Június 5.: Környezetvédelmi világnap – „A mi felelősségünk minden tőlünk telhetőt megtenni azért, hogy egy olyan bolygón éljünk, amely nemcsak nekünk, hanem minden földi életnek otthont ad.” (David Attenborough)
1972. június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét.
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét.
Ehhez kapcsolódó fontos, konkrét környezetvédelmi célkitűzések:
• energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
• a megújuló természeti források hasznosítása
• a szemét- és hulladékképződés csökkentése
• a környezetszennyezés megelőzése
A Környezetvédelmi világnap célja:
Elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Munkaterületek: energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, a környezetszennyezés megelőzése..
A környezetszennyezés a 21. század egyik legnagyobb problémája. Az emberiség által leginkább a földterületek, a víz és a levegő vannak kitéve a szennyezésnek, de sokan nem tudják, hogy maga a Föld is nagymértékben szennyezi többek között például a levegőt. A bolygó a saját maga által felszabadított káros anyagokat — például a szén-dioxidot — önmagában még képes lenne kezelni, ám azzal, hogy a károsanyag-kibocsátáshoz az emberiség is hozzájárul, a környezetszennyezés mértéke túl naggyá válik..
Ne csak ünnepeljünk, cselekedjünk is! – szólít fel a WWF Magyarország. Mint írják, a Föld védelmében tett lépéseinket immár 51. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, amelynek jelentős része műanyag. Megdöbbentő az a tavalyi adat, ami szerint az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. A hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen. Kicsi, egyszerű lépésekkel is nagy eredményeket lehet elérni.
Nem kell megvárni a szabályozást, tudatosan élve és fogyasztva mi is sokat tehetünk a környezetvédelmi célokért. Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák. A tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle.
A nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag. A műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. A tengerek éltető oxigénünk felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák a tengeri élőlények táplálékláncaiba kerülve az emberi szervezetbe is visszajuthatnak.
Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint 2050-re több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Nemrég került napvilágra egy sokkoló hír és videó arról a Thaiföldnél partra vetődött bálnáról, amelynek boncolásakor több mint nyolc kiló műanyagzacskót találtak a gyomrában.
Át kell alakítani a fogyasztási szokásainkat: kevesebb műanyagot – csomagolást, palackot, szatyrot – kell használnunk. Évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. A dánok és a finnek évente átlagosan csak 4 zacskót használnak
Vásárolj kevesebbet! Válassz jól! Használd sokáig! (Vivienne Westwood)
A természeti erőforrás felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. A készleteik az emberiség számára végesek. Megújuló élő nyersanyagok azok, amelyek a kitermelésükhöz képest hasonló ütemben képesek megújulni. Ilyen a vad, hal, kávé, erdő stb.
Élettelen megújuló természeti erőforrás a víz, a szél, a napsugárzás. A környezetszennyezés korunk egyik legégetőbb problémája, amely jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. A szennyezésnek több formája is létezik, hiszen a kéményekből, gyárakból és erőművekből kibocsátott káros anyag főleg a levegőt szennyezi.
Az erdőinket, a talajt, a tavainkat, folyóinkat, tengereinket és óceánjainkat is oda nem illő anyagokkal károsítjuk, ezáltal visszafordíthatatlan pusztulást okozva az élővilágban és a természetes ökoszisztémában. Az ökológiai lábnyom csökkentése és a környezetszennyezés megakadályozása mindannyiunk kötelessége – szerencsére ma már egyre több kezdeményezés indul e célból.
Bolygónk szennyezése három nagy területen történik:
• Fizikai — fényszennyezés, légszennyezés, stb.
• Biológiai — génmódosítás, stb.
• Kémiai — talajszennyezés, vízszennyezés, stb.
A három leggyakoribb fajta nem más, mint a talaj, a levegő és a víz szennyezése.
A légszennyezés főleg légúti panaszokat és megbetegedéseket okoz, például asztmát. Vízszennyezésnél leginkább a nehézfémek és a műanyag magas koncentrációja az, ami komoly károkat okoz az emberi szervezetben. A talajszennyezésnél pedig az emberi sejtekben történik a roncsolódás, hiszen a különböző mesterséges anyagokat közvetlenül is elfogyasztjuk a földből termő élelmiszerekkel.
A megbetegedések mellett — ahogy korábban is említettük — globális méretű problémákat is előidézünk, mint például az ózonlyuk növekedése, a globális felmelegedés vagy éppen az élővilág természetes élőhelyének pusztulása.
Néhány jó tipp a „zöldebb” hétköznapokhoz a családban:
1. Cseréld ki a villanykörtéket energiatakarékosra! Használd ki az alkalmat a gyerekekkel az energiatakarékosságról való beszélgetésre!
2. Használj vászonból, textilből készült szatyrokat a műanyag helyett! Mielőtt vásárolni indultok a gyermekkel, legyen a gyermek feladata eltenni a textilszatyrokat, vagy emlékeztetni erre a szülőket!
3. A PET-palackok helyett válts kulacsra, termoszra! Az óvodába, iskolába járó gyermeknek legyen saját kulacsa, amelyért Ő felel!
4. A mosásnál használj alacsonyabb hőmérsékletű vizet!
5. Biciklizzetek, gyalogoljatok kisebb távolságokra, vagy válasszátok a tömegközlekedést!
6. Fizesd be online a számláid!
7. A postaládára tedd ki a „Reklámanyagot nem kérek” matricát, amit a gyermekekkel közösen elkészíthettek otthon is!
8. Gyűjtsétek szelektíven a szemetet! Ebben vegyen részt a család összes tagja, így a gyermekek számára is hamar természetessé válik ez a szokás.
9. Húzd ki a nem használt töltőket és elektromos eszközöket a konnektorból!
10. Papírtörlők helyett használj mosható törlőkendőket!
11. Pékáru és a zöldség-gyümölcs vásárlásakor használj otthonról hozott vászonzsákot!
12. Részesítsd előnyben a helyi termelőktől származó, idény jellegű zöldséget és gyümölcsöt!
13. Ha van rá lehetőség, termeljetek otthon zöldségeket, gyümölcsöt! A növények gondozásában a gyermekek is szívesen részt vesznek.
14. A főzés során keletkező szerves anyagokat komposztálhatod is!
15. A műanyag szívószál helyett használj újrahasznosított anyagból készült (bambusz, üveg) szívószálat, étteremben kérd az italt szívószál nélkül! Ételrendeléskor ne kérj feleslegesen műanyag evőeszközöket!
16. Vásárolj friss élelmiszert kisebb mennyiségben és gyakrabban – így jobban átlátod, mire van szükséged!
17. Vásárláskor a kevesebb csomagolóanyagot tartalmazó terméket keresd, vagy vásárolj csomagolásmentes boltban!
18. Ültessetek fát, kertészkedjetek együtt!
19. Az ajándékcsomagoló-papírokat használd fel újra! Ezek gyűjtésében, szelektálásában a gyermek is részt vehet.
20. Szánj időt a vásárlásra, ha teheted, készíts előtte bevásárló listát! Így könnyen elkerülheted, hogy felesleges áruk landoljanak a kosaradban.
Ne is halasztgassuk soká! Kezdjük holnap! Van, amit rögtön sikerül követni, de van, ami egy kis figyelmet igényel. Megéri!
Farkas Ferencné Pásztor Ilona
