Bod Péter, a felsőcsernátoni, tehát erdélyi fiatalember nagy nélkülözések árán végezte tanulmányait. Végül ösztöndíjjal a leydeni egyetemre kerülhetett. Hollandiából hazatérvén Árva Bethlen Kata protestáns udvari papja, majd magyarigeni pap haláláig, 1769. március 3-áig. 57 esztendőt élt.

Az elsősorban teológiai műveltségű lelkipásztor nem csupán e tudományágban jeleskedett publikációival. Halála előtt három évvel, 1766-ban jelent meg a  ̶  mondhatni  ̶  fő műve: a „Magyar Athenas”. E háromkötetes és a korábbi gyűjtését is feldolgozó irodalmi lexikon 282 címszavát a 16 ̶ 18. század kiváló literátusainak szentelte.

Még pontosabban, ahogyan ő fogalmazta az igen hosszú alcím elején: „Az Erdélyben és Magyarországban élt tudós embereknek”. Természetesen önmagáról nem alkotott szócikket. Ám mégis jelen van az Előszóban: „Szándékoztam ezen írásom által … hazájoknak hasznokra s ékesítésére és Isten dicsőségének terjesztésére élt jó embereknek emlékezetét … megújítani.”

Ugyaninnen mást is érdemes idéznünk, hogy aztán hamarosan a nyelvmívelő Bod Pétert is megérthessük:

„Vagynak ezen magyar tudósok seregekben némelyek erdélyi szász és magyarországi tót nemzetből valók is: de azok mind olyanok, akiktől nem lehet sajnállani a magyar nevezetet. Ugyanis azok maguk is magyaroknak vallották az idegen országokban magokat; írásaik által is nagy ékességére voltanak a magyar nemzetnek, idegen országbéliektől is magyaroknak tartatnak. Megmutatták azt, szorgalmatos fáradságokkal, hogy ők méltán megérdemlik, hogy hazafiainak neveztessenek.”

Bod Péter, a polihisztor a magyar nyelv művelését, fejlesztését is kitűzte céljául. Eszményképeinek, követendő elődjeinek egyike volt Apácai Csere János. Bod megfogalmazásában: „… /ő/ majd mindenféle tudományokhoz tartozó szókat magyarul adott elő, melyben őtet vagy senki, vagy igen kevesen követték.” Apácai nyomán következetesen haladva egy új magyar nyelvtan kidolgozását is szorgalmazta. Ez, sajnos, nem valósult meg. Viszont a másik jeles eszménykép, Pápai Páriz Ferenc szótárát megújította, kibővítette és 1767-ben Szebenben ki is adatta. E fontos munka címe: „Dictionarium deák és magyar nyelven, amely a tanulóknak hasznokra alkalmaztatott.”

Bod Péter gazdag örökségéből egy munkáját emeljük még ki: ez pedig a „Szent Hilarius”, amelyet Tarnai Andor irodalomtörténész Bod „egyetlen szépirodalmi jellegű könyvé”-nek nevez. Hosszú alcím-magyarázatával: ez = „Szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő, rövid kérdésekbe és feleletekbe foglalt dolgok …”Következzék ízelítőül néhány ilyen „dolog”, amelynek többé-kevésbé a nyelvhez, a beszédhez, a stílushoz is köze van. Tesszük ezt azért is, mert a már említett Tarnai professzor szerint: „A Szent Hilarius tanúsítja, hogy Bodnak volt érzéke a rokokó világias moralizálása iránt, és nem hiányzott stíluskészsége sem, hogy ezt magyarul megszólaltassa.”

83. Melyik tagja embernek leggonoszabb?  ̶  A nyelv, amely inkább megsebesít, mint az éles fegyver; méreg vagyon alatta, s igen könnyen megvészt. Hármas fegyver a rágalmazónak nyelve, amely megsebesíti a szólót, hallgatót és akiről szól. A rágalmazónak a nyelvin ül az ördög; a hallgatónak a fülin; aki reá hagyja, annak a szívén.
84. Miért nevezték a nyelvet elme címerének?  ̶̶  Mert a szív a nyelv által megesmértetik. A szív tárház, rakott ház, a nyelv kolcsár, kisáfárolja, ami benne vagyon. A szív forrás; a nyelv csorgó, ami benne vagyon, azon kicsoronkál a piacra.
150. Mi az igen ritka?  ̶̶  A néma ptrücsök nagy csuda a természetben; szintén olyan csuda a szótalan asszony.
167. Melyik a legékesebben szóló asszony?  ̶̶  Aki legtöbbet tud hallgatni; amely nem hullat el mindenütt mindent, mint a hasadt fazék, melyből kifoly a víz, mikor nem akarnád is.
205. Mi az igen nehéz dolog?  ̶̶  Elhallgatni azt, amit nem kellene kimondani. Kimondani ellenben azt, amit nem kellene elhallgatni.
245. Micsodás a jó beszéd?  ̶̶  Mint a drága kenetnek jó illatja. Ha rosszul vagy, megéleszt és gyógyít; ha jól vagy, gyönyörködtet s megvidámít.
246. Mi kárt tészen a csácsogó ember?  ̶̶  Elveszti a barátságos társalkodásnak minden ékességét és gyönyörűségét.
276. Hogy kell társalkodni a méltóságban helyheztettekkel?  ̶̶  Mint tűzzel; azt mondotta Nagy Sándor, ha igen közel állsz, megéget, ha távol, nem melegít. /…/
483. Ki a jó tanító?  ̶̶  Akinek még a lépése is tanít: élete, öltözete, beszéde mind tudományt hirdet a népnek. Régen a főpapnak palástja alján csengettyűk voltanak, és úgy ment bé a szentek szentébe; ma is minden magaviselése s cselekedete úgy zengjen a nép előtt, hogy a szentek szentébe való bémenetelre serkentse.
681. Vajon tudnak-é mindenféle nyelvet? /Már tudniillik az örökkévalóságban!/  ̶̶  El lehet hinni, hogy ott nem lészen szükség a francia préceptorra, hogy az úrfiakat; német frajra, hogy a kisasszonykákat tanítsák hiábavalóságokra, új szokásokra. Mindennek született nyelve lészen a paradicsomi nyelv.

  

Bod Péter ezen nevezetes és kerek évfordulóján befejezésül megint az Athenas-ához fordulunk. Előszavában némi rosszallással vette „a magyarok az … kelletlen szoká/á/t, hogy a magyar beszéd közé sok deák szókat elegyítenének, melyek idővel megmagyarosadtanak”. 250 év múltán e magvas intelemmel arra is int: ̶̶ Csak csínján az anglicizmusokkal is!!!

 

Rövidítve elhangzott a Kossuth Rádió Édes Anyanyelvünk című műsorában 2019. március 4-én.

 

Holczer József

 

 

Hozzászólások