Dezodor mindenkinek / dezodor nem mindenkinek

Írta: Antalffy Yvette | 2024. máj 10. | Életmód | 0 |

Dezodor mindenkinek / dezodor nem mindenkinek. Lassan beköszönt a kánikula, jönnek a meleg napok. Többet izzadunk, és talán még inkább szeretnénk védekezni a nemkívánatos szagok ellen. De vajon tudjuk-e, mióta használunk dezodort?

Dezodor mindenkinek / dezodor nem mindenkinek

A történelem során az emberek különféle módszereket alkalmaztak a testszagok elleni küzdelemben. Például az ókori Egyiptomban és Görögországban olajokat és gyümölcsöket használtak a test illatosítására, míg az ókori Rómában fürdőházakba jártak, és illatos kenőcsöket alkalmaztak. Viszonylag későn jelent meg a ma ismert modern dezodor, az 1880-as évek körül kezdte először értékesíteni találmányát egy philadelphiai házaspár. Ez volt az első termék, amely a verejték szagát és mennyiségét célozta meg.

Majd a XX. század elején több cég is gyártani és értékesíteni kezdte a dezodorokat, és a termékek különböző formákban és összetételekben jelentek meg a piacon. Egy jó dezodor ma is nagy kincs. Néhány hete hódít egy új unisex dezodor, amely a több mint 40 hazai és nemzetközi díjat elnyert hazai márka, a Vintage Beauty legújabb fejlesztése. Így egyértelmű, hogy a márka alapítója, Szakonyi Eszter kozmetikus mester az izzadásgátlás területén is tökéletes válaszokkal érkezik.

„A megfelelő izzadásgátló kiválasztása nagyon fontos” – kezdi Eszter. – „Az izzadás tünetében ugyebár a nedvesség és a szag a két legzavaróbb körülmény. Előbbi a verejtékmirigyek intenzitásától függ, utóbbi pedig a verejték fehérjéjének és a bőrön található baktériumoknak a keveredéséből jön létre. Azért, hogy a verejték ne kerüljön a hám felszínére, évtizedek óta adsztringens, pórusösszehúzó anyagokat használ a kozmetikai ipar.

Utóbbi években felmerült a gyanú, hogy lehet kapcsolat a melldaganatos esetek és az alumíniumm-oxid tartalmú izzadásgátló anyagok közös. Ezek cáfolata azonnal meg is érkezik általában, így se pro-, se kontra- nem tudunk érvelni az ügyben. Az óvatosság szempontjait figyelembe véve azonban célszerűbb természetes anyagokkal kiváltani azt, amit lehet. Ha megfelelő poranyagokat és a baktériumok jelenlétét csökkentő komponenseket használunk, akkor a verejtékezés mindkét fő kellemetlen tünete úgy orvosolható, hogy közben a bőr kiválasztó funkcióját nem befolyásoltuk.”

Persze nem izzadunk egyformán. A verejték mennyisége és összetétele vegetatív biokémiai folyamatok összjátéka, hogy erős-e a szaga, vagy sem, számtalan körülménytől függ. Befolyásolja a táplálkozás, a szervezetbe bevitt anyagok, gyógyszerek, dohányzás és egyebek, a hormonháztartás, idegrendszeri és bélrendszeri folyamatok, a ruházat összetétele, higiéniai szokások, életforma, például a sport vagy akár a tisztító kúrák is.

Ezektől függően kapunk egy mixet, ami megadja az egyéni illat minőségét és a verejték mennyiségét. Miután ez túl sok változó körülmény, ezért – bár nem kizárt – de nem jellemző, hogy ugyanannak az egyénnek ugyanaz a dezodor élete végéig megfelelő lehet. Változunk és ennek megfelelően érdemes megválasztani a dezodoráló anyagokat is.

„Az izzadásgátló kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni” – folytatja a Vintage Beauty alapítója. – „A bőrérzékenység, a szőrtelenítés léte vagy nem léte, a ruházat összetétele és bizonyos hormonális állapotok, mind befolyásolhatják a bőr válaszát egy-egy dezodoráló szerre. Minél természetesebb egy anyag, annál kisebb a kockázata a nem várt reakcióknak.”

Szakonyi Eszter szerint az alumíniumsók jelenleg nem kedvelt komponensek a dezodoráló szerekben, mert egyes felvetések szerint agresszíven összehúzzák a pórusokat, gyakorlatilag elzárva a verejtékmirigyek ürítési lehetőségét, így a természetes méregtelenítési folyamatok akadálymentes lezajlását. Mások a lehetséges bőrirritációk miatt utasítják el az alumíniumsók használatát.

Vannak felvetések, amelyek az Alzheimer-kór és az alumíniumsók közötti összefüggéseket taglalják, megint mások a mellrák kockázatának növekedését. Egyébiránt az alumínium bányászata jelentős környezeti terheléssel jár, így dezodorválasztás során lehet szempont ez is. A Vintage Beauty, mint magyar natúrkozmetikumfejlesztő és gyártó cég törekszik arra, hogy amit csak ki lehet váltani természetes növényi vagy ásványi megoldással, azt váltsuk ki.

Dezodor mindenkinek / dezodor nem mindenkinek

„Alternatívaként szóba jöhetnek kókuszolaj és szódabikarbóna alapú termékek, de utóbbi durvább szemcsézete miatt kevésbé népszerű, illetve arrow gyökérporral és magnézium-hidroxid és magnézium-hidroxid-karbonát segítségével gond nélkül kiváltható egy finomabb poranyagra” – magyarázza Szakonyi Eszter. – „E termékek illatát rendszerint illóolajak, vagy hypoallergén illatanyagok képezik. Az illóanyagok befolyásolhatják a bőrön található baktériumok számosságát (pl. zsálya, teafaolaj, citrusfélék), így megelőzhetik a szagok kialakulását.”

A kozmetikusmester legfontosabb tanácsai szerint naponta kétszer tisztálkodjunk a hajlatokban, kétnaponta cseréljük a törülközőt is. Száraz bőrfelületen pedig alkalmazzuk a dezodorálószereket, természetesen ügyeljünk rá, hogy ne frissen borotvált vagy gyantázott felületre vigyük fel. Bár a Vintage Beauty Dezodor Nem Mindenkinek terméke kókusz, banán és rizsolaj tartalmánál fogva, továbbá illóanyagain keresztül azonnal hűsíti, nyugtatja, hidratálja a felhámot.

Érdemes nap közben is magunknál tartani egy dezodort a táskában, amellyel vészhelyzet esetén orvosolhatjuk a kellemetlenséget. Nem árt, ha van a táskánkban egy nedves, fertőtlenítő törlőkendő, az igazán erős vészhelyzetek esetére. Ha egy dezodor 24-48 órán belül pírt, felhámlást, viszketést idéz elő, akkor keressünk másikat. Minél több a természetes komponens egy termékben, annál valószínűbb, hogy a bőrirritáció ki sem alakul, vagy megnyugszik. Erre kiválóak egyébként a kókuszolaj tartalmú dezodorok.

Ha természetes dezodort választunk, ezeket általában stiftes verzióban találjuk meg a piacon, gyakran – hűvösebb hőmérséklet hatására – bekeményedik. Ilyen esetben csak csapvízzel nedvesítsük be a stift végét, és úgy kenjük fel. Ha azt tapasztaljuk, hogy nagyon meglágyult az anyag, különösen nyári hónapokban, ez esetben óvatosabban kenjük a stiftet a bőrre, és ha fehér nyomot hagy, egyszerűen oszlassuk el ujjbeggyel a bőrön a felesleget. Természetes alapanyagú izzadásgátlóknál különösen figyeljünk oda a lejárati időre. Vagy váltásra adhat okot az is, ha azt tapasztaljuk, hogy a verejték minősége vagy mennyisége módosult.