Térkép – Régi térképrajzolók, ha a papír széléhez értek, azt írták oda: Ezen túl a sárkányok laknak. (Távol Afrikától c. film) “2022 decemberében határoztam el, hogy minden egyes napomnak lesz egy úgynevezett “hívószava” – yvettesítve – “hYVószava”, ami megtalál, ahogy kinyitom a szemem. Ezeket rendre beírom a naptáramba. Majd nap nap után várok és figyelek!”
Forrás: Amsterdam, University Library, No. 1803 D 8
Térkép – A napokban gondolkodtam csak el, hogy mióta is tudok én a térképen tájékozódni?!
A „cselekvés” c. témánál láttam meg, hogy a cselekedeteink birodalma valahol a fejünk föltött van néhány arasszal. Néha teljesen automatikusan cselekszünk, pl. a közlekedésben, mintha egy rajtunk kívülálló szervező irányítana bennünket, miközben mi egészen másról gondolkodunk, vagy átkelünk az út egyik feléről a másikra.
Tudjuk, hogy jussunk el busszal a Böszörményi úttól az Oktogonig mondjuk. Fejünkben, vagy fejünk felett ott a térkép az útvonallal: Kiss János altábornagy utca – Ugocsa utca – Márvány utca – Győző utca – Mészáros utca – Alagút utca – Alagút – Clark Ádám tér – Lánchíd – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út. Útközben pedig a tőlünk érdeklődő turistának el tudjuk mondani, hol szálljon át a 105-ről a 16-ra, ha a Várba szeretne eljutni.
Tán már óvodás koromban is láttam egyszerre szemmagasságból és felülről is a tájat.
Az édesapám szinte minden héten vasárnap kirándult velem és később az öcsémmel valamelyik budai hegy tetejére, és onnan néztük a várost felülnézetből. Próbáltuk beazonosítani az ismert épületeket, és megtalálni a saját házunk ablakait is.
Aztán az apukám megvette az első Kleinbahn modellvasút készletet gőz- és villany mozdonnyal, személy- és tehervagonokkal az „öcsémnek”, amit alapvetően inkább magának szánt, hiszen az öcsém még pólyás volt akkor. Mindenesetre az első pályáját úgy próbálta megépíteni, hogy hasonlítson az 59-es villamos Farkasréti Temető feletti végállomásához, azzal a nagy körfordulóval, váltókkal és kanyarokkal, kb. ennyire futotta a sínkészletből…
Első térképpel kapcsolatos élmény az életemben az volt, hogy 5. osztályban megkaptuk a földrajz- és történelem atlaszunkat. A történelemtanárunk pedig minden egyes órára rajzoltatott velünk egy aktuális térképet az adott időszakról. Arra emlékszem, hogy már a végén nem is kellett átlátszó pausz vagy indigó a másoláshoz… Fejből lerajzoltam Görögországot, a medvetalpnyomra emlékeztető félszigetnyúlvánnyal, az orrszavúra hasonlító Kréta szigetével és a rája formájú Ciprussal. A tengerpart pedig egy balra sandító kisegérként jelent meg a képzeletemben 10-11 évesen.
Az olasz csízmaforma adja magát, de az Ibériai félszigetnek nekem mindig is Kisherceg profilja volt, arca portugália, lobogó szőke haja pedig Spanyolország.
……
További idézetek a Távol Afrikától című (Sydney Pollak rendezte) filmből (Robert Redford, Meryl Streep főszereplők)
- A szellemi utazónak nincs szüksége ételre, italra, alvásra, nem kell másokat vendégül látniuk.
- Errefelé megfizetik a mesemondókat – egy töltőtollal – amivel lejegyezhetik azokat.
- Nem vagyunk itt tulajdonosok. Átutazók vagyunk.
- Az afrikai éjszakában messzebb látni, mint bárhol máshol.
A majmoknak Mozartot játszva egy gramafonról:
- Soha nem hallottak emberi zajt, aztán egyszer csak Mozart.
A bennszülöttekről:
- Azt hisszük, hogy megszelídíthetjük őket. Ha börtönbe zárjuk őket, meghalnak. A pillanatban élnek. Nem fogják fel, hogy egy nap kiszabadulhatnak. Számukra az az örökkévalóság, hát meghalnak.
- Régi térképrajzolók, ha papír széléhez értek, azt írták oda: Ezen túl a sárkányok laknak.
- Az istenek úgy büntetnek bennünket, hogy teljesítik a kívánságunkat.
…..
Terra incognita
A Terra incognita vagy terra ignota (latinul „ismeretlen föld”; latinul az incognita második szótagját hangsúlyozzák, de az angolban eltérő kiejtéssel) a térképészetben olyan kifejezések, amelyeket nem térképeztek fel vagy dokumentáltak. Hasonlóképpen a feltérképezetlen vagy ismeretlen tengereket mare incognitum címkével látnák el, latinul „ismeretlen tenger”.
Részletek
Egy városi legenda azt állítja, hogy a térképészek az ilyen régiókat „Itt legyenek sárkányok” felirattal látták el. Bár a térképészek azt állították, hogy fantasztikus vadállatok (beleértve a nagy kígyókat is) léteztek a világ távoli szegleteiben, és a térképeiken dekorációként ábrázolták őket, a New York-i Nyilvános Könyvtár gyűjteményében csak egy ismert, fennmaradt térkép, a Hunt – Lenox Globe valójában azt mondja: „Itt vannak sárkányok” (a latin „HIC SVNT DRACONES” formát használva).
Az ókori római és középkori térképészek azonban használták a HIC SVNT LEONES ( Itt vannak oroszlánok) kifejezést, amikor ismeretlen területeket jelöltek meg a térképeken.
Alternatív megoldásként a „terra incognita” utalhat a feltételezett Terra Australis Incognita („Dél ismeretlen földje”) kontinensre is, amint az Abraham Ortelius (1570) Theatrum Orbis Terrarum térképén látható.
Észak-Amerika térképe 1566-ból , amelyen olasz feliratok láthatók: Terra In Cognita és Mare In Cognito
A 19. század folyamán a terra incognita eltűnt a térképekről. Mind a partvonalakat, mind a kontinensek belső részeit teljesen feltárták még a légi fényképezés és a műholdfelvételek 20. századi megjelenése előtt. Az óceánok feneke azonban többnyire feltérképezetlen marad, csakúgy, mint a Naprendszer sok más szárazföldi felszíne. Például a Neptunusz Triton holdja felszínének mindössze 40%-át térképezték fel, a fennmaradó részt terra incognita.
A kifejezést ma már metaforikusan használják bármely feltáratlan téma vagy kutatási terület leírására.
Etimológia
Terra : latinul „föld”. A kapcsolódó angol szavak közé tartozik a terrestrial, terrier és terrain.
Incognita : a latin cognoscere ‘megismerni, ismerni’ szóból (tagadva az ‘in-‘ előtaggal), ami az angol know és a görög γνῶσις gnosis ‘tudás’ szóval rokon. A kapcsolódó angol szavak közé tartozik az agnostic, cognition, gnosticism.
A kifejezések történetének további részleteiért lásd a Terra Australis és az Ausztrália etimológiáját.
(wikipédia)
…
Vermeer festményein a térképek
Vermeer térképei
„Körülbelül egy évszázadon át, 1570-től 1670-ig a Németalföldön dolgozó térképkészítők példátlan előrelépést hoztak a térképészet művészetében. Az ebben az időszakban – eleinte Antwerpenben, később Amszterdamban – kiadott térképek, diagramok és földgömbök nemcsak a korabeli ismeretek szerinti pontosságukkal, hanem a tudomány és a művészet olyan kombinációjával, amely a térképkészítés történetében ritkán felülmúlható ornamentikával is kitűnik.”
„A térképészet és a vizuális művészet összefüggő tevékenység volt: a művészet és a térképkészítés kölcsönhatásban volt egymással: sok térképészeti elemet, például képeket, színeket és betűket megosztottak a művészettel; a térképek és művészeti alkotások készítéséhez használt eszközök és módszerek nagyon hasonlóak voltak a nyomatkészítésben, valamint a térképkészítésben: a később kézzel színezett rézmetszetek sajátos művészi képességeket igényeltek, a térképek díszítésében kevéssé ismert és legkiválóbb művészek jelentős része foglalkozott, a térképeket és a műalkotásokat gyakran ugyanazok a művészek készítették, metszők és kiadók, akik mindkét területen dolgoztak; a művészek, metszők és térképkészítők ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartoztak, amely számos területen meghatározta a kultúra fejlődését.”
Vermeer fél tucat festményén 6 térkép látható a fehérre meszelt falakon lógva (nem mindenki tudja, hogy eredetileg egy nagy falitérkép került bele, majd kikerült a Gyöngynyakláncos nőből.). Öt Hollandiát és tartományait, kettő pedig az európai kontinenst mutatja be. A térképek amellett, hogy érdekes kompozíciós elemeket és elsőrendű technikai kihívást jelentenek, egyfajta elméleti ablakot nyújtottak a nagyobb világra, a háztartási környezet csendes meghittségén kívül. Vermeer és kollégái térképeinek feltételezett jelentéseit bőségesen vitatták a holland művészettudósok és történészek. Noha továbbra is némi zűrzavar marad a pontos jelentésüket illetően, Vermeer minden egyes térképének eredetét James A. Welu tudós pontosan megállapította.
…….
Fraktál eredete – Milyen hosszú a tengerpart?
Az angol Lewis F. Richardson a XX. század első felében a földrajzi határvonalak és országhatárok hosszának, illetve hosszmeghatározásának pontosságát vizsgálta. Észlelte ugyanis, hogy bizonyos országok közös határainak hossza egyes forrásokban nagy eltérésekkel szerepel. Átgondolva a dolgot, láthatjuk, hogy a partvonalak és országhatárok hosszának megállapítása többféleképpen történhet, és eljárásonként más és más eredményeket kapunk. Az alábbi ábrán két módszert láthatunk, amelyekkel egy térképen határozhatjuk meg egy partvonal körülbelüli hosszát.
A ábra felső részén vonalzót, az alsó részén körzőt használva állapítjuk meg ugyanannak a partszakasznak a hosszát. Fent különböző hosszúságú vonalzókat illesztünk a partvonalhoz, alatta pedig különböző körzőnyílásokkal metszük el a partvonalat. A két eljárás különbözőségének jól látható voltán kívül megállapíthatjuk, hogy mindkét módszer esetében kisebb lépések alkalmazásakor (piros) nagyobb hosszúságot kapunk eredményül. Ez természetes, hiszen egy kisebb vonalzóval pontosabban követjük a partvonalat. Minél kisebb mérési egységet választunk, annál pontosabban kapjuk a partvonal hosszát, persze annál több munkával.
Benoit Mandelbrot ötven évvel később felhasználta és újraértelmezte a fenti problémát. Gondolatban próbáljuk meghatározni egy partvonal tényleges hosszát úgy, hogy egyre kisebb mérési egységet alkalmazunk. Ha egyméteres egységet választunk, nem vesszük figyelembe az egy méteresnél kisebb görbületeket, amelyek pedig a partvonal teljes hosszán végigvonulnak, így annak hosszát növelik. Ha tíz centiméteres egységgel mérünk, kihagyjuk a centiméteres görbületeket, és így tovább…
Ahogy egyre közelebbről vizsgáljuk a partvonalat, mindig felfedezhetünk újabb mintázatokat, amelyeket a mérésnél figyelembe kell vennünk.
A gyakorlatban a partvonal pontos hosszát csak egy atomi szintű mérési egységgel tudjuk megmérni, hiszen a fenti önhasonlóság (mai tudásunk szerint) az atomi szintig folytatódik.
Mandelbrot egy a partvonalakhoz hasonló geometriai alakzatot képzelt el, amelynél az önhasonlóság a végtelen kis mérettartományokig folytatódik. Ebből következik, hogy egy ilyen alakzat körvonalának hossza végtelen, hiszen minden szinten találhatunk még finomabb görbületeket, üregeket és hajlatokat.
Mandelbrot kutatásai során számos természet alkotta szerveződésben fedezte fel az ehhez hasonló felépítést. Majd 1975-ben elnevezte a fentihez hasonló geometriai alakzatokat fraktáloknak. (Angolul fractal, ami főnév és melléknév is. A név az angol fracture szóból származik, melynek jelentése: törés.) Ez az elnevezés a Káosz-elmélet egyik alapszava lett, a fraktálgeometria pedig felsorakozott a geometria résztudományai közé.
Forrás: Tudomány és Technika (test@t-es-t.hu)
…..
Bágua térkép – A térrendezéshez
Közel húsz éve költöztünk új, nagyobb lakásba. Oka valójában az volt, hogy az akkor két kamasz fiúnkkal kinőttük az előzőt.
Egy szobával többre volt szükségünk, és egy erkélyt azért szeretett volna a férjem, hogyha nyáron, vasárnap ebéd után megissza a pohár sörét, akkor érezze, ahogy a szél a rövidnadrágos lábaszárán a szőrt borzolja.
Egy-két héttel, mielőtt megtaláltuk volna a nekünk megfelelő lakást, hallottam életemben először a Feng Suiról, s benne a Bágua térképről, ahol az égtájakat úgynevezett trigramokkal szimbolizálták.
Azután már ezzel a térképpel a fejemben néztem az alaprajzokat az ingatlanközvetítők kirakatában. S mit ad Isten, egy napon más útvonalon mentem a szüleimhez, mint szoktam, és azon az úton megpillantottam egy ingatlaniroda kirakatában azt az alaprajzot, ami lefedte szinte teljesen a Bágua térképen levő térfelosztást.
A „segítőkész emberek, utazás” részből hiányzott egy kis darab a mi alaprajzunkon, amit aztán egy hatalmas tükrös szekrénnyel ellensúlyoztunk, benne az utazáshoz szükséges holmikkal.
Rövid úton kiderült számomra, hogy ez is egy analógiás rendszer, afféle megoldóképlet, amibe különböző változók bátran behelyettesíthetők. Így például a ji-king 64 jele is megjelenik, mellyel ebben a Mindig hazafelé… blogomban már foglalkoztam ezidáig.
A fengsui (hagyományos kínai: 風水, pinjin: fēngshuǐ, mandarin kiejtése: [fə́ŋʂwèi]) ősi kínai hagyomány, mely az Ég és a Föld törvényszerűségeinek megfigyelésével és alkalmazásával segít az ember és a természet közötti összhang megvalósításában. A hagyományos fengsuj célja a legmegfelelőbb lakhely meghatározása a sikeres élethez a környező táj és terepformák elemzésével. A módszer a föld jellegzetességeinek megfigyelésén (相地, Hsziang-ti), illetve a lakhelyek megfigyelésén (相宅, Hsziang-csaj) alapul.
A környezet és a benne élő ember kölcsönhatásait, összefüggéseit írásban elsőként a Sárga Császár Klasszikusa a Lakhelyekről (黄帝宅经, Huangti Csajcsing) című műben említik. A fengsuj elnevezés szó szerinti jelentésben „szél és víz” (feng 風: szél; suj 水: víz), amelynek magyarázata a Csin-kori Kuo Pu (i.sz. 276–324) művében, a Temetkezések könyvében található meg legkorábbról:„A csi a széllel utazva szétszóródik, de a vizek partján megáll. A régiek összegyűjtötték, nehogy szétszóródjon, rendezték áramlását, hogy megőrizzék azt. Ezért ezt úgy hívták: fengsuj (szél és víz).
A fengsuj törvénye: Először gyűjtsd össze a vizet, majd óvd meg a széltől.”” Korábban, a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 403-221) az elnevezése még Kan Jü (hagyományos kínai: 堪輿, egyszerűsített kínai: 堪舆) volt, amely az Ég és Föld törvényszerűségei szerinti életre utal (a Kan jelentése „az Ég útja”; a Jü jelentése „a Föld útja”)”. (wikipédia)
….
Hazafelé vezető út térképe a Ji-Kinggel
21 nap, 64 fekete-fehér négyzet a sakktáblán (melynek 16 (32) figurája személyiségjegyeink megtestesítői… király, vezér, 2 futó, 2 bástya, 2 huszár, 8 gyalog x 2 – de ez már egy másik játszma lesz, mely további analógiákkal szolgál majd.)
Az útvonal, mely visszaér a kezdethez, de talán egy magasabb síkon.
És a bejárt terület kerületei feketén-fehéren, mint apró tükörszilánkok illeszthetők egymáshoz a végső nagy kirakósban.
…
Út és mellékutak a térképen
A térkép egyre részletgazdagabb
Az új világ legrégebbi térképe, 1504-ben faragva egy strucctojásra! (Forrás: FB)
……
További érdekességek a térkép témához
Egy digitális feltérképezés keretében 7000 új szigetet fedeztek fel Japánban.
Egészen különleges felfedezést tettek geológusok Afrikában: a kontinens kettészakad, így létrejön egy új óceán.
Térképnyelv
Kolombusz Kristóf és a térkép
Úgy tudom, Kolombusz Kristóf Leonardo da Vinci térképeit is használta a hajózásai során.
…..
Manapság pedig az 5 éves unokámnak én tanítottam meg az égtájakat, miközben a fák kérgén a mohát látva azonosítottuk az északi irányt:
Előttem van észak,
Hátam mögött dél.
Balra a nyugszik,
Jobbra pedig kél.
Növényzet segítségével az északi féltekén (a déli féltekén fordítva)
A lefűrészelt fatönk évgyűrűi az északi oldalon sűrűbbek.
Az egyedül álló fák ágai a déli oldalon sűrűbbek.
A fák kérgén és a köveken a moha mindig az északi oldalon vastagabb.
További részletek: Napi hYVószó blog – Térkép
Antalffy Yvette
“2022 decemberében határoztam el, hogy minden egyes napomnak lesz egy úgynevezett “hívószava” – yvettesítve – “hYVószava”, ami megtalál, ahogy kinyitom a szemem. Ezeket rendre beírom a naptáramba. Majd nap nap után várok és figyelek!
Ezekhez a hYVószavakhoz aztán rendre jelek, üzenetek, események, történések jelennek meg az én külön bejáratú “eseményhorizontomon”, hol a múltból, hol a jelenből, hol már a jövőből.
A Napi hYVószó.blogban kidolgozom a magam asszociációs módszerével azokat a hYVószavakat, amelyeket már kerek egésznek érzek, majd megosztom…”
Hasonló cikkünk:
