,,A sors nem volt kegyes hozzá, többszörös józsefattilai fájdalmakat szenvedett, megaláztatásokat kellett átélnie. És ezekben a szenvedésekben költészete gyémánttá fényesült” – így vall párodról Király Lajos, a Krúdy Kör elnöke, aki az utolsó könyvének egyik támogatója volt. Mindent elkövetett, hogy a halálos ágyán még kezébe foghassa József földi életének utolsó hagyatékát, a cseppnyi csillagot. Kérlek, Aranka, menjünk vissza az időben, és idézzük fel 1942 fájdalmas és szívszorító jeges novemberének napjait.

Hová került Jóska, kik nevelték fel? Egyik versében azt olvastam, hogy 39 testvére volt, Valószínű, hogy árvaházban, netán nevelőszülőknél volt

Férjem Baktalórántházán született 1942-ben. A születésekor édesapja már halott volt, és édesanyja a bánattól megzavarodva a havas erdőben hagyta a még csecsemő gyermekét. Erről vall az Anyámmal hóesésben című versében.

ANYÁMMAL HÓESÉSBEN

Harminchatodik hóesésem
vállamra nehezül.
Szitál a hó, gondjaim kavarognak.
Emlékeim vándorként
vissza, visszatérnek.—

Téli boszorkányok kísértek,
anyámmal hóesésben,
zúzmarás fák között.
Lopakodó halálom közeledett.

Havas útszélen maradtam –
anyám elment, elhagyott.
Baktai farkasok vigyáztak rám,-
és várták,
hogy belepjen a hó.

Kitapogatom éjszakám
álmos-fekete csontjait.
Derékszögbe láncol a heverőm,
sejtjeimben őrzöm titkomat.

Ezután megjárta az árvaházakat, mire a Faragó házaspár rátalált és vitte őt haza a többi hadiárva gyermekhez Dévaványára. Nevelőszülei egyszerű gazdálkodó emberek voltak, akik becsületben nevelték a majd 40 árvát és négyüket sikerült örökbe fogadni, így kapta tőlük a Faragó nevet. Gyermekkora nem volt szokványos, inkább különlegesnek mondhatjuk. Megvoltak a nehézségei és megvolt ennek az életnek a szépsége, romantikája is. Verseiben gyakran emlékszik vissza a paraszti életre, a Pockoskertre, a Diós-árokra, ahol a többi falubeli gyerekkel játszott.

AZ ÉN FALUM

Ez a sziksóval kivert vidék,
elárverezte gyermekkorom madárdalait.
Hozzám láncolta útravalóul
a ványai csillagokat.
Járok toronymagasnyi magányom
kifeszített alkonyán,
s bőrömön érzem
a kanálisok szagát.
Tenyeremben hordom
a kérgesedő fűzfást,
a kamillával tűzdelt
mezítlábas tájakat.
Szikföldes szerelmem visszajár,
akár csalódásaim.

(Dévaványa)

HAZAVISZNEK AZ ÁLMOK

Éjjelente hazavisznek az álmok.
Vállunkon vászonzakóban lapul
a maradék madárlátta kenyerünk.
Féltett falatként
szétosztjuk kenyerünket
az éber alvók között.
Az éj asztaláról összesöpörjük
éjszakai tenyerünkbe
maradék morzsáinkat.
csillogó csillagaink közt,
toronyirányt szállunk
álombéli angyalainkkal.
Tengermélyek az angyalok éjszakái,
szinte észrevétlenül
csobban a csönd.
Harmónia honol az otthoni kertek fölött.
Átröpítenek álmaink
az éjszakák kitaposott mezsgyéin,
hol a kertek végében egymásba karoló
lecsukott szemű házak kuporognak.
Földet érünk.
Utunk mentén az ágaskodó fák
tartják fölöttünk az éjszakát.
Otthonosan mozgunk, hol az alvó éj arcát
Veronika kendővel takarja le álmunk.

Hogyan és mikor ismerkedtetek meg, és házasodtatok össze?

Minket az irodalom szeretete hozott össze, hiszen összeismerkedésünkkor Jóska már rendszeresen publikáló költő volt. Ő Baján lakott, én Budapesten. Jött minden vasárnap hajnalban a bajai gyorssal, és nagy fekete aktatáskájában hozta a kéziratait. Én elolvastam, véleményt mondtam, gépeltem őket, és ez megmaradt házasságunk alatt is. Első olvasója voltam verseinek, és kritikámat mindig meghallgatta, ha nem is mindig fogadta meg.
A közös irodalmi munkából hamar szerelem lett és fél év alatt jegyesség, egy év alatt házasság. Szüleimnél laktunk itt Budapesten, ahová ő is áthelyeztette magát.

Jól tudom, hogy egy leánygyermekkel is dicsekedhettek? Bizonyára nagyon büszke az édesapjára?

Igen, van egy lányunk, aki már 34 éves. Férjem korán megismertette az irodalmi élettel őt is. 6 éves korától vitte magával az irodalmi estekre, a Krúdy Körbe. Kisgyerekként megismerte a kortárs írókat, akik az előadások alatt gyakran vicceltek vele. Így szinte a Krúdy Körben nőtt fel és büszkén hallgatta apja verseit, örült könyvei megjelenésének.

