1382 szeptemberében halt meg I. Lajos, Magyarország királya. Egyetlen királyunk volt, aki az utókortól megkapta a „Nagy” jelzőt, bár ezt néhány marxista történetíró elvitatja tőle. Azzal vádolták, hogy háborúival legyengítette az országot. De ha áttekintjük uralkodásának történetét, Magyarország helyzetét a korabeli Európában, azt mondhatjuk, hogy kiérdemelte ezt a jelzőt.

nagylajos1

1326-ben született Visegrádon Károly Róbert és Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként. Két idősebb fiútestvére, Károly és László gyermekkorukban haltak meg, így Lajos már négy éves korában trónörökös lett. Édesapja Nápolyból, az Anjou családból származott, és az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után lépett fel Magyarországon trónörökösként. Követelését az támasztotta alá, hogy az Árpád-ház női ágából származott. Károly Róbert hosszú küzdelem után legyőzte az országot uraló kiskirályokat, helyreállította a királyi hatalmat, és gazdaságilag konszolidálta az országot.

Lajos, mint trónörökös gondos nevelésben részesült. A magyar nyelv mellett beszélt latinul, franciául és olaszul (érdekes, hogy lengyelül nem tudott, annak ellenére, hogy a lengyel trón várományosa is lett). Megtanulta a korabeli fegyverek használatát, valamint a lovagi erényeket. Nem véletlen, hogy mint „lovagkirály” vonult be történelmünkbe. Egyik eszményképe Szent László, a másik magyar lovagkirály volt.

nagylajos6

Orlai Petrich Soma – Zách Felicián

Gyermekkorában megrázó élmény volt számára a hírhedt visegrádi merénylet. Záh (Zách) Felicián, az egyik kiskirály, Csák Máté korábbi híve a visegrádi palotában karddal támadt a királyi családra. A királyt és a két gyermeket, Lajost és Endrét akarta megölni, de csak a királynét sebesítette meg, akinek négy ujját levágta. Lajost nevelői testükkel védték meg a támadótól. A merénylőt a berohanó királyi vitézek lekaszabolták. Arany János költeménye (Zách Klára balladája) szerint a merénylet oka az volt, hogy a királyné látogatóban levő unokaöccse (később Nagy Kázmér néven lengyel király) elcsábította Felicián lányát, és az apa azért akart bosszút állni. A történetírók nagy része is ezt a változatot tartja valószínűnek. A merénylet után Zách Felicián családját és rokonságát kiirtották.

1342-ben, apja halála után Lajos probléma nélkül örökölte a magyar trónt. Károly Róbert egy stabil országot, gazdag kincstárat és a királyhoz hű főnemességet hagyott a fiára. Lajos uralkodása alatt semmiféle belső válsággal nem kellett szembenéznie. Gondokat a külső kapcsolatok jelentettek. Öccse, Endre feleségül vette Nápolyi Johannát, de ezt a nápolyi főnemesek (Durazzói és Tarantoi család) úgy értelmezték, hogy csak Johannának van joga a nápolyi trónhoz. Endre nem érte be ezzel, hogy ő csak a királyné férje, uralkodó is akart lenni. 1345-ben ez vezetett az aversai merénylethez, melynek során Endrét meggyilkolták. Johanna bűnrészessége máig sem tisztázott, valószínűleg tudott róla, de közvetlenül nem vett részt benne. Lajos, mint lovagkirály kötelességének érezte, hogy bosszút álljon öccse haláláért, bár nem valószínű, hogy komolyan gondolt a nápolyi korona megszerzésére.

nagylajos8

Nápolyi Johanna

Az első nápolyi hadjárat 1347-ben indult. Lajos döntő győzelmet aratott Johanna szeretője, majd második férje, Tarantoi Lajos felett, és bevonult Nápolyba. Johanna a pápaság akkori székhelyére, Avignonba menekült. A pápa nem volt hajlandó kiadni a magyar királynak arra hivatkozva, hogy bűnössége nem bizonyítható. Lajos így az egyik nápolyi herceget, Durazzói Károlyt végeztette ki, akiről később kiderült, hogy nem volt köze Endre meggyilkolásához. Néhány nápolyi herceget a király foglyul küldött Magyarországra, de az igazi főbűnösök nem kerültek elő.

Ez volt az az időszak, amikor Európa legsúlyosabb pestisjárványa tombolt. A genovai hajósok által keletről behurcolt fekete halál Európa lakosságának egyharmadát kiirtotta. Itáliában a járvány különösen súlyos volt, ezért a magyar király csapatai nagy részével távozott. Egyes források szerint az uralkodó maga is megkapta a pestist, de kigyógyult belőle.

nagylajos05

Nagy Lajos a Képes Krónikában

1350-ben Lajos újabb hadjáratot indított Nápolyba. A várost ezúttal is elfoglalta, de Johanna újra elmenekült. A nápolyi hadjáratok során Lajos többször is bizonyította lovagi erényeit. Egy alkalommal élete kockáztatásával mentette ki egyik katonáját a megáradt folyóból. A csatákban az első sorokban harcolt, és Aversa ostrománál egy nyílvessző súlyosan megsebesítette. Felmerült az is, hogy a háború helyett a két sereg vezére, Lajos és a tarantoi herceg párviadalt vívjon egymással. A király ezt azonnal elfogadta, de Tarantoi Lajos végül nem állt ki. A nápolyi hadjáratok egyik hőse ismert irodalmi alakunk, Toldi Miklós volt.

A nápolyi hadjáratok 1352-ben fegyverszünettel értek véget. Lajos biztosította nápolyi befolyását, és a nápolyi trónörökös, Durazzói (Kis) Károly a magyar királyi udvarban nevelkedett. Kis Károly 1380-ban Nápoly királya lett, és az akkor már idős Johannát megfojtatta, így Lajos bosszúja végül beteljesedett.

nagylajos07

A nápolyi hadjáratok egyik hőse Toldi Miklós volt.

Lajos sokszor háborúzott Velencével Dalmácia birtoklásáért. Velence a zárai (1358) majd a torinói (1381) békében elismerte, hogy Dalmácia a magyar korona része, és adófizetésre kényszerült a magyar királlyal szemben.

Magyarország keleti határainál két román fejedelemség jött létre, Moldva és Havasalföld. Mindkettő elismerte Lajost hűbérurának, de egyik sem lett a Magyar Királyság része. A Balkánon Lajos, mint keresztény uralkodó harcolt a bogumil eretnekek ellen, és ő volt az első királyunk, aki összecsapott a törökökkel. Az oszmán-törökök 1354-ben léptek Európa területére, majd rövidesen meghódították a Balkán nagy részét. Lajos megütközött a törökökkel, le is győzte őket, de a veszedelem nagyságával nem volt tisztában.

Lajos uralkodása alatt csak egyszer, 1345-ben fordult elő, hogy idegen hadsereg tört be az ország területére. Tatár hordák támadtak Erdélyre, de a király hadvezére, Lackfy Endre a székelyek segítségével kiverte őket az országból. A legenda szerint a magyar fegyvereket a nagyváradi székesegyházban nyugvó Szent László segítette.

nagylajos04

Magyarország és a szomszéd államok a XIV. és XV. században

1370-ben Kázmér lengyel király gyermektelenül halt meg. A korábbi szerződés értelmében Lajos örökölte a lengyel trónt. A két ország között perszonálunió jött létre, ami azt jelentette, hogy megőrizték függetlenségüket, csak az uralkodó személye volt közös. Lajos lengyel származású édesanyját küldte Lengyelországba kormányzónak, maga kevés időt töltött ebben az országban. Igaz viszont, hogy sok előjoggal ruházta fel a lengyel nemességet (kassai törvények), és segítséget nyújtott a lengyeleknek a litvánok és a Német Lovagrend elleni harcban.

A lengyel királyi cím miatt terjedt el az a legenda, hogy Magyarország határait ebben az időben három tenger mosta. Valójában Havasalföld nem volt a Magyar Királyság része, így a Fekete-tenger nem jöhet számításba. A Lengyel Királyság pedig önálló maradt, de nekik egyébként sem volt tengerpartjuk. A Balti-tengert akkor a Német Lovagrend erős, katonai jellegű állama ellenőrizte. A mi tengerünk csak az Adria volt. Az viszont igaz, hogy Magyarország európai nagyhatalomnak számított.

nagylajos03

Lajos elfogadja a lengyel trónt

Nagy Lajos nem csak a hadjárataival írta be magát a magyar történelembe. Az 1351-es törvényeivel megújította az Aranybullát, és szabályozta a nemesség örökösödési rendjét. Az ősiség törvénye szerint a nemesi birtok elidegeníthetetlen volt, csak a legközelebbi hozzátartozók, vagy ezek hiányában a királyi kincstár örökölhette. Ezáltal a nemesség ugyanazon jogokkal rendelkező, egységes társadalmi rend lett. Lajos nagyon sokat tett a magyar városok fejlődéséért is. A magyar királyi városok hasonló jogokkal rendelkeztek, mint a nyugat-európaiak, bár fejlettségi szintjük elmaradt azokétól. Lajos 1368-as oklevele említi először Kecskemétet városként. A király kultúra iránti érdeklődését mutatja, hogy 1367-ben Pécsett egyetemet alapított. Nem rajta múlott, hogy ez nem bizonyult hosszú életűnek.

nagylajos02Lajos első házassága gyermektelen maradt. Második házasságából a bosnyák hercegnővel, Kotromanics Erzsébettel két lánya született, Mária és Hedvig. Ebben a korszakban a lányok trónöröklése kevésbé volt elfogadott. Így Lajos eredetileg a nápolyi herceget, Kis Károlyt akarta utódául, de ezt később megváltoztatta. A magyar trónt Máriának, a lengyelt pedig kisebbik lányának, Hedvignek szánta. Ez a későbbiek során sok bonyodalmat okozott. Lajos élete végén súlyos betegségben szenvedett. Sokak szerint a kor egyik legrettegettebb és legundokabb betegsége, a lepra támadta meg. 1382. szeptember 10-én hunyt el Nagyszombatban.

Amint az elején említettem, néhány történész elvitatta tőle a „Nagy” jelzőt. Ez az álláspont érthetetlen. Lajos uralkodása alatt Magyarország Európa egyik legerősebb állama volt. Személyét még ellenfelei is tisztelték. Problémája ugyanaz volt, mint nagy királyaink közül Szent Istvánnak és Hunyadi Mátyásnak, hogy utódlását nem tudta megfelelően rendezni. Halálát követően Magyarországon pártharcok törtek ki, az Anjou-dinasztiát Luxemburgi Zsigmond váltotta fel. Lajosnak méltán van helye a magyar történelem legnagyobb alakjai között.

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások