5 lépésben… – 8.0 Szent Antal-lánc – A homokszemtől a Himalája csúcsáig. A játék folytatódik!
A mi láncolatunk: homokszem → kvarc → vulkanizmus → savanyú magma → földrengések → hegyképződés → Himalája csúcsa
0. lépés: Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.
Szemcseméret szerint
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homoktípusoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok.
Anyaga szerint
A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.
1. lépés: kvarchomok:
ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok)
dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivinszemekkel
arkóza homok: gazdag földpáttartalommal
Szerkezete
A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.
Vulkáni homok
A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.
Földtörténeti előfordulása
A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.
forrás: wikipedia
2. lépés: Vulkanizmus
A Föld belső erői állandó működésének egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a vulkanizmus.
A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló magas hőmérsékletű szilikátolvadék. A magma a hőmérséklet- és nyomáskülönbségek hatására lassú áramlást végez, közben hatalmas feszítőerőt fejt ki a környezetére és mozgása során összetétele megváltozik (beolvasztja a mellékkőzeteket, alkotórészeinek eltérő oldódása és sűrűség szerinti differenciálódása miatt).
Ha a magma mozgása során nem jut a felszínre, hanem a földkéregben szilárdul meg, akkor intruziv magmatizmusról vagy plutonizmusról beszélünk, ekkor mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre kerül, akkor láva a neve, a folyamatot pedig effuziv magmatizmusnak vagy vulkanizmusnak nevezzük, melynek során kiömlési magmás kőzetek keletkeznek. Megkülönböztetünk szárazföldi és tenger alatti vulkanizmust, valamint felszín közeli (2 km-nél nem mélyebben lezajló) ún. szubvulkáni folyamatokat.
A vulkánok elhelyezkedése
Jelenlegi ismereteink szerint Földünkön mintegy 700 aktív vulkán található, melyek többsége földrajzilag jellegzetes vonalak mentén helyezkedik el, melyek öt vulkáni övezetet alkotnak: kelet-ázsiai-, amerikai-, eurázsiai-, atlanti- és kelet-afrikai.
A vulkáni működés termékei
Folyékony termékek:
Láva – összetétele megegyezik a magmáéval, rendszerezése szilicium-dioxid tartalma alapján történik. Kémiai összetétele meghatározza fizikai jellemzőit:
A szilicium-dioxidban szegény, bázisos bazaltláva kis viszkozitású, hígan folyó anyag, ezért lávaárakat, lávatakarókat hoz létre.
3. lépés: A szilicium-dioxidban gazdagabb, savanyú andezit- …és riolit-lávák nagy viszkozitásúak, sűrűn folynak, hamar megszilárdulnak, így viszonylag meredek falú vulkáni kúpokat hoznak létre.
A láva megszilárdulásával vulkáni kiömlési kőzetek keletkeznek, pl.: riolit, andezit, bazalt.
Szilárd termékek:
Vulkáni bombák (a levegőben lehűlve megszilárduló cm-es, méteres kőzetdarabok), blokkok vagy tömbök (szilárd állapotban kidobott nagyobb kőzetdarabok), lapillik (mogyoró vagy dió nagyságú, a levegőben megszilárduló lávadarabok), vulkáni por. Ezeket összefoglaló néven piroklasztikumnak nevezzük. A nagyobb darabok megszilárdulásával vulkáni agglomerátum és vulkáni breccsa, a finomabb porból vulkáni tufa keletkezik.
Gáznemű termékek:
Legnagyobb részük (75 %) vízgőz, valamint CO2, CO, N2, H2, CH4 stb. is távozhat a vulkánból.
A vulkánok csoportosítása
1. A kitörés helyének alakja szerint: a) felületi (areális) – jelenleg nincsenek ilyen vulkánok; b) hasadék (lineáris) – hosszú repedésvonalak mentén tör föl a leginkább bazaltos láva pl.: Izlandon a Laki-vulkán, de így keletkezett a Dekkán és a Columbia fennsík hatalmas bazalttakarója is; c) központi csatornás (centrális) – a legtöbb vulkán ilyen pl.: Vezúv, Etna.
2. A kitörési alkalmak száma szerint: a) egyszeri (monogén); b) többszöri (poligén) működéssel kialakult vulkánok.
3. A működés folyamatossága szerint: a) állandóan (permanens pl.: Stromboli); b) szakaszosan (periodikus pl.: Etna); c) alkalomszerűen (epizodikus pl.: Vezúv) működő vulkánok.
4. A működés állapota szerint: a) működő (aktív); b) szunnyadó (inaktív); c) kialudt (passzív) vulkánok.
4. lépés: Földrengések
A földrengésekkel a földrengéstan vagy szeizmológia foglalkozik. A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak. A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok (P, S, L – lásd őket a lecke elején) kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység.
A földrengések csoportosítása
A természetes földrengéseket keletkezésük alapján három fő csoportba sorolhatjuk:
1. Tektonikus rengések: Az összes földrengés mintegy 90 %-a tartozik ebbe a csoportba, elsősorban a lemezhatárokon pattannak ki.
2. Vulkanikus rengések: A vulkáni működéssel kapcsolatos magmamozgás, gázkitörés következtében kipattanó, helyi jellegű, viszonylag enyhe földrengések.
3. Beszakadásos rengések: Föld alatti üregek beomlása következtében kipattanó gyenge földrengések.
Nukleáris- vagy bányarobbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő.
A földrengéseket fészekmélységük (h) alapján szintén három csoportba sorolják:
1. sekélyfészkű rengések (h?33 km)
2. közepes fészkű rengések (h=33-300 km)
3. mélyfészkű rengések (h=300-750 km)
A földrengések erőssége
A földrengések erősségét kétféle skálán mérhetjük: A Mercalli-Cancani-Sieberg skála 12 fokozatú és a földrengés által létrehozott látható változások, károk alapján alakították ki. A Richter skála fölfelé nyitott, a szeizmográf által rajzolt szeizmogramon mérhető amplitúdó alapján állapítják meg a földrengés méretét (magnitúdóját). Az eddig mért legerősebb földrengés magnitúdója 8,9 volt (Chile, 1960).
A földrengések eloszlása a Földön
Ha a földrengések epicentrumait térképen ábrázoljuk, megfigyelhetjük, hogy túlnyomórészt lemezhatárokhoz kötődnek, tektonikus mozgások hatására alakulnak ki. A Földön három fokozottan szeizmikus övet különböztethetünk meg:
1. Alp-himalájai övezet
2. Cirkumpacifikus övezet
3. Óceánközépi hátságok övezete
A földrengések hatása
A földrengések, ha lakott területeken pattannak ki jelentős pusztításokat végezhetnek, mind az emberéletben, mind az építményekben. A nagyobb rengések a földfelszín alakításában is részt vesznek, hiszen kisebb-nagyobb repedéseket, hasadékokat, töréseket, kiemelkedéseket, süllyedékeket hozhatnak létre, valamint tömegmozgások, csuszamlások is kísérhetik őket. A tengereken, óceánokon pusztító erejű tengerrengések (cunami) alakulhatnak ki, melyeket szökőár kísérhet.
5. lépés: Hegységképződés
A hegységképződések tárgyalásakor általában két folyamatot szoktak elkülöníteni. A tektogenezis a gyűrődéses és töréses szerkezetek kialakulását, az orogenezis pedig ezeknek a szerkezeteknek a kiemelkedését jelenti. A litoszféralemezek vastagságuktól, tömegüktől függően eltérő mélységben merülnek az asztenoszférába.
Ezt az egyensúlyi állapotot izosztáziának nevezzük. A tektogenezis során a kialakuló vastag takaróredők megbonthatják ezt az egyensúlyt, ami majd az orogenezis során bekövetkező függőleges irányú mozgással áll helyre. A hegységek anyaga sokszor tengerek, óceánok mélyén, hatalmas üledékgyűjtő medencékben (geoszinklinárisokban) halmozódik fel. A hegységképződések fő hajtóereje a lemezalábukás, ugyanis hegységek az ütköző lemezszegélyeknél alakulnak ki.
Két óceáni kőzetlemez ütközésekor andezites-riolitos vulkáni hegységek, szigetívek keletkeznek.
Egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközésekor az alábukás miatt az andezites-riolitos vulkáni tevékenység az uralkodó folyamat. Az óceáni lemezen szállított üledék egy része a szárazföldi lemez pereméhez gyűrődik, de ezek a gyűrt, üledékes kőzetek alárendelt szerepet játszanak
Két kontinentális lemez ütközésekor a korábban köztük lévő óceáni lemez alábukással fölemésztődik, a rajta lévő üledék redőkbe gyűrődik, a két szárazföldi lemez ütközésekor kiemelkedik és zömében ezekből az üledékes kőzetekből álló hegység keletkezik.
Forrás: sulinet
A Himalája csúcsa
A Csomolungma (Qomolangma, Sagarmatha, európai nevén: Mount Everest) a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8848,86 m magas (2020-ban közzétett nepáli-kínai közös mérések alapján; korábbi mérések 8840 és 8850 méter közötti magasságokat állapítottak meg), és évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése a Föld istenasszonya.
Az Everest kialakulása
Története geológiai értelemben 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens (gyakorlatilag a mai India) összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája-hegység vonulatait. Csúcsa nem vulkáni eredetű kőzetekből, hanem a tengeraljzaton kialakult mészkőből áll, vagyis a hegymászók olyan mészvázas lények maradványain járnak, amelyek az egykori meleg óceánban éltek. A hegy csúcsát gleccserek csiszolták háromoldalú gúlává.
Forrás: wikipedia
Antalffy Yvette
A cikk forrása: Szent Antal-láncok blog
………………………………………….
A továbbiakban is kíváncsian várjuk az öt lépésben kitalált láncolatokat az új témákhoz is.
A játék lényege és szabályok itt olvashatók.