Milyen polgári foglalkozással töltötte el párod az életét? A továbbtanulásra nemigen nyílhatott módja.

Valóban, ennyi gyereket a nevelőszülei taníttatni nem tudtak. Kijáratták a gyerekekkel az általános iskolát és útjukra bocsátották őket, hiszen a nagyok helyére már jöttek is a kisebb árva gyerekek. Ezért férjem hivatásos katonának ment és itt a katonaságnál lehetősége volt továbbtanulni. Fegyelmezett, de társaival és a hozzá beosztott kiskatonákkal humánus volt.

Mikor kezdett el verseket írni?

Baján kezdett el írni. Tagja volt a Tóth Kálmán Irodalmi Körnek. Itt nyesegett
ék a szárnyait, és ellátták tanácsokkal, mint kezdő költőt.

Hol jelentek meg az írásai?

Versei 1978-tól napi- és hetilapokban, folyóiratokban jelentek meg. Országos pályázatokon is díjat nyert. Több mint 30 antológiában szerepelnek a versei.

Mikor jelent meg a két verseskötete?

Valóban két önálló kötete jelent meg, a Szaggatott szivárvány 1994-ben és a Földbe sietett csillagok című 2010-ben. Mindkét kötetet a Krúdy Irodalmi Kör adta ki.

Mikor lett a Krúdy Kör tagja?

Szinte majdnem a kezdetektől tagja volt a Krúdy Körnek. Már Baján is irodalmi kör tag volt, és amikor Budapestre került, nagyon hiányzott neki a társaság, a közös műhelymunka. Egész véletlenül olvastam az Óbuda újságban, hogy létrejött a Krúdy Irodalmi Kör. Azonnal biztattam a férjemet, hogy vegye fel a kapcsolatot a körrel, vegyen részt a munkájukban. Így is lett, és szinte minden eseményen részt vett, még súlyos betegen is.

Kapott-e életében valamilyen elismerést irodalmi munkásságáért?

Igen, 1992-ben Krúdy emlékérmes lett.

Mikor támadta meg az alattomos kór, és meddig reménykedtetek a felépülésében?

2007-ben hólyagrákot diagnosztizáltak férjemnél, és kétszer megoperálták. A műtétek jól sikerültek és a kontroll vizsgálatok után már gyógyultnak mondták. Sajnos, ez a valóságban nem így volt, mert gyógyulttá nyilvánítása után pár hónappal jelentkeztek nála a rosszullétek, és kiderült , hogy előrehaladott tüdőrákja van, mégpedig az agresszív fajtából.

Kezelőorvosa azonnal megmondta, hogy menthetetlen, de ő kérte a kezelések megkezdését. Többször kapott kemoterápiás, majd sugárkezelést. Ezek hatására pár hónapra javult az állapota, de tudtuk, hogy csak nagyon rövid időt nyertünk. Ez alatt az idő alatt útmutatása szerint hozzáfogtam önálló kötete szerkesztéséhez, és versenyt futva az idővel még halála előtt kezébe vehette kötetét, melyet kórházi ágyában a párnája alatt őrzött. Nagyon fegyelmezett beteg volt, zokszó nélkül viselte az erős fájdalmakat, és sorsába belenyugodva távozott ebből a világból.

Aranka, mióta és milyen indíttatásból írsz verseket te magad is?

Tízéves koromtól írok verseket és rövid prózát. Házasságunk évei alatt visszavonultam az írástól, és férjem irodalmi pályájára, valamint a családra koncentráltam. Férjem halála után a fájdalom, a magányérzet, a hű társ elvesztése okozta keserűség vetette elő velem megint a tollat, és azóta írok verseket, novellákat, visszaemlékezéseket szép és fájdalmas emlékeimről.
Most egy olyan versemet szeretném megmutatni, mely házasságunk harminc évéről, a mi harminc közös tavaszunkról íródott.

B. Faragó Aranka: HARMINC TAVASZ

Tavaszi napfény
játszott a Dunán,
mikor életembe
betoppantál
fiatalos lendülettel.
A fekete ruhás
bajai gyors hozott
vasárnap minden hajnalán.
Jöttél hónod alatt
kéziratokkal,
vágyakkal és
leíratlan versekkel,
három évtizedet átívelő
“csonthéjas szerelemmel”.
Táskányi reménnyel
jártad végig
verseid csillagösvényét,
míg egy tavaszi alkony
visszavett tőlem.
Vitte a bent rekedt
gondolatokat,
a még papírért síró
verssorokat,
vitte ölelő két karod,
és szemed simogató
bársonyát.
– S a tavasz meglopott
örökre.

Kedves Aranka! Kívánom, hogy nagy szeretettel ápoljátok, őrizzétek József emlékét, a Jóisten adjon hozzá erőt és egészséget. Az olvasóknak pedig tiszta szívből ajánlom, hogy olvassák el Baktai Faragó József verseit, a szegénysorból indult kisfiúból lett költő segélykiáltását, lelke mélyéből szárnyaló jóságos és szeretetteljes gondolatait.

Nagy L. Éva

Hozzászólások