Noé történetét, az özönvíz legendáját mindenki jól ismeri a Bibliából. Ám azt talán már kevesebben tudják, hogy nem ez az egyetlen történet erről az eseményről. Számos más népnek  a legendáiban, mítoszaiban megtalálható ez a nagy katasztrófa. A görögöknél például Deukalión története meséli el, hogy Zeusz az emberek gonoszsága miatt özönvizet küld a földre. De a suméroknál a Gilgames eposzban is szó esik hasonlóról, sőt az indiai történetekben, az egyiptomi sztéléken, de még a maja mítoszokban is.


Sokan feltették a kérdést, hogy miért ilyen sok civilizáció esetében találkozunk ugyanazzal a történettel. Ráadásul ezek a kultúrák nem is érintkezhettek egymással, mert mítoszaik térben és időben másképpen alakultak ki. Egyesek arra jutottak, hogy az Özönvíz valóban megtörtént esemény lehetett, mely az egész bolygót érintette, s így számos, egymástól független nép emlékezetében megmaradt. Egyes elméletek szerint ez egy hatalmas áradás vagy cunami lehetett, melynek időpontját az utolsó jégkorszak végére (12000 évvel ezelőtt) teszik.


Különböző elképzelések láttak napvilágot. Ezek egyike, hogy Atlantisz pusztulásakor az ott élő civilizáció tudomással bírt a hamarosan bekövetkező globális katasztrófáról, s Egyiptom földjére érkezve nekiláttak a piramisok megépítésének, melyekben elhelyezték az addig felhalmozott tudást. Így az elmélet számos követője szerint a piramisok valójában nem temetkezési helyek, hanem az utókornak szánt páncélszekrények.


Ma a piramisok üresek, de ez nem volt mindig így. Fent maradtak ugyanis olyan – többek között arab – források, melyek szerint, amikor feltörték a piramisokat, (az arabok a piramisok fedőköveiből építették Kairót) akkor hajlítható üvegre és sok más különös dologra bukkantak, melyeket egy felsőbbrendű kultúra hagyott hátra. Úgy vélik, hogy az áradást talán egy, az Atlanti-óceánba csapódó üstökös vagy kisbolygó okozhatta. Ekkor ugyanis akár 1 km magas árhullám is keletkezhetett, mely a szárazföldekre zúdult.


Más elméletek szerint maga a jégkorszak vége okozta a vízszint emelkedését, ugyanis rohamos olvadásnak indultak a jégsapkák, gleccserek. Ez azonban egy lassú folyamat. Az özönvíz azonban inkább hirtelen megtörténő kataklizma lehetett. Találtak olyan területeket, melyek azelőtt szárazulatok voltak, csak később öntötte el őket a tenger. A jégkorszak idején például a Fekete-tenger édesvizű tó volt, nem állt összeköttetésben a Földközi-tengerrel, mert a Boszporusz összefüggő földsávot alkotott. Emellett az édesvizű tó mellett számtalan település állt. Az emelkedő vízszint miatt azonban átszakadt a földnyelv, és óriási áradással sós víztömeg zúdult be. Így talán ez lehet az özönvíz egyik alapja.


E mítoszok és történetek mindegyikében közös az, hogy az emberiség bűnös életet él, s ezért kiváltja az istenek haragját. Daniken munkássága is különös figyelmet szentel e témának. Szerinte az idegenek már jó előre látták az özönvizet, például tudomásuk lehetett egy becsapódó égitestről, ismerték annak pályáját, így figyelmeztették az arra kiválasztott vezetőt, hogy készüljön fel, és tegyen óvintézkedéseket. A Bibliában ő Noé. A neve újat jelent.


Az Ószövetség keletkezési idejénél valószínűleg sokkal régebbi a történet. A zsidók csak átvehették, talán egyiptomi vagy sumer forrásból. Noé családfájában számos furcsaság akad, melyet Daniken és követői annak tulajdonítanak, hogy szoros kapcsolatban állhattak az idegen „istenekkel”, így nem véletlen, hogy Noéra esik a választás. Noé apja egyenesen nekiront feleségének, amikor meglátja a megszületett Noét. Kételkedik benne, hogy a gyermek tőle van, s nem egy idegentől. El is megy apjához és nagyapjához tanácsot kérni, hogy mitévő legyen, de ők kioktatják, hogy ez egy jel, mely az elkövetkezendő katasztrófáról szól.


Az Özönvíz kérdése még ma is számos vitát szül. Egyesek úgy vélik, hogy valóban megtörtént esemény volt. Vannak, akik nem kevesebbet állítanak, minthogy megtalálták Noé bárkájának roncsait az Ararát hegyén. Mások azt mondják, hogy ez csupán legenda. Mindenesetre érdekes, hogy nem csak egy nép állítja, hogy valami történt a múltban. Az időpont is vita tárgya. Semmi sem zárja ki ugyanakkor, hogy egy természeti katasztrófa, akár egy becsapódás vagy óriás vulkánkitörés okozta cunami álljon a háttérben. Biztosat azonban nem tudunk. Sokan kutatják a múltat, s az is meglehet, hogy egy szép napon választ kapunk a kérdésre, s új bizonyítékokkal állnak elő.


-Garzó László-
2014. március 24.


Hozzászólások