Vajon mik azok az exobolygók és milyenek? Exobolygó néven illetik azokat a bolygókat, melyek a mi Naprendszerünkön kívül, más csillagok körül keringenek. Innen a nevük: extraszoláris bolygók.

exo2

A csillagászok már régóta sejtették, hogy más csillagok körül is kell, hogy keringjenek bolygók, sőt a középkorban Giordano Bruno is ezen az állásponton volt. Egészen 1995-ig azonban egyet sem találtak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a csillagok nagyon messze vannak, fényük erős. A bolygó a csillaghoz képes kicsi, és fénye gyenge. Ezért nagyon nehéz megfigyelni. A 90-es években végre meglett az első az 51 Pegasi b névre keresztelt exobolygó a Pegazus csillagképben. A tudósokat nagy meglepetés érte, mert kiderült, hogy ez egy olyan Jupiter típusú gázbolygó, mely nagyon közel kering a csillagához, mindössze néhány millió kilométerre. Ezért rendkívül forró.

exo1

Szemben ezzel a mi gázóriásaink, a Jupiter és a Szaturnusz 700 illetve 1400 millió km-re keringenek a Naptól, és meglehetősen hidegek. A csillagászok ezt követően számtalan ilyen forró Jupitert fedeztek fel, mely zavarba ejtette őket. Ez ellent mondott az addig elfogadott bolygókeletkezési elméleteknek. Hogyan keletkeznek ugyanis a bolygók? Az elfogadott elmélet szerint a por és gázkorongban először létrejön középütt a csillag, majd hozzá közelebb, ahol magas a hőmérséklet, ott keletkeznek a kőzetbolygók a szilárd anyagokból, míg távolabb, ahol alacsony a hőmérséklet, az illékony elemekből a gázbolygók. Ebbe az elméletbe sehogyan sem tudták beilleszteni a forró Jupitereket. Később azután előálltak azzal, hogy ezek a bolygók is a csillaguktól távolabb keletkeztek, de az anyagkorongban lévő súrlódás miatt valahogy elkezdtek befelé vándorolni.

exo3

1995 óta már mintegy 2000 exobolygót fedeztek fel. A nagy kérdés azonban, hogy hogyan? Erre többféle módszer van. Az egyik, hogy figyelik a csillag színképét, s ha abban periodikus változást tapasztalnak, az bolygóra utal. Ugyanis ahogy a csillag körül kering, rángatja azt egy kis mértékben. A másik lehetséges és gyakori módszer, hogy amikor a bolygó elhalad a csillaga előtt, akkor annak fényéből egy kicsit kitakar. Ha ez a fényességváltozás periodikus, akkor az bolygóra utal. Ezzel a módszerrel keresi a bolygókat a Kepler űrtávcső is. Földi távcsövekkel is keresnek exobolygókat. Például a Hawaii-szigeteken lévő Keck-távcsövekkel.

exo4

A felfedezett 2000 exobolygó igen változatos képet mutat. Vannak közöttük forró Jupiterek. De találni szép számmal Neptunuszhoz hasonló óriásbolygókat is, melyek elnyúlt pályán keringenek. Vannak egész exobolygó rendszerek is, melyekben akár 4-5 exobolygó is kering a csillag körül. Sőt van arra is példa, hogy kettőscsillagok körül fedeztek fel bolygókat. Legközelebbi csillagszomszédunk, az Alfa Centauri körül is kering több bolygó. Vannak olyan bolygók, melyek a mi Napunkhoz hasonló csillagok körül keringenek, de nagyon sok vörös törpe a mi Napunknál kisebb és hűvösebb csillag körül kering.

Ezidáig nem találták meg a Föld ikertestvérét, de találtak merkúrszerű kőzetbolygót, sőt szuperföldeket, melyek kőzetekből állnak, de a Földnél nagyobbak. Általában 2-5 Földtömegűek. Ezek között akad olyan, mely túl forró vagy éppen hideg. Vannak olyanok, melyeket teljes egészében óceán borít, azaz nincs rajta szárazföld. Ha azonban találnánk egy olyan exobolygót, mely éppen megfelelő méretű és éppen megfelelő távolságban kering a csillaga körül, akkor kijelenthetnénk, hogy megtaláltuk a második Földet. Ez még várat magára, de csak idő kérdése. A csillagászok ugyanis biztosak abban, hogy létezik olyan bolygó, mely földszerű, és talán az élet is megjelent rajta.

exo5

Felvetődik a kérdés, hogy miért érdemes az exobolygókat kutatni? Nos, ha az emberiség választ szeretne kapni arra, hogy egyedül van-e a hatalmas univerzumban, akkor nem árt, ha talál olyan bolygókat, melyeken kialakulhatott az élet, és esetleg értelmes lények lakják. Ezt kutatja a SETI program. Másrészt az emberiség előbb-utóbb remélhetőleg megoldja a csillagközi utazás problémáját, és akkor nem árt, ha van egy hely, ahová érdemes űrhajót indítani. Az emberiség nem lakhatja örökké a Földet. Előbb-utóbb el kell hagynia. Több okból is. Lehet az a túlnépesedés, vagy valamilyen természeti katasztrófa. De felmerülnek a gazdasági érdekek is, mint például a bányászat. Úgyhogy a jövő csillagászainak üzenjük: exobolygó vadászatra fel!

-Garzó László-

Hozzászólások