A férjem (Vass István) gondolataiban már jónéhány éve felvetődött, hogy a „nyugdíjas projekt” részeként szívesen vállalna olyan testhez álló önkéntes munkát, ami otthon is végezhető, és fizikai megerőltetéssel nem jár. Azt pedig magam fűztem hozzá, hogy a köztudottan szép, „sötétbarna” mély hangját eddig nemigen kamatoztatta, csak esetleg a vasárnapi miséken a szentleckék vagy az olvasmányok egy-egy részletének felolvasásával. Ezt a képességét kár lenne nem tovább fejleszteni akár próza- vagy versmondásban, akár szinkronhangként… Önkéntes felolvasó lett!

Azon a napon – 2017. december 2-a szombat délutánján – az „égi váltópályaudvaron” csak arra vártak, hogy ezt így hangosan kimondjuk, mert abban a pillanatban találtam rá a neten, azon a bizonyos népszerű közösségi oldalon a következő felhívásra:

 Volt egy ember, aki közel 9000 órát olvasott fel azért, hogy örömet szerezzen vele másoknak. Hajnalban kelt, hogy a színházi próbák előtt pár órát felolvasással töltsön, hogy ezzel megmutassa a világot az irodalmon keresztül azok számára, akik ezt nem a szemükkel láthatják. A hangoskönyvekkel vezette keresztül őket a világirodalmon csodálatos hangján Odüsszeiától, Jókain át, egészen Rejtőig.

Szerezz te is örömet azzal, hogy segíted, hogy folytathassuk ezt a missziót, hogy tovább bővíthessük a hangoskönyvtárat modern és kortárs irodalommal, hogy a klasszikusok mellett a vakok és gyengénlátók is végig barangolhassák középföldét vagy Westerost. Támogass minket!
Ha szeretnél csatlakozni hozzánk, írj nekünk a hangkolcsonzo@gmail.com
Bodor Tibor Kulturális Egyesület – a küldetés folytatódik.
Köszönjük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a folyamatos támogatást!

Elő is álltam az ötlettel, hogy ezt az önkéntes felolvasást éppen a férjemnek találták ki. Akit mintha néven szólított volna ez a felhívás, azonnal jelentkezett, és a próbaolvasás szűrőjén is túljutva, pár nap elmúltával már bele is vetette magát a sűrűjébe.

Azóta töretlen lelkesedéssel olvassa fel mobiltelefonjára a neki kedves könyveket. Majd a baráti és ismeretségi körben is eldicsekedtem a férjem új tevékenységével. Büszkélkedésem hatásosnak bizonyult, és nem sokkal később újabb jelentkezővel – a barátnőmmel, Törőcsikné Katival – bővült a felolvasói kör. (Kati másik önkéntes tevékenysége, hogy magazinunk szerkesztésében is részt vesz.)

Törőcsikné Kati – Vass István

Kettőjükkel interjút készítettem az eddigi élményeikről, tapasztalataikról:

Mi volt az a személyes hívószó, ami erre az önkéntes felolvasói munkára indított?

Törőcsikné Kati (T.K.): Vágytam egy olyan munkára, ami nekem is és másoknak is örömöt okoz. Szempontjaim között szerepelt még, hogy munkámmal adni szeretnék, tehát nem pénzért akarok dolgozni.
Amikor tőled, Yvette barátném,  hallottam az önkéntes felolvasói munkáról, rögtön jelentkeztem a Hangoskönyvtár felhívására. Úgy éreztem, ez az a munka, amiről ábrándoztam.

Vass István (V.I.): Hívószó nem volt; az aktív munkából történő visszavonulás előtt még idejében elkezdtem azon töprengeni, hogy hogyan fogom strukturálni a majdan tengernyi időmet. Összeállítottam egy listát azokról a dolgokról, amelyekkel módszeresen szerettem volna majd foglalkozni. Ezen a listán kiemelt helyen szerepelt az önkéntes munka. Azt éreztem, hogy ha véget ér a mindennapi robot, olyan helyzetben leszek, hogy rendszeresen segíthetek másokon. Az olvasás szeretete, a viszonylag előnyös hangi adottságok, no meg némi önkifejezési vágy mind együtt voltak, amikor a feleségem rábukkant a pályázati felhívásra.

Mióta olvasol fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtárnak?

T.K.: 2018 őszén kezdtem el a felolvasói munkát.

V.I.: 2018 első negyedévében csatlakoztam az önkéntes felolvasók táborához; ekkor kezdtem el dolgozni az első könyvön.

Mennyi időt tudsz az önkéntes felolvasásra szánni (naponta, hetente)?

T.K.: Változó, hogy mennyi időt tudok a felolvasásra szánni. Ez nem csak tőlem függ, a körülményektől is. (Csönd van, kipihent vagyok, stb.) Annyit biztosan tudok, hogy átlagban hetente több órát olvasok.

V.I.: Szeretem, ha magam állíthatok fel kereteket magamnak. Ezt ma már többé-kevésbe meg is tudom valósítani. Igyekszem napi rendszerességgel leülni a könyv fölé és felolvasással tölteni legalább egy-két órát.

Melyik könyvet olvastad fel elsőként, és miért ez volt a választásod?

T.K.: Elsőnek Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Van egy alcíme is: Tűnődések hétköznapi dolgokról. Az író egy ma is élő amerikai unitárius lelkész, aki ebben a kis kötetében egyszerű, mindennapi történeteken keresztül tanít bennünket a szeretetre, az elfogadásra, a becsületre, a bolygónk élőlényeinek tiszteletére, és még sorolhatnám. Mindezt élvezetes módon, nem a nagy tanító köntösébe burkolózva teszi. Azért ezt a könyvet választottam, mert egyrészt nagyon is egyetértek az író gondolataival, másrészt nem egy terjedelmes könyv, így a felolvasást és a rögzítési technikát is gyakorolhattam rajta.

V.I.: Az első felolvasott mű Hermann Hesse Napkeleti utazás című könyve volt. Ezt már egy régi balatoni nyaralás alatt egyszer felolvastam a feleségemnek, aki akkor éppen valamilyen manuális kreatív munkával volt elfoglalva. Ezt a terjedelmileg rövidke könyvet már jól ismertem, továbbá az egyik legkedvesebb íróm magasztosan szép opuszáról van szó. Azt gondoltam, ez lesz a legalkalmasabb a kezdő lépés megtételéhez az önkéntes felolvasóvá válás útján. Viszont menet közben kiderült, hogy egy sűrűn lábjegyzetelt kiadás van a birtokunkban, ami a gyakori visszalapozások, sőt a német nyelvű mondatokkal megtűzdelt jegyzetek miatt jelentősen megnehezítette az első hangoskönyv elkészítését.

Milyen szempontok szerint választod ki a felolvasandó könyveket?

T.K.: Csak pozitív gondolatokat, életszemléletet sugárzó könyveket szeretek olvasni. Van elég bú, baj, bánat, szomorúság a világban, s ha valakiben egy szikrája is megvan az együttérzésnek, átélheti a mindennapokban. Ezért van az, hogy felolvasni csak gyermekkönyveket, kellemes életérzést, okos tanításokat tartalmazó könyveket szeretek.

V.I.: Leginkább olyan könyvet választok, amelyikhez valamilyen szempontból pozitívan viszonyulok. Az egyesületben is az a mondás, hogy csak olyan műveket válasszunk, amelyeket szeretünk, magunkénak érzünk. Ellenkező esetben a munka eredményén érezhető, hallható lesz, ha nem jól választottunk.
Többször előfordult már az is, hogy felkérésre olvastam fel valamit, de ezeket az írásokat is nagy kedvvel és érdeklődéssel hangosítottam ki.

Melyik könyv volt eddig a legkedvesebb felolvasásod és miért?

T.K.: Kettőt is választhatok?
Az egyik, aminek a felolvasása számomra volt nagy öröm: Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein. Szeretem az írót, aki az 1900-as évek erdélyi magyarságának – legyen szó a polgárságról vagy a falusiakról – életét olyan különlegesen, élvezetesen tárja elénk, hogy szinte együtt élünk a hőseivel, s közben rácsodálkozhatunk az író szépséges nyelvi fordulataira.

A másik kedves felolvasásom: Dolák-Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom c. könyve. Boldog vagyok, mert a napokban jutott tudomásomra, hogy egy gyengén látó kislány este ezt a felolvasást kéri, szeret az én hangomra elaludni. Ennél nagyobb dicsőséget el sem tudok képzelni magamnak! – és Dolák-Saly Róbertnek!!!

V.I.: Mindig az a kedvencem, amivel éppen foglalkozom. Ha mégis ki kellene emelnem egyet, Gerlóczy Márton új könyvét, a Mikecs Anna Altató című családregényét választanám. Az Áprily-Jékely család történetét dolgozza fel egykori női naplók, levelezések felhasználásával. Hiába mindvégig háttérben marad az elbeszélő, aki maga is a híres művészdinasztia egyik kései tagja, lírai szeretettel rajzolja meg az egyes alakokat a különböző történelmi és magánéleti viharokban.

Eddigi könyveid listája?

T.K.: ABC sorrendben:

  • Árvay Mária: Szívhez szóló ajándék, kicsiknek és nagyoknak
  • Benedek Elek: Szélike királykisasszony
  • Boldizsár Ildikó: Mesék férfiakról nőknek
  • Dolák – Saly Róbert: Én vagyok a kedvenc állatom
  • Karácsony Benő: A megnyugvás ösvényein
  • Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla
  • Kolozsi Angéla: Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak
  • Makk Attila: Kóbor kalandjai (3 kis kötet)
  • Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes.

V.I.: Időrendben

  • Hermann Hesse: Napkeleti utazás
  • Anthony de Mello: A szeretet útja
  • Hermann Hesse: Narcis és Goldmund
  • Kepes András: Világkép
  • Ernest Hemingway: Vándorünnep
  • Boldozsár Ildikó: Hamupipőke Facebook profilja
  • Dino Buzzati: Hajtóvadászat öregekre
  • Szász Ilma: Az Úr ruháját hordja minden
  • Isaac Bashevis Singer: A sátán Gorajban
  • Temesi Ferenc: Bartók
  • Zeke Gyula: Kártya, lóverseny, kávéház
  • Gerlóczy Márton: Mikecs Anna Altató
  • Rózsás János: Duszja nővér
  • Jennifer Lash: Vérségi kötelékek
  • Árvay Mária: Dicséret, szép szó, ha kimondják, úgy jó
  • Zeke Gyula: Volt egy feketém
  • Temesi Ferenc: 49/49
  • Hermann Hesse: Demian

Ez az interjú további önkéntesek toborzásához készül. Szerinted miért jó önkéntes felolvasónak lenni?

T.K.: Erre a kérdésre több válaszom is van. Az első, s egyben a legfontosabb is, hogy adni öröm! Hangunkat adjuk a vak embereknek, hogy ők is hozzájussanak az olvasás élményéhez.
Aztán: a felolvasás egy másik dimenziót nyit meg a felolvasónak. Nagyon érdekes világ! Ha olvasol egy könyvet, lehet, hogy a kevésbé érdekes bekezdéseket egyszerűen átugrod, de ha felolvasol, minden egyes leírt szót kötelességed felolvasni, és megtapasztalhatod, hogy mennyivel teljesebb a könyv azokkal az átugrott, vagy felületesen értelmezett bekezdésekkel.
Az érzés, hogy talán többen is az én tolmácsolásomban kapcsolódhatnak ki az általam szeretett könyvekkel, leírhatatlan.

V.I.: Segíthetsz; látó szeme lehetsz sokaknak, akik nem olyan szerencsések, mint te. A hangoddal beviheted az otthonukba a kultúra egy-egy darabját. Ezen kívül, ha vannak közösségi igényeid, egy nagyon nemes cél érdekében szövetkezett, értékteremtő jó emberek közösségének a tagja lehetsz.

A felolvasóvá válás részletei:

A könyvek alig várják, hogy életre keltsük őket!
A Bodor Tibor Kulturális Egyesület önkéntes felolvasókat keres, akik segítenek abban, hogy minél több új hangoskönyvet készíthessünk el a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Bodor Tibor hangoskönyvtára részére.

Bodor Tibor színművész egymaga közel 9000 órát olvasott fel. Hála a mai modern technikának, a felolvasáshoz ma már nem szükséges stúdióba menni, elég hozzá egy asztali számítógép vagy egy okostelefon. Amennyiben úgy érzed, hogy szívesen segítenél minket egy-egy könyv felolvasásával, akkor kérjük, hogy készíts egy próbaolvasást.

A próbaolvasáshoz a választás a Kis herceg egyik részletére esett, az üzletemberes jelenetre.
A 13. Fejezet. Első mondat: “A negyedik bolygó az üzletemberé volt.” Az utolsó pedig az oldal alja: “Semmit. Birtoklom őket.” A kész anyagokat kérjük küldd el nekünk a hangkolcsonzo@gmail.com e-mail címre. A próbaolvasás elején kérjük mondd be a nevedet, hogy azonosítani tudjunk.
Csatlakozz Facebook csoportunkhoz
És kedveld egyesületünk oldalát, ahol folyamatosan értesülhettek majd Egyesületünk híreiről:
https://www.facebook.com/Bodor.Tibor.Kulturalis.Egyesulet/
A megosztásokat is nagyon köszönjük!
És ha ihletet szeretnél kapni ehhez a küldetéshez hallgasd meg Babits Mihály: Ritmus a könyvről című versét, Bodor Tibor előadásában.

 

Antalffy Yvette

 

 

Hozzászólások