Pünkösd elsősorban keresztény ünnep, egyidős a katolikus egyházzal. Szorosan kötődik a legnagyobb ünnephez, húsvéthoz, Jézus kereszthalálához és feltámadásához. Az utolsó vacsorán Jézus megígérte a tanítványainak, hogy elküldi nekik a Szentlelket, amely vigasztalásukra és segítségükre lesz majd, ha ő már nem lesz velük. Ez meg is történt a húsvét utáni ötvenedik napon.

 

Az apostolok együtt voltak és imádkoztak, amikor zúgó szél és tűznyelvek kíséretében a kegyelem ajándékát: lelki erőt és különböző nyelveken való szólás képességét kapták, amely lehetővé tette, hogy bátran hirdessék Jézus tanítását az egész világon. Így lett ez a nap az egyház születésnapja. A katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb, az szállt le Jézus vállára, amikor a Jordán folyóban Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. A katolikus egyházban a bérmálás szentsége a pünkösdi ünnepkörhöz kötődik. Május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A Csíksomlyói búcsú a legfontosabb magyar pünkösdi zarándoklat az ott található Mária-kegyhelyhez. Hagyománya a 15. századból maradt ránk, akkortól vannak írásos emlékek róla. A katolikus hívek pünkösd szombatján érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: ezek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az ünnephez kapcsolódó növény a pünkösdi rózsa, amelyet más néven kerti bazsarózsának is nevezünk. Fényes, összetett levelei és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágai vannak.

Pünkösdi király választása

A középkor óta ismert szokás, hogy ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a legügyesebb legényt pünkösdi királynak. Ő lett a többi legény vezetője, és minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt. A kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdi királynéjárás

Kiválasztották a falu legszebb lányát, akit aztán körbevitt a többi lány a faluban, és betértek minden házhoz. Énekeltek és jókívánságokat mondtak a falu lakóinak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

 

Pünkösdölés

A pünkösdi király és királyné a kíséretével (volt, ahol lakodalmi menet élén mint menyasszony és vőlegény) járta végig a falut. A gyerekek és a fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a házakat és adományt gyűjtött.

Ezen a hétvégén országszerte ünnepelnek, pünkösdi vigasságokon, kulturális fesztiválokon, gasztronómiai kóstolgatásokon vesznek részt az emberek.


Weninger Endréné

Hozzászólások