Évtizedünkben két nagyobb évfordulóját is ülhetjük a neves piarista szerzetesnek, aki a maga korának afféle polihisztora volt. A kerekebb majd három év múlva lesz: halála 200. évfordulója. Idén arra emlékezünk, hogy 275 esztendeje, 1740. október 18-án született.

 

dugonics3

 

Félig-meddig ismerősen cseng e versfőcím: „A Dugonics oszlopa”. Csokonai a nála jó három évtizeddel idősebb tudóst, írót tiszteli meg álomkép-soroló ódájával. Ebben „mennyei lélek”-nek nevezi Dugonicsot, és oszlopot emel neki. Nem emlékoszlopot! Amikor ugyanis 1795 kora nyarán Pesten végre megpillanthatja az akkor már ünnepelt írót, annak még hátra van 23 éve! Csokonainak csupán tíz…

 

dugonics2

 

Dugonics András regényei, például az Etelka, illetve drámái ma már porosak, úgyszólván élvezhetetlenek. Mindezek ellenére elfogadhatjuk a legfrissebb Dugonics-értékelések egyikét, Szigethy Gábor reálisan méltató szavait: „Derék ember volt, becsületes író, jó és okos tanár. Múltunkat őrző, múltunkat felidéző tudós munkáival cselekvő hazaszeretetre buzdította kortársait. Megújította a matematika – tudákosság – magyar szókincsét. Első regényével úri és polgári divattá tette hazánkban az olvasását – magyar nyelven.”

 

dugonics1

 

Dugonics a matematika professzora volt a nagyszombati, majd a budai egyetemen. A latinnal, némettel nehezített korban magyarul szólalt meg katedráján. Magyar nyelvű előadásait sokak rajongása és nem kevesek meghökkenése fogadta. Egyetemi előadásai írásban is ránk maradtak: „Tudákosság könyvei” címmel. Kitűnik belőlük, hogy Dugonics purista volt: az egyetlen „somma” / azaz: summa, összeg/ szón kívül nem élt idegen szóval, kifejezéssel. Szóalkotásai, -szerkezetei közt viszont sok idegen, tükörfordított is akad. Most csupán néhány példa azon szakszók közül, amelyeket ma is használ a matematika: bizonyítani, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, sugár, szög, pont, semmi… És természetesen a szám!

 

dugonics6

 

Amit viszont a nyelvész-Dugonics munkái közül igazán értékelnünk kell: az voltaképp a „Magyar példa beszédek és jeles mondások” kétkötetes enciklopédiája, „Öszveszedte, és meg világosította Dugonics András királyi oktató”. Ízes, népi ihletésű szólásokkal, közmondásokkal találkozhatunk benne. Ám a szó, beszéd, nyelv témájában nyilván nem a leíró nyelvtani fogalmakat érjük tetten. Inkább abban gyönyörködünk, hogy mindegyikük igazi stílushatással bír.

 

dugonics4

 

Íme néhány; az akkori helyesírást nem változtatva meg: Póstán jár a nyelve. Jól föl vágta nyelvét a bába. A szót /mint a teccik/ pénzen nem veszi. Örvend, ha álmában beszéllhetett. Högyet is mozdíthat a nyelvével. Sóért el, de szóért nem megy a szomszédba. Tele van szóval, mint a duda széllel. Az aszszonnak fegyvere a nyelve. Ha szájját bé varnák, talán a fülén szóllana. Elég szép, ki mindennek szép szót ád. Szép, ki a