A napokban mutatták be az Exhibition on Screen (Kiállítás a filmvásznon) művészettörténeti sorozat Napraforgók vonzásában című legújabb részét, mely Vincent van Gogh művészetének egy szeletével foglalkozik: a napraforgós festmények megfestésének hátterével, valamint a képek későbbi sorsával. Felvillantja a nehéz sorsú festő életének egy-egy ide kapcsolódó eseményét, ám a hangsúly ezúttal nem a művész életpályájának, művészi és emberi fejlődésének-alakulásának bemutatására kerül.

A film középpontjában egy kiállítás megrendezése áll: az amszterdami van Gogh Múzeum speciális, kiemelten a Napraforgós képeket bemutató tárlatának előkészületeit látjuk az első képkockákon. Ide is térünk vissza a film során többször, miközben bepillantást nyerhetünk a műtárgyvédelem, a technika és az anyag vizsgálatának, a színek elemzésének kulisszatitkaiba is.

A korábbi részekhez hasonlóan szakértők segítenek megfejteni a napraforgós képekhez kapcsolódó rejtélyeket.

A napraforgó, mint motívum a festő boldogságra irányuló vágyát jelképezi, korabeli lelkiállapotáról tanúskodik. Élénk színeivel van Gogh saját depresszióját szeretné ellensúlyozni.

A festő már korábban, párizsi tartózkodása idején is készített virágcsendéleteket, melyek természetszeretetéről tanúskodnak. Ugyanakkor a kényszer is efelé a téma felé irányította figyelmét, mivel az emberábrázoláshoz szükséges modellek megfizetésére nem volt pénze.

napraforgók

Forrás: Wikipédia

Érdekes kultúrtörténeti adalékként hallhatunk a napraforgó történetéről: hogyan került Európába, és milyen állomásokon keresztül vált a festők kedvelt témájává? 17. századi művészek és van Gogh kortársai egyaránt szívesen ábrázolták ezt a kezdetben egzotikusnak számító, majd később hasznosságáért termesztett növényt. Van Dyck, Vermeer, Renoir és Monet is megörökítette szépségüket egy-egy festményén.

Van Gogh-ra hatást gyakoroltak a 19. századi tájképfestők, a realista művészek, valamint az életkép műfaja is.

A provence-i Arles városába való visszavonulása idején találta meg a napraforgót, mint témát, mely annyira magával ragadta, hogy rövid idő alatt több változatban is megfestette ezeket. A virága teljében pompázó napraforgók mellett a levágott vagy elfonnyadt virágok szépségét is meglátta és ábrázolta.

A filmben fontos helyet foglal el még annak bemutatása, hogy jelenleg a világ mely nagy múzeumaiban csodálhatjuk meg a napraforgós festményeket. A 11 képből 4 darab Párizsban található, de a müncheni Neue Pinakothek, a londoni National Gallery, a tokiói és a philadelphiai művészeti múzeum, illetve természetesen az amszterdami van Gogh Múzeum is büszkélkedhet velük.

Megtudhatjuk azt is, hogy nem mindegyik festmény maradt fenn az utókor számára: egy képnek nyoma veszett, egy másik pedig egy japán gyűjtőhöz került, akinek lakásában a bombázások során megsemmisült.

Képek forrása: Pannonia Entertainment / Wikipédia

A filmről megjelent korábbi cikkünk itt olvasható.