Uray-Szépfalvi Ágnes képei között úgy érezzük magunkat, mintha egy varázsló kertjében járnánk, egy fikciós világban, ahol a béke és a dráma kéz a kézben járnak. Ismerős ez az érzés, hiszen ilyen az életünk. Ezt az ezerarcú életünket mutatja be a festőművész 2002-től máig terjedő időszakban készült eddig még nem, vagy csak igen kevésszer bemutatott munkáíból januárban nyílt kiállítás.

És most…?  A Megmentők, áldozatok, menedék címet viselő gyűjteménynek a budapesti Inda Galéria adott otthont.

Uray-Szépfalvi Ágnes festőművész

A négy teremre kiterjedő tárlat festményei, rajzai, videói demonstrálják az „Akkor ez volt… És most mi van, mi lesz?” kérdéseit. Az alkotások biblikus, mitológiai utalások, a filmművészetből kiemelt cselekmények, szüzsék, allegóriák újraértelmezése, áthelyezése mai környezetünkbe.

Vacsora

A húszévnyi festészeti anyag válogatás ugyan, de nincs demonstratív jellege: egy időszak pillanatai, kérdései, dilemmái jelennek meg a képeken. Egyfajta betekintést nyerünk általuk egy nő lelkébe.

A kiállítás vezérmotívuma a női szerep, a különböző helyzetekben megjelenő nő, amely a művész festői pályájának visszatérő motívuma: Hogyan látja a „női élet festője” a nőt tragikus, komikus, magasztos vagy éppen egyszerűen banális helyzetekben? A művész bátran nyúl a mindennapi élet jeleneteihez is.

Uray-Szépfalvi Ágnes maga rendezi a festővászonra a filmet, azoknak egy-egy jelenetét. Azokat a jeleneteket, amelyek mintegy beégtek retinájába megállítva, kinagyítva a mozgóképet. Az egyes helyzetek többnyire szerepjátékok, a valóság és a látszat összekapcsolása. Egyszerre benne van a vágyott és az előállított kép. A barokk jellegű képek szerepek, ahol a személy szeretve van. Miközben a hőst játszó színészt öltöztetik, díszítik, beállítják, valahogy érezzük a magányosságát.

A színészhős

Amikor a művész elengedhette a külső elvárásokat, amikor úgy érezte, hogy úgy alkothat, úgy fejezheti ki az érzéseket, miként ő látja, akkor ez a felszabadító érzés új jelentésárnyalatot hívott elő. Egyszerű, mindennapi témákba öltöztette mondanivalóját. Olyan arcokat, témákat emelt képbe, akik felismerhetőek a jelenkorból.

 

Lila ruha                                                                                 Kifutó

A tárlaton megcsodálhattuk a szentképszerű festményeket is, melyek nem szokványosak látványukat tekintve: fiatal lány áll őzikével. Ez mai témává forgatva meghökkentő is lehet, de vannak ezeknek a képeknek egyfajta megnyugvást hordozó üzeneteik.

Istennői Védő

Igazi „festőiséget” sugallnak a fény–árnyék játékát tükröző képei, amelyek személyes és spirituális tartalommal telítődnek. Ilyen a fény ünnepét idéző festménye, de ennek az alkotásnek is van valamiféle szentkép jellege.

Fényhozók

A Nő és kés című képet szemlélve felötlik bennünk a kérdés: Szerepben van-e a képen látható nő? Ha a szemét, pontosabban a sokatmondó tekintetét megfigyeljük, máris megvan a kérdésre adott válaszunk. Nincs szerepben. Miközben a kenyeret keni, elkalandozik, gondolataiba merül. Egy állapot bemutatása ez az alkotás. Olyan állapoté, amely cselekvés közben velünk is gyakorta megtörténik. A valóság egy szelete ez a festmény.

Nő és kés

A negyedik terem emlékképei, kis festményei egy döntés, egy gesztus gyűjteménye. Rajz animációk, pici örömteli pillanatok, melyek mégis életünk nagy pillanatavá lehetnek, kapaszkodót jelenthetnek bajainkban, fényt hozhatnak hétköznapjainkba.

uray-szepfalvi agnes

Balaton – Napló

Uray-Szépfalvi Ágnes festőművész fikciós világot teremt, átírja a kiválasztott kép tárgyilagosságát. Egy történés, egy pillanat részesei lehetünk képei által.

Balaton – Naplógyűjtemény

 

Orosz Margit

 

Kapcsolódó cikkünk a szerzőtől