Túra a Csörsz-árokban – Hogy kerül a turisztikai cikkem elejére egy népmonda? Nos, elmagyarázom. Iskolás korom egyik alsó tagozatos olvasókönyvében volt egy monda Csörsz árkáról. Mind a mai napig megmaradt bennem ez az elnevezés, noha igazán nem értettem akkor a történetet. A mai 6. osztályos gyerekek is találkozhatnak a mondával, mert újra bekerült a tananyagba. 

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

„Réges-régen, még a magyarok honfoglalása előtt, amikor Pannónia földjén a longobárdok éltek, a nép felett Rád király uralkodott. Ez a király valóságos óriás volt, rettegett tőle mindenki. De Frigyes király erős sereggel mégis megtámadta, s ekkor Rád is fegyverbe szólította a népet. Üzent szövetségesének, Csörsz avar királynak is, hogy nagy bajában segítse meg.

El is jött Csörsz király minden hadával, és együtt úgy megverték Frigyes király seregét, hogy még hírmondó sem maradt belőle.
Amikor a csatának vége lett, Rád király nagy lakomát rendezett királyi palotájában. Patakokban folyt ott a bor, s akkora volt a jókedv, hogy még a sánta is táncra kerekedett. Egyedül Csörsz király nem táncolt, egyre csak a szép Délibábot, Rád király csodaszép lányát nézte. Hiszen nézhette is, mert olyan szépet még életében nem látott. Addig-addig nézte a szép lányt, míg egyszer azt mondta a királynak:
– Országodat, népedet a pusztulástól megmentettem, mármost add nekem a lányodat, feleségül kérem.
– Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vízen viszed haza.
Megértette a szót az avar király, hogyne értette volna. Mindjárt hozzáfogott egész népével: folyómedret ástak, hogy vízen vigyék haza az új asszonyt.
Folyt a munka éjjel-nappal, mélyítették a medret, ásták az árkot. Amint javában dolgoztak, egyszer csak nagy vihar kerekedett. Csapkodott az istennyila, s hát egyszerre az ég tüzes villáma leütötte lováról Csörsz királyt. Az avarok királya abban a helyben meghalt. A munkát mindjárt abbahagyták, de emlékét őrzi Ároktő község a Tisza füzes partján, őrzi Árokszállás, amely az árok végénél épült, ahol a nép megszállt. Az árok ma is az avar király nevét viseli, Csörsz árkának hívják.”
Népmonda, Lengyel Dénes feldolgozása
(Forrás: Lengyel Dénes: Régi magyar mondák Helikon Könyvkiadó

Most a novemberi családi túra tervezésénél újra találkoztam egy tanösvény kapcsán a Csörsz-árok földrajzi névvel.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

A Csörsz-árok tanösvény egyik táblája

A méltatlanul mellőzött Gödöllői-dombság felé vettük utunkat, hogy végigjárjuk a Csörsz-árok tanösvény állomásait. A 2022-ben átadott, s talán csak kevesek által ismert tanösvény hármas összefogással jött létre: a Csörsz-árok Mente Egyesület, a Pilisi Parkerdő és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fogott össze, hogy bemutassák ezt a messzi múltra visszatekintő emberkéz alkotta sáncot. Illetve a sáncnak csak egy rövidke szakaszát Valkó közelében.

A Kárpát-medence leghatalmasabb építményének keletkezéséről csak feltételezések vannak. Az első állomás táblája elárulja, hogy a régészet mai álláspontja szerint a Római Birodalom elővédvonala szarmata sánc árokrendszer volt. A fő nyomvonal Dunakeszitől indulva egészen az Al-Dunáig körülöleli az Alföldet.

Avatatlan szem csak egy hosszú árkot lát maga előtt azt gondolva, hogy az eső alakította ki a mélyedést. Azonban gyanús lehet, hogy az árok nem szimmetrikus. Ugyanis a kiásott földet az egyik oldalra halmozták fel, kialakítva egy védősáncot.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

A tanösvény jelzése és az árok

A nyolc állomásból álló tanösvény jelzését követve a harmadik megállónál kellemes pihenőhely várja a vándorokat. A vadászház körül padok és tűzrakóhely hívogat, és egy öreg tölgy alatt tábla őrzi Erzsébet királyné emlékét, aki állítólag szívesen pihent meg ezen a helyen. A tanösvény tábláján néhány monda olvasható a sok-sok, nép ajkán született elképzelésből. Az Alföldön több helységnév őrzi a sánc emlékét, pl. Jászárokszállás, Ároktő, és mindegyik keletkezéséhez fűződik egy-egy monda.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

Erzsébet-pihenő – Vadászház

Tovább haladva egyre vadregényesebbé válik a túraösvény. Úgy tűnik, az árokba, vagy az árok magas partjára már nem sokan merészkednek, így nincs kitaposva az ösvény. Csak a jelzést követve, letört ágak között bukdácsolva tudtunk utat törni magunknak.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

Vadregényes ösvény

A táblák között érdekes volt felfedezni, hogyan néz ki most a Csörsz árka sáncrendszer. Egyes helyeken, főleg mezőgazdasági területeken nyoma sincs az ároknak, máshol a sáncra vasútvonalat építettek. Megint máshol patak folyik az árok mélyén. Volt, ahol régebben malmot is tudtak hajtani vele.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

A 6. állomás tájékoztató táblája

A Csörsz-árok Mente Egyesület fő célkitűzése az, hogy minél többen megismerjék és felismerjék hazánk nagykiterjedésű, ősi sáncrendszerét. Tudományos régészeti kutatásokat támogatnak, előadásokat tartanak, és minden évben Csörsz napjához (május 10.) kapcsolódva túrát szerveznek a Tanösvény nyomvonalán.

Csörsz-árok - A Gödöllői-dombság titkos védvonala

Útközben

Csörsz-árok – Hogyan lehet megközelíteni ezt a különös helyet?
Mi a Valkó mellett kialakított parkoló-pihenőhelytől egy darabon a Gödöllő-Valkó közúton, majd egy erdei úton haladva értük el a tanösvényt, és tettünk egy körtúrát. Az ITT LÁTHATÓ TÉRKÉP segít a tájékozódásban.

 

Korompai Mónika

Fotó: Korompai Ákos

 

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől