Czuczor Gergely mindössze 16 nappal fiatalabb Vörösmarty Mihálynál. Czuczor Istvánként született 1800. december 17-én. Bencés szerzetes-pap volt; egyszerre lépett be rendjükbe unokatestvérével, a föltalálásairól híressé lett későbbi neves fizikussal, Jedlik Istvánnal, rendi nevén Ányossal. Czuczor mint bencés a Gergely szerzetesi nevet vette föl, és ezen vált híressé.

"Legmaradandóbb teljesítménye »A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA«” - 225 éve született Czuczor Gergely

Czuczor Gergely – Kép: Magyarságkutató Intézet

Élete 66 éve alatt viszontagságokban is bőven volt része. „Riadó” című 1848-as verséért Haynau kemény börtönévei vártak rá. Röviden: ki is volt ő, avagy mivel írta be nevét főként irodalmunkba? A nyelvtudós, Grétsy László őt is beválogatta „A mi nyelvünk” antológiába, és így mutatta be:

„Költő és nyelvész. Az utóbbi minőségében legmaradandóbb teljesítménye »A magyar nyelv szótára« című hatalmas mű, amelyet Fogarasi Jánossal együtt szerkesztett. Költői termése is gazdag.”

Nyelvi írás lévén, illő, hogy mindjárt az említett szótárból, közismert nevén a „Czuczor–Fogarasi”-ból idézzünk. Tudjuk, másfélszáz év óta számos kritika is érte ezen összmunkát, erre azonban nincs módunk és időnk kitérni. A szó-ról írott szócikk szerzőségét se kutatjuk; talán mégis Czuczor Gergely sorai ezek…

„Szó (1. jelentés) Egyezik vele legközelebb a mongol coo […], dou […], mandsu szeme (szól-ni, mondani, nevezni); továbbá a finn sävele vagy sävene (hang, zenei hang), vogul suj (szuj = szóhang), osztják sej (szej) […], votják és szürjén su (mondani), csagataj szau (beszég, szó), csagataj és török szöz (szó), török szöj-lemek (szólni), szöjlis (szólás); latin sono, sonus, szanszkrit szvan, szvanasz, szláv szlovo satöbbi. Rokon hangváltozattal ide sorolhatók a német schallen, Schall, hallen, szanszkrit: szall stb.”

Már ennyiből is látható: Czuczor Gergely a szótárírón túl avatott összehasonlító nyelvész is volt. Természetesen mégiscsak elsődlegesen magyar nyelvész. Meg is fordíthatjuk: nyelvét szerető, nyelvében élő, nyelvét védő magyar. Ráadásul – hogy a másik mibenlétére térjünk át – magyar költő. Költő, aki némelyik versében a nyelvről is ír, nyelvtani fogalmakat is megemlít, mindezt célosan, szerepet is adva mindegyik ilyennek.

Íme egyetlen versszak a „Kisfaludy Károly sírjánál” című költeményéből:

„Károly! Nevednek fénye ragyogni fog,
Míg serdül ész, mely szépnek örülni tud,
Tiszteltetel, amíg a magyarnak
Ajkáról magyar ige hangzik.”

Vagy álljon itt az „Egy lelkes hölgyhöz” záró szakasza!

„Oh, hogyha a zenészeti
Nemtőnek áldozol,
Vagy ajkaidról édesen
Hazádnak nyelve foly,

Engedd, kis zsámolyod körül
Hadd andalogjam el,
Mint ifjú, ki most álmodik
Szerelme képivel.”

Az iménti „hazádnak nyelve” szerkezet szinonimáját is tetten érjük a „Gróf Széchenyi Istvánhoz” óda egyik versszakában:

„Mily érzet és mily lelkesedés lepé –
E szép hazának képviselő színét,
Hogy megvetetted dús kezekkel
A honi nyelv s tudomány alapjait.”

Czuczor úgynevezett „paprikás versei” élén szerepel „A pálinkaivás ellen”. Egyik versszaka első sorában egy ma már kevéssé használt szakszó bukkan fel:

„Szintén ide mutat régi szójárásunk,
Mert ha valakinek szolgálatpénzt adunk,
Mindnyájan azt mondjuk: nesze borravaló,
Sem pediglen: nesze pálinkára való.”

Élesen figyel a szóalkotás új fejleményeire. Érdekes címe van egy mindössze ötsoros fejtegetésének: „A »redoute« vigarda legyen-e? vagy mi?”.

„Hogyha vigarda, miért nem ugorda? szökellde? csapongda?
Ujjongóda talán? vagy hejehujjáda? sebajda?
Farsangóda helyesb-e? vagy álorczáda? bohóda?
Nem! Hol széles kedv, zene, tánc és szoknya viharzik.
Isten s ember előtt legszebb neve lenne: viharda.”

Persze, egyik ötlete sem vált be, az idő túlhaladta őket…

Ha kell, Czuczor föl is emeli szavát a nyelvi vétségek vagy épp a maradiság előfordulásakor. Erről tanúskodik például e rövid epigrammája, a „Nemzeti nyelv”:

„Szónokaink mondnak sok jót a nemzeti nyelvről;
Csak magyarul is jól tudna beszélni kiki.”

Jóval hosszabb a „Singi úr magyarsága”. Csupán utalhatunk e gúnyvers komoly kérdésére:

„Mit törje ő fejét Révai nyelvtanán?
Kitekeri nyakát sok ép magyar szónak. […]”

Nos, itt Czuczornál pontosan 50 évvel korábban született kiváló nyelvtudósnak, a piarista Révai Miklósnak a magyar nyelvtani rendszeréről van szó. Hosszú viták után a tudomány Révai rendszerét fogadta el. Máig is ez a magyar nyelvtan alapja. Évtizedekig, még Czuczor korában is, sok-sok maradi ember ellenszenvvel nézte Révai nyelvtanát. Maga Révai egy ugyanezen című verset is kiérdemelt Czuczor részéről:

„Délczeg, s kénye szerint lejt Árpád nyelve, lekötni
Szolgai pórázzal nem lehet a szabadot.
Hajdan igyen szóltak, s im Révai támada, s már lejt
Önként a simuló, mester-szabta uton.”

És egy anakdota… Czuczor elmesélte bencés kispapjainak, hogy egy tudós fölvetette: …Cicero talán nem is így ejtendő, hanem Csicseró vagy Kikeró lehetett. Az egyik tanítvány csakhamar ezt írta a falra: „Czuczor-e vagy Kukor?” Ő meg ezt írta ugyanoda: „Aki ilyet kérdez, nem kaki, nem is czaczi, hanem csacsi!”

Akarattal idéztünk könnyed, humoros sorokat is. Talán kedvet ébreszthetünk Czuczor Gergely munkáinak föl-föllapozásához…

 

Holczer József

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől