A 2017. június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt Megmentett műkincsek kiállítás középpontjában tárgyak és személyek állnak. 26 darab – korát, anyagát, károsodásait tekintve különböző – képző- és iparművészeti műtárgy, valamint 17 frissen diplomázott restaurátor, akiknek munkáin keresztül a közönség megismerheti a konzerválás-restaurálás tárgyanként eltérő, összetett és sokoldalú ismeretet igénylő munkafolyamatát.

A Megmentett műkincsek kiállítás üzenete minden évben hasonló: a restaurálás előkészítésének és elvégzésének lépéseit megismerve a múzeumlátogatók rácsodálkozhatnak, hogy a restaurátor mennyire felelősségteljes munkát végez, széleskörű tudásra és kreativitásra épít. A szakmabéliek is minden évben találkozhatnak újdonságokkal, hiszen a restaurátorképzés fontos feladata, hogy akár az egyre fejlődő restaurálás-tudomány vizsgálati lehetőségeinek felhasználásával, akár a gyakorlati munkát megelőző anyag- és modellkísérletek révén hozzájáruljon a szakma fejlődéséhez.

A diplomamunkák mindegyike hordoz valamilyen érdekességet, csak néhány kiragadott példa a munkák közül: az olajjal átitatott, kínai papíresernyő esetében maga a készítéstechnika különleges, amely természetesen a restaurálásra is hatással volt. Egy áttört kerámia tál, amely korábban már számtalanszor eltört és többször ragasztották, egyértelműen valamilyen új megerősítési mód kigondolását kívánta meg. Az ötvöskötésű evangéliumos könyv bársonya megőrizte a hiányzó ezüstdíszítés lenyomatát, amely lehetővé tette a részleges rekonstrukció elkészítését. 

A Márta és Mária jelenetét ábrázoló, ólmozott üvegablak alakjainak festett üvege éppen az arcokon volt hiányos, amelyeknek kiegészítése restaurátor etikai szempontból rendkívül aggályos. Ebben az esetben a rendkívül alapos művészettörténeti és ikonográfiai kutatás tette lehetővé, hogy az arcok festését mégis rekonstruálni lehessen. A két ovális ikon vastag, megsárgult, a festékréteg károsodását is okozó lakkrétegének eltávolítása után világos foltokként, ritkán előforduló jelenség vált láthatóvá. A nagyműszeres vizsgálatok eredményei alapján a festék anyagainak kölcsönhatása eredményezhette az elváltozást, nem a művész festette a foltokat.

Bővebb információ a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján olvasható.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

 

Hozzászólások