A piarista gimnázium létrehozása és ezt megelőzően a piarista rend Kecskeméten történő letelepítése Koháry István földesúr nevéhez fűződik. A piaristák működését és a nyitrai kegyesrendi gimnázium munkáját már évek óta tanulmányozta, amikor 1712-ben tárgyalni kezdett Kecskeméten történő letelepítésük ügyében Zajkányi Lénárd nyitrai házfőnökkel.

kohary1

Gróf Koháry István

Az első piaristák 1715 februárjában érkeztek meg Kecskemétre. Ideiglenesen a Mária Társulat házát kapták szállásul, és gondjaikra bízták a Szent Mihály kápolnát és a Homoki kápolnát is. A ferencesektől átvett plébániai iskolában 63 tanulóval kezdték meg a tanítást. Az 1715/16-os tanévben a tanulók száma elérte a 118 főt. A piarista tanrendszernek megfelelő alsó, középső és felső grammatikai osztályok közül előbb az első kettő, majd néhány év múlva a harmadik is működött. 1722-ben aritmetikai tanfolyamot is indítottak.

A piarista iskolák – főként ingyenességükkel s az alsóbb társadalmi rétegek felé megnyilvánuló nyitottságukkal – nagy népszerűségre tettek szert. Kecskeméten is hamar megkedvelték az új intézményt. Más városokhoz hasonlóan a piaristák Kecskeméten is fontos szerepet töltöttek be a város művelődésében színdarabjaik előadásával, majd később a tudományos ismeretterjesztő előadásokkal.

szabalyzat2

A tanulók növekvő létszáma miatt az iskola és a kápolna egyre szűkebb lett számukra. A Délló-tó közelében, a Kohárytól kapott telken tervezték a templom és az iskola felépítését. 1720-ban lerakták az új rendház és iskola, 1729-ben pedig a templom alapkövét. A rendházba 1724-ben költözhettek be, az új templomot 1735-től használhatták. Az iskola ekkor már 4 osztállyal működött. 1735-1743 között itt képezték a hittudományt tanuló rendi növendékeket. 1849-ig itt működött a piarista rend noviciátusa.

1753-ban újabb épületrésszel (a konviktussal) gyarapodtak. 1754-ben megnyílt a poétikai és a retorikai osztály is, ezzel 6 osztályú, un. teljes gimnáziummá vált az iskola. A magyar nyelv ápolására mindig nagy gondot fordítottak, de a tanítás nyelve ekkor még a latin volt. A tanulók létszáma 1759-ben már 480-ra emelkedett. Legtöbbjük a mezővárosban és környékén lakó paraszt- és polgárcsaládok gyermeke volt. A piarista gimnázium hamarosan a Duna-Tisza közi katolikusok egyik jelentős iskolai és művelődési központja lett. (Kalocsán 1764-ben nyílt meg a piarista gimnázium.) Jó hírnevének köszönhetően a tanulók jelentős része vidékről érkezett: a Jászságból, a Felvidékről, dunántúli vármegyékből és Erdélyből is.

rendhaz_kollegium

Piarista rendház és kollégium, Kecskemét

A Ratio Educationis gyarapította a kötelező tantárgyak számát (pl. természetrajzzal, mértannal), de ez nem okozott gondot a jó színvonalú kecskeméti gimnázium számára. Válságos helyzetbe csak II. József intézkedései következtében került. Ekkor ugyanis bevezették a tandíjat, kötelezővé tették a tanárok számára a német nyelv megtanulását és a német lett az oktatás nyelve. Mindezek következtében a létszám megcsappant, a felső osztályok megszűntek, az egész iskolában mindössze 26 tanuló maradt. Csak az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis nyitotta meg újból a fejlődés útját. A tanítás nyelve a latin lett, a német helyett taníthatták a magyar nyelvet. A retorikai és poétikai jellegű felső osztályokat is visszaállíthatták.

szabalyzat

1807-ben már 282 volt a tanulók létszáma. A következő évtizedeket a fejlődés jellemezte. Nagy vívmány volt, hogy 1842-től minden tantárgyat magyarul tanítottak. A rendház és az iskola leromlott állapota miatt időközben újabb építkezés vált szükségessé. Az új iskolaépületet 1832-ben nyitották meg. Az 1848/49-es szabadságharc idején a császári csapatok hadikórházként használták a piaristák épületeit. A református iskolai törvényekhez hasonlóan a piarista diákok számára is készültek gimnáziumi szabályzatok, amelyek pontosan előírták, hogyan öltözködjön, hogyan viselkedjen a piarista diák az iskolában, a városban, az utcán, a nyilvánosság előtt.

erdosi_emlektabla

A piarista gimnázium életében különösen a tandíj és a beíratási díj újbóli bevezetése, valamint a német nyelv kötelezővé válása okozott nehézséget. 1853/54-ben mindössze 56 tanulójuk maradt. Az iskolát 4 osztályos algimnáziummá minősítették vissza, és csak 1862/63-ig fejlődött föl 8 osztályos főgimnáziummá. Az első érettségi vizsgákat 1863-ban tartották. Sikerült ismét elérni a régi színvonalat, amelyről Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter is elismerően nyilatkozott, amikor 1870-ben meglátogatta az iskolát. A régi épületben kisebb bővítésre, pl. tornacsarnok építésére került sor. 1924-ig működött főgimnáziumként.

szabo11

A Piarista Iskola új épülete 1933-ban épült

Az iskola fennmaradásáért és fejlődéséért sokat tett többek között Horváth Döme ügyvéd, országgyűlési képviselő, könyvkiadó, az iskola egykori diákja. Az intézmény fenntartásának költségeit a katolikus egyház, a kegyes tanítórendi alapítványok, valamint Kecskemét város támogatásából fedezték. A különböző pénzbeli és természetbeni adományok is jelentős mértékben hozzájárultak az intézmény működéséhez, a könyvtárak, szertárak gyarapításához.

A 20. század történelmi sorsfordulói nem hagyták érintetlenül az iskola életét sem. Az első világháború hőseire és áldozataira a gimnázium előcsarnokában emléktábla figyelmeztet. A tanórákon kívüli iskolai tevékenységek – pl. önképzőkörök – mellett fontos szerepe volt a korabeli diákéletben a cserkészetnek és a tartalmas iskolai kirándulásoknak.

emlektabla1

1924-ben középiskolai reform során alakították át a régi középiskolákat, a gimnáziumok mellett reálgimnáziumok és reáliskolák szerveződtek. A piaristák megtartották a gimnáziumi jelleget. Az 1920-as, 1930-as években 300 – 400 között volt a piarista diákok létszáma. A két világháború közötti évek kiemelkedő eseménye volt a gimnázium mai épületének átadása. Az épület főhomlokzata fölött Bory Jenő allegorikus szoborkompozíciói hirdetik a piarista rend tanítás iránti elhivatottságát, a hit és a tudás egységét és fontosságát. A tágas tér kialakításához a Klebelsberg-korszak szellemisége is hozzájárult: az iskola a legfontosabb intézmények egyike, elhelyezése méltó környezetet kíván. A téren egykor olyan jelentős kulturális események zajlottak, mint pl. Kodály ősbemutatók 1934 nyarán.

bory_szobrok2

Bory Jenő egyik szoborkompozíciója

1944 után a kecskeméti középiskolákat Egyesített Gimnázium néven összevonták, a közös igazgatósághoz tartozott a kegyesrendieken kívül a Református Gimnázium és az Angolkisasszonyok Gimnáziuma is, ezek átmenetileg a piaristák épületében működtek.

hires_diakok_tabla

A 18. századtól napjainkig számos kiváló felkészültségű tanár, író, művész, tudós és közéleti személyiség került ki a Piarista Gimnáziumból.

Székelyné Kőrösi Ilona

Hozzászólások