a nagyközönség szórakoztatására használták, addig napjainkban az állatkertek legfőbb célkitűzése a természetvédelem és a veszélyeztetett fajok megmentése. A legtöbb intézmény továbbá fontos szerepet vállal a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is, ezért például egész évben oktató célú gyermekprogramokat, nyáron pedig ún. zoo-táborokat szerveznek. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek testközelből megismerkedjenek a veszélyeztett állatokkal, valamint szembesüljenek a környezetvédelmi problémákkal és a klímaváltozás veszélyeivel.

A védett állatok listájára a környezeti változások, a globális felmelegedés miatt van szükség, melyek erőteljesen kihatnak a bolygó flórájára és faunájára. Sokan gondoljuk azt, hogy ezek a hatások itt a Kárpát-medencében minket még nem érintenek, és a messzi távolban, ezt talán majd unokáink unokái fogják csak tapasztalni. A globális felmelegedéssel kapcsolatos erőteljes figyelmeztetéseket hisztériának vagy légből kapott pletykának tekintik, miközben napról-napra saját környezetükben is kézzel fogható változások következnek be. A problémák pedig itt vannak a küszöbön, a folyamatok jelentős része már csak lassítható, de nem visszafordítható.

Egyre több növény és állat kerül a veszélyeztetett kategóriába, sodródik a kihalás felé, vagy ki is pusztult már a közelmúltban. Mára a védett fajok száma itthon megközelíti a kétezret. A természetes élőhelyek lecsökkenése, az ökoszisztémában bekövetkező változások sokasága – melyet tovább fokozhat egy állatfaj kihalása – egyaránt végzetes lehet.

Az állatkertek emellett nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt nemcsak a kihalófélben lévő fajok szaporítása érdekében, hanem azért is, hogy elősegítsék a természetbe való visszailleszkedésüket. Bár korábban az intézmények előszeretettel szakítottak ki egyedeket a vadonból, jelenleg már az állatkerti állatok több mint 70%-a fogságban születik.

Állatkerti mindennapok: bezártság és végtelen turistaáradat

Az állatkertekkel szemben legtöbbször az a vád merül fel, hogy a mesterséges környezetben élő állatok biztos boldogtalanok. Csányi Vilmos etológus szerint azonban boldognak lenni vagy jól érezni magunkat emberi, a biológiában nem ismert fogalmak. Gyakran emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel a vadállatokat, de valójában az egyetlen céljuk a túlélés. Ha állatkertben élnek, nem fogják a természetes élőhelyüket hiányolni, mert valószínűleg nem is tudnak annak a létezéséről.

A modern állatkertekben pedig arra törekednek, hogy minél jobb életminőséget biztosítsanak az állatok részére. Ma már legtöbb állatkertben nem kis ketrecekben és betondzsungelekben szenvednek az állatok, hanem igyekeznek az őshazájukra jellemző életkörülményeket teremteni számukra. Így van ez Magyarországon is.

Az állatkertekben hömpölygő embertömeg viszont valódi probléma. Hiába vannak kihelyezett figyelmeztető táblák, mindig van olyan látogató, aki eteti, simogatja vagy provokálja az állatokat. A gondozók általában külön felhívják a figyelmet a legfontosabb szabályokra, de emberek százaira nem tudnak ők sem folyamatosan felügyelni. Egyes állatok nehezen viselik a zajokat, elbújnak az alvóhelyükre, és csak várják, hogy a gyerekhadsereg odébb álljon.

Az állatkerteket tekinthetjük akár szükséges rossznak is, mert mára nélkülözhetetlenné váltak. Számos olyan faj van, amely elvesztette a természetes élőhelyét, a kihalás szélén áll. Ezeknek egyetlen esélye a túlélésre az, ha fogságba kerül. Az orvvadászat még mindig komoly probléma, így messze vagyunk a vadállatokkal való békés együttélés ideáljától. Ha elkerüljük az állatkerteket, megfosztjuk magunkat egy esetleges jó élménytől és a látogatás során történő öntudatlan ismeretszerzéstől is.

Az állatok védelmének mindannyiunk számára természetesnek és fontosnak kellene lennie.

Valamennyiünk érdeke, hogy etikus társadalomban éljünk, minimalizáljuk az állatok szenvedését, felelősen viselkedjünk. Az állatok ahhoz a nagy egészhez tartoznak – amelynek az ember alapvetően nem ura, hanem őrizője –így is kell viselkednie! A legfontosabbat pedig ne feledjük: mindig tisztelnünk kell a természetet!

További érdekes információ az állatkertekről, vadasparkokról hazánkban

„Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.” James Herriot

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Pixabay

Kapcsolódó cikkünk