More

2017. március 4. 10:00

A  nagysikerű előadás-sorozat – az Ásványokról kicsiknek és nagyoknak – következő programját az őslényeknek, és közülük is hangsúlyosan a dinoszauruszoknak szenteli.

Az őslények világát övező mítosz régóta foglalkoztatja az embereket a legkisebbektől a legnagyobbakig. A dinoszauruszokat és más őslényeket filmek, könyvek, animációk, játékok tucatjai idézik fel az érdeklődők számára, nem csoda hát, hogy sikerük folyamatosan növekszik. Nincs ez máshogy a kiállítások őskövületeket bemutató tárlói fölé hajolva, hiszen borzongatóan jó kaland közelről megszemlélni egy őslény megkövült maradványát, szembesülni a szokatlan arányokkal, elképzelni a régvolt lény hatalmasságát, életét, mindennapjait.

 

A következő program időpontja: 2017. március 4. szombat.

Gyerekeknek 10 órától: Dinoszauruszok nyomában

 

Kutassunk őslények után! Hol éltek az ősállatok? Az őslények szokásai és életformája – Találkozhatunk-e őslényekkel?

Gimnazistáknak, egyetemistáknak, felnőtteknek 16 órakor:

Dinoszauruszokról és más őslényekről
A délutáni program vendégei a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció munkatársai. Nevük nem csupán egy gyűjtőexpedíciót takar, hanem egy valódi kutatócsoportot, mely a hazai mezozoikumi gerinces lelőhelyek élővilágával is foglalkozik. Az expedíció tagjainak célja, hogy minél több információt megtudjunk a letűnt korok élővilágáról és a régmúltban lezajlott eseményekről.

Előadásuk témája: Dinoszauruszok és más őshüllők kutatása Iharkúton és Villányban

A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció egy geológusokból és biológusokból álló kutatócsoport, mely a hazai földtörténeti középkor (mezozoikum) élővilágának kutatásával foglalkozik több hazai lelőhelyen, melyek közül a legfontosabbak Iharkút és Villány.

2000-ben a bakonyi Iharkútról kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területén. Az itt feltárt ősmaradványokat tartalmazó kőzetréteg egy 85 millió évvel ezelőtti, egykori folyó üledéke. Mindezidáig közel 30 gerinces állatfaj került innen elő. A legnagyobb leírt növényevő dinoszaurusz a 4-4,5 m hosszú páncélos Hungarosaurus tormai, de szintén jelentős lelet a kistestű Ajkaceratops kozmai, mely a Ceratopsia („galléros-tülkös”) dinoszauruszok első Európából ismert faja. Míg a szárazföldön a 4-5 méteres Tetanurae theropodák és a kistermetű, valószínűleg falkában vadászó Pneumatoraptor fodori voltak a legveszélyesebb ragadozók, addig a vizekben az édesvízi életmódhoz alkalmazkodott 6 méteres moszaszaurusz, a Pannoniasaurus inexpectatus állt a tápláléklánc csúcsán.

A bakonyi lelőhelynél idősebb, közel 230 millió éves a villányi ősgerinces lelőhely, ahonnan sekélytengerben, illetve az egykori tengerpart mentén élő őshüllők maradványai kerültek elő. A leggyakoribb innen ismert csoportok a tengeri kagylók, csigák és más kemény héjú állatok elfogyasztására specializálódott, magyarul „kavicsfogú álteknősként” ismert Placodontiák és a főleg halakkal táplálkozó, első látásra krokodilokra emlékeztető Nothosaurusok.

További érdekességek olvashatók az Expedíció és a kutatómunka támogatására megalakult Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapján: www.magyardinoszaurusz.hu

Az előadásokat Dr. Fuxreiter Mónika biokémikus, a gyűjteményalapító leánya közreműködésével szervezi a Ráday Múzeum.

 

Hozzászólások