A MÁV Szimfonikus Zenekar december 6-i, Generációk a pódiumon című hangversenyén a Zeneakadémián a Franciaországban élő Csaba Péter, a zenekar állandó vendégkarmesterének vezényletével két nagyszabású művet hallhat a közönség.

MÁV Szimfonikus Zenekar - Generációk a pódiumon

Fotó: Steirer Mihály

Generációk a pódiumon

Az est szólistája a karmester leánya, Csaba Anna hegedűművész, aki 1995-ben Lyonban született. Felsőfokú zenei tanulmányait Genfben, majd a Kölni Zeneművészeti Főiskolán végezte. Előadásában Max Bruch g-moll három tételes hegedűversenyét hallhatja a közönség. Az est második részében pedig Bruckner remekműve, a Romantikus szimfónia csendül fel.

MÁV Szimfonikus Zenekar - Generációk a pódiumon

Csaba Péter – Fotó: Rózsa Zsuzsanna **** Csaba Anna – Fotó: Gordon Lau

Bruch konzervatív gondolkodású, romantikus zeneszerző volt, Mendelssohn követője és Brahms jó barátja, akinek árnyékában saját zeneszerzői hírneve nem tudott kibontakozni. Józan ítélőképességére és emberi tisztességére vall következő nyilatkozata:

„Brahms tíz éve halott, mégis még mindig becsmérlik, mind a zeneértők, mind pedig a kritikusok. Én viszont azt jósolom, hogy az idő múlásával egyre inkább méltányolni fogják. 50 év múltán a neve — minden idők legkiválóbb zeneszerzőjeként — fényesen fog ragyogni, míg rám főleg csak a g-moll hegedűversenyem folytán fognak emlékezni.”

Ezt a szerzeményét 1866 és 1868 között komponálta. A művet Joachim Józsefnek ajánlotta, aki neki is, mint Brahmsnak, gyakorlati tanácsokkal segített a hegedűszólam megalkotásában. A versenymű első tétele hegedű-kadenciák sora, rövid zenekari megszakításokkal, ettől rapszódiaszerű hatást kelt. A második tétel igazi romantikus, lírai zene, helyenként szenvedélyességig fokozódó románccal. A harmadik tétel gyors, táncos karakterű, sőt a végén a korabeli olasz operafinálékra emlékeztető strettával ér véget.  

Generációk a pódiumon

Az est második részében Anton Bruckner – akinek zeneiségét az egyházi zene és a wagneri nagyromantika határozta meg -, IV., Esz dúr szimfóniája hangzik el. A nagyszabású művet 1873-74-ben komponálta, majd többszörös átdolgozás után 1881-ben mutatta be, melynek ő maga adta a “Romantikus” címet. A darab méltatói szerint ez egy hatalmas természeti kép, az erdő ábrázolása. Nem egy bizonyos erdőé, hanem a jelenségé, mely olyannyira kedvelt szimbóluma volt a romantikus alkotóknak.

Az első tétel “csendes álmodozás az erdei sétán; a költő átadja magát a természet nyájas, békés szépségeinek, a zöldellő erdő fenséges nyugalmának.”  (Tóth Dénes)

A második tétel (Andante) nyugodtan menetelő témával kezdődik, lefelé lépő kvint-hangközzel, a mély vonósok érzelemgazdag, hosszú dallamíveivel.

A harmadik tétel (Scherzo) jellegzetes vadász-zene, a páros ütemű tétel középrésze pedig 3/4-es ütemű, ländler-szerű népies tánczene. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor a vadászok megpihennek és lakomáznak, majd folytatják a vadászatot.

A negyedik tétel az elsőhöz hasonló zsongással kezdődik, majd újra megszólal a kürt. Később felgyorsul a ritmus, és erőteljes, sűrű szövésű zenei csúcsponttal ér véget, amely Tóth Dénes elemzése szerint az erdei vihart, az elemek tombolását ábrázolja nagy megjelenítő erővel.

CSABA PÉTER karmester

1952-ben született Kolozsvárott. Hegedű, zeneszerzés és karmesteri tanulmányait a bukaresti Porumbescu Zeneakadémián fejezte be. Több nemzetközi versenyen ért el értékes helyezést (pl. Paganini Verseny, Genova), és évtizedeken keresztül rendszeresen hangversenyezett mint hegedűművész. Néhány évvel később mutatkozott be karmesterként is.

Világjáró muzsikus, több mint 80 országban lépett már színpadra. 1983 óta Franciaországban, Lyonban él, a Solistes de Lyon és a finn Virtuosi di Kuhmo Kamarazenekarok alapítója és karmestere, a svédországi Lappföldi Fesztivál és Musica Vitae zenekar művészeti igazgatója is volt. Fiatal zenei tehetségek támogatását célzó kezdeményezését Svédország után Spanyolországban fejlesztette tovább, a santanderi Ecuentro de Música Y Academia fesztivál keretei között. E munkája révén sok kiváló ifjú muzsikusnak (köztük több magyarnak is) volt alkalma bemutatkozni.

Svédországi tevékenységének elismeréseképpen 2002-ben a Svéd Királyi Akadémia tagjává választották. A Lyoni Zeneművészeti Főiskola professzora és zenekari osztályának vezetője, 1994-től 2010-ig a Besancon-i Szimfonikus Zenekar igazgatója és állandó karmestere. Számos lemezfelvétele készült. 1994-ben Finnországban készült Sibelius-lemeze az USÁ-ban elnyerte Az év legjobb felvétele címet. Sok kortárs zeneszerzővel dolgozott együtt, mint például Krzysztof Penderecki, Sofija Gubajdulina, Kurtág György, akik közül sokan ajánlották neki kompozícióikat. A nemzetközi és a magyar zenei élet számos kiválóságával lépett pódiumra.

2017-ben a francia köztársasági elnök a Francia Becsületrend Lovagja címmel tüntette ki Csaba Pétert, Finnországban pedig a „Finn Fehér Rózsa Lovagrend” kitüntetésben részesült a finn zene és művészet terén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

2012-től 2019-ig a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere volt, jelenleg a zenekar állandó vendégkarmestere.

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR – GENERÁCIÓK A PÓDIUMON

ZENEAKADÉMIA, 2024. december 6. (péntek) 19.00 óra

Műsor:

BRUCH: g-moll hegedűverseny

BRUCKNER: IV., „Romantikus” szimfónia

 

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik: Csaba Anna – hegedű

 

Jegyek: ITT

 

Forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar

Hasonló cikkeink