A Magyar Múzsával a nagyvilágban egy évek óta tartó rendezvénysorozat elnevezése, amelynek során a folyóirat szerkesztői, szerzői Magyarország számos tájára, sőt tizennyolc országba elvitték a kortárs magyar irodalom egy szeletét.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A Magyar Múzsa kortárs periodika nevéről először talán a Csokonai által szerkesztett Diétai Magyar Múzsára asszociálunk. Közismert, hogy Csokonai Vitéz Mihály kipróbálta magát szerkesztőként, egyszemélyes folyóírást adott ki 1796-ban Pozsonyban, az országgyűlés ideje alatt Diétai Magyar Múzsa címmel. Nem véletlen a szóhasználat: folyóírás, hiszen nem egyértelmű, hogy tényleges folyóiratról beszélünk-e, azaz periodikának tekinthetjük-e a kiadványt, vagy inkább folytatásokban megjelenő gyűjteményes kötetnek.

A Diétai Magyar Múzsa történetéről kevés adatunk van e vonatkozásban. Azt viszont tudjuk, a kiadó maga a költő volt, a nyomdász pedig Wéber Péter. Tizenegy szám jelent meg, mindegyik egy-egy ív terjedelemben, s a kötet egészéhez rózsaszín borító készült.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

Jóval később, 1943-1944-ben napvilágot látott Magyar Múzsa néven az az irodalmi és művészeti folyóirat, amelyet a Magyar Múzsa Irodalmi Társaság adott ki Kozocsa Sándor szerkesztésében Budapesten. A lap először 1943. február 1-jén jelent meg. Még abban az évben, 1943-ban kilenc, majd 1944-ben ugyancsak kilenc szám látott napvilágot. A folyóiratnak fontos művelődési feladata volt a világháborús időszakban.

A periodikát a fent említett Magyar Múzsa Irodalmi Társaság indította, melynek tagjai közül többen lettek a folyóirat munkatársai. Ez az irodalmi társaság Budapesten, de főleg vidéken irodalmi esteket tartott, ahol a szerzők maguk olvasták föl írásaikat. A szépirodalmi lapot erős magyarságtudat jellemezte, irodalmi, szociológiai témákkal foglalkozott. Adytól kölcsönözte mottóját: „Őrzők, vigyázzatok a strázsán,”

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A mai, 21. századi Magyar Múzsa kulturális folyóirat – több szegmensében, céljában – akár utódja is lehetne elődjének, hiszen a kultúra, az irodalom szolgálata jellemzi, a lapban közölt írásokat a szerzőik vidékre is elviszik, népszerűsítik a kiadványt.

A folyóirathoz kapcsolt online szellemi tér, a Magyar Múzsa Baráti Társaság, amely fellelhető a Facebookon. Célja: hírt adni a folyóirathoz köthető eseményekről, szoros kapcsolatot kialakítani szerzőkkel és olvasókkal egyaránt.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

Aki már belelapozott a Magyar Múzsába, tapasztalhatta, hogy a negyedévente megjelenő periodika arculata színes, változatos. A tetszetős külcsín belső értéket, színvonalat rejt. A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb kiadványa, amely a hagyományos műfajok (versek, novellák, esszék, tanulmányok, kritikák, recenziók) gazdag tárháza, teret ad az új alkotóknak, az új hangoknak is.

De ugyancsak figyelemre méltó a színes, színvonalas képzőművészeti rovat, amely betekintést nyújt a képzőművészek életútjába. megismerkedhetünk néhány alkotásukkal. Ez utóbbi rovat Mártonfi Benke Márta szerkesztésében jelenik meg, de rajta kívül jeles, ismert és elismert irodalomtörténészek, írók, költők is a szerkesztőbizottságnak a tagjai. 

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A kazincbarcikai Városi Könyvtárban a Magyar múzsa bemutatóján Balról jobbra: Katzler Hilda költő, a MÚK szerkesztőségi tagja, Lengyel János író, szerkesztő, Magyary Hunor író, Turbók Attila költő, szerkesztő, Orosz Margó költő, újságíró, az est háziasszonya

A kortárs Magyar Múzsát 2017-ben indította útjára az 1992-ben megalakult Magyar Újságírók Közössége. A folyóirat idén ünnepli 8. születésnapját. Ám igazából tízéves ez a lap, hiszen dr. Lovas Dániel és a MÚK első elnöke, Kósa Csaba 2008-ban megjelentette a lap elődjét Kecskeméten. A folyóirat bemutatója során a szerkesztői, szerzői Magyarország számos tájára, sőt 18 országba vitték el a kortárs magyar irodalom egy szeletét.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtárban

Így jutott el a Magyar Múzsa csapata októberben többek között a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtárba, majd novemberben a Petőfi Sándor Miskolc-Diósgyőr Könyvtár fogadta a Múzsa képviselőit. E lelkes csapatnak tagjaként, s a rendezvény háziasszonyaként is közreműködtem a folyóirat bemutatóján. A hallgatóság minden alkalommal érdeklődéssel hallgatta a folyóirat történetét, a bemutatott műveket, ugyanis a jelenlévő szerzők felolvastak a Múzsában megjelenő írásaikból, a Megrostált betűk című antológiából.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A Magyar Múzsa bemutatójának háziasszonya, Orosz Margit költő, újságíró

Ez a versantológia a Magyar Múzsa szerkesztőinek kiemelkedően fontos vállalkozása, az indulás évétől, 2017-től 2024-ig a 34 számban megjelenő több mint ezer versből válogattak határon innen és túl élő költők műveiből. Az antológia címét Márkus László azonos című verse ihlette. Az alkotás természetesen olvasható az antológiában.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A Magyar Múzsa kis csapata a Petőfi Sándor Városi Könyvtár Miskolc-Diósgyőr olvasótermében Balról jobbra: Ambrus József költő, Tornai Xénia költő, Orosz Margó költő, Szepesi Zsuzsanna költő

Az előadások után kialakult élénk párbeszéd olvasók és szerzők között megerősítette bennünk a hallgatóság érdeklődését, kultúra, irodalom iránti igényét, s azt az elhivatottságot, amit a Magyar Múzsa képvisel: 2017 óta töretlenül szolgálja az irodalmat, a kultúrát, színvonalas olvasmányokhoz juttatja olvasóit.

Hiteles alkotások gyűjteménye a korról, hagyatékainkról, elődeink szellemiségéről, szellemi értékeink megőrzéséről, új alkotók, új hangok befogadásáról, jövőbe vetett hitünkről.

A Magyar Múzsával a nagyvilágban

A Magyar Múzsa kulturális folyóirat bemutató estje – Helyszín: Petőfi Sándor Városi Könyvtár Miskolc-Diósgyőr

Márkus László költő, a Kalamáris főszerkesztője pár hete tragikus hirtelenséggel távozott tőlünk. Megrostált betűk című versével emlékezünk rá:

 

Márkus László
Megrostált betűk
-Hét Haiku-

az éj pendelyén
kis ezüstpaca a Hold
le nem mosható

halott vidék se
madárfütty se jó napot
csak a szél lézeng

üres a ház ma
szó nem hallik csak a pók
szövi a csendet

bár Isten itt van
a sarki kocsma sosem
hordoz megváltást

ne fonj kerítést
ármánykodástól nem véd
elfutni nem hagy

egyik sem lennék
se kard se kalapács
inkább egy szikra

nyűtt papíron vers
tétova betűkkel rótt
néma kiáltás

 

Orosz Margit

Kapcsolódó cikkünk