Aki szereti az ókori történelem elvarázsolt világát, szívesen kézbe veszi majd Constanza Casati: Babilónia című regényét. Főhőse Szemiramisz, akinek neve ismerősen cseng a história-kedvelők fülében. A cselekmény Kr. előtt a 9. században játszódik.

Constanza Casati: BABILÓNIA - Könyvespolc

A könyv fedőlapja – Bookline

Ki is volt Szemiramisz?

A regény központi alakja, sorsa mint a mesében: árva lányból lett királynő. Gyermekkora brutális körülmények között telt: anyja öngyilkossága után egy durva pásztor neveli, aki veri és megalázza. Mint minden kislány, ő is álmodozik, hogy kitör a falujának férfiak uralta világból, és magasra emelkedik. Kivételesen széparcú, és nevelőapja jó üzlet reményében férjhez akarja adni. Menekül a kényszerházasság elől, egy katonai táborba szökik, és Onnesz mellett talál menedéket, aki magasrangú kormányzó, különc természetű… Érti a kor brutalitását, vezetőnek termett, gyakorlati ember, kemény és realista. Hűséges típus. Nem könnyű egy szál ruhában a fényes Kalhu palotában élők közé beilleszkednie a fiatal lánynak. A kormányzó felesége lesz.

Fényes otthonában bizonyítja bátorságát, és megcsillogtatja stratégiai érzékét, később egy vakmerő katonai akcióval kivívja a tiszteletet. Igazi hús-vér nő, aki egyedül van, nincs bizalmasa, átlátja az intrikákat, felismeri a cselszövéseket, mindig helyén van az esze. Túlélő, aki a brutalitás közepette is saját sorsát formálja. Először feleség, majd hadvezér, a mű végére anya és királynő… Nem engedi, hogy eltiporják. Mikor a palotába kerül, egy szerelmi háromszög egyik csúcsa lesz: A palota háromszöge: Szemiramisz – Onnesz – Ninosz, a király. Onnesz és Ninosz kapcsolata régi, bensőséges barátság, mivel apáról féltestvérek. Ninosz nem testvéri érzéseket táplál Onnesz iránt. Szemiramisz érkezése új vágyakat és konfliktusokat ébreszt mindkét férfiban. A szerelmi háromszög így alakul ki.

Constanza Casati: BABILÓNIA - Könyvespolc

Obeliszk – Bibliakultúra.blog.hu

Ez a történeten végigvonuló hatalmi és identitásbeli kérdéseket feszegető drámai szál. Ninosz romantikus álmodozó, akinek teher a hatalom. A kormányzásban anyja erősen befolyásolja őt. Szemiramisz iránt akkor ébred fel az érdeklődése, amikor egy hódító csatában /Dúr/ a férfiakkal együtt harcol, sziklát mászik, a várat felgyújtja, foglyokat ejt. Győztesen tér haza. Ettől kezdve nem csak túlélő nő, hanem hiteles stratéga, potenciális vezető. Szemiramisz mindent meg is tesz annak érdekében, hogy elfogadják: egy rabszogájától -Ribattól -, aki önerőből tanult meg olvasni, elsajátítja az ékírást, pótolja műveltségbeli hiányosságait.

Kívülről megtanul részleteket a Gilgames eposzból, ezzel többször lenyűgözi a hallgatóságát. Mindig elegáns, ápolt, a rabszolgáival emberségesen bánó úrnő. Elszánt és bátor, kitartóan küzd a túlélésért, és hajlandó mindent megtanulni. (A férjétől a küzdőtéren tanulja meg a korabeli fegyverek használatát.) Falujából hozza magával a gyógyfüvek és a népi gyógymód ismeretét.  Ennek nagy hasznát veszi e kegyetlen világban.

Casati bemutatja az asszír világ brutalitását: testvérgyilkosságok, árulások, politikai játszmák határozzák meg a szereplők életét. A mérgezés, a csonkolás állandó „epizód” ebben a környezetben. Szemiramisznak ebben a nehezített körülményektől hemzsegő közegben kell megtalálnia a helyét – és végül a fél világot leigázó királynővé válnia. A regény azt kutatja, hogyan lesz egy egyszerű, bántalmazott lányból legendává váló uralkodó.

Constanza Casati: BABILÓNIA - Könyvespolc

Asszír kerámia – Bostoni Művészeti Múzeum

Mi a Babilónia című könyvben a valóság, és mi a legenda?

Az ókori Asszíria egy rettegett és fejlett katonai nagyhatalom volt Észak-Mezopotámiában (a mai Irak területén), amely a Tigris folyó mentén feküdt. Hatalmas, szigorúan szervezett birodalmuk a Kr. e. 2. évezredtől a Kr. e. 7. századig állt fenn, és csúcskorában egész Egyiptomig és a Földközi-tengerig terjedt.

A történészek szerint Szemiramisz alakjának egyedüli bizonyítható történelmi modellje Shammuramat volt, V. Shamshi Adad asszír király felesége a Kr. e. 9. században. Férje halála után fiuk, Adad nirari III. régenseként uralkodott néhány évig. Ez a korszak valóban létezett, és az Asszír Birodalom ekkor még jóval kisebb volt, mint a későbbi legendák sugallják. A Szemiramiszról fennmaradt történetek nagy része nem történelmi, hanem későbbi görög, szír és babiloni mítoszokból származnak. A legismertebb ókori szerzők – Hérodotosz, Ktésziasz, Diodórosz – már egy mesés, félig isteni királynőt írnak le, akit:

• galambok neveltek fel a sivatagban,
• Atargatisz halistennő lányának tartottak,
• Ninosz király feleségeként és utódaként emlegettek,
• hadjáratok, építkezések és kegyetlenségek legendái öveztek.

A Babilónia történelmi háttere valós személyre épül, de a regény világa a történelmi Asszíria és a későbbi mítoszok keveréke. A szerző tehát történelmi retellinget ír: a kevéssé ismert Shammuramat alakját tölti meg élettel, miközben a legendás Szemiramisz motívumait is beépíti.

A Babilónia stílusa és szerkezete markánsan felismerhető: filmszerű, érzelmileg intenzív, több nézőpontú, és a retelling műfajára jellemzően modern hangvételű. (retelling = egy ismert mítoszt mesél újra, emberközelibb, pszichológiailag árnyalt nézőpontból.)

 

Constanza Casati: BABILÓNIA - Könyvespolc

A szerző – Fotó: Instagram

Miért különleges a Babilónia című regény?

• Erős női főhős: Szemiramisz alakja egyszerre emberi és mitikus.
• Történelmi retelling: A szerző a legendák mögé néz, és hús-vér nőt mutat be.
• Gazdag atmoszféra: Paloták, hadjáratok, intrikák – filmszerű részletességgel. Trónok harca-szerű dinamika: Intrikák, hatalmi játszmák, érzelmi feszültségek.

Casati „mesteri atmoszférateremtő”: érzékletes illatok, fények, díszített termek, tömjénfüst, nyers brutalitás jelenik meg, mintha egy sorozat epizódjait látnánk. A szerző nem finomkodik: a kor erőszakosságát, a testvérgyilkosságokat, a politikai kegyetlenséget kendőzetlenül mutatja be. Ez a hitelesség egyik kulcsa. Igazi fejlődéstörténet: árva lány → menekülő nő →palotai túlélő →hadvezér →királynő (Sammuramat).

Babilónia – A könyv elején asszír istenségek, alapfogalmak, rajzok segítik a jobb eligazodást, elkalauzol a történelemben.

Az íróról: Az Oxfordi Egyetemen végzett, ahol klasszikus irodalmat és ókori történelmet is tanult – ez erősen meghatározza a regényei világát. Első regénye, a Klütaimnésztra (Clytemnestra) nemzetközi bestseller lett, több mint 30 nyelvre fordították le. A Babilónia a második nagyregénye, amelyben ismét egy történelmi nőalakot helyez a középpontba.

Babilónia – A könyv a GENERAL PRESS Kiadó munkája.
Érdekes, izgalmas, szeretettel ajánlom.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona 

Kapcsolódó cikkeink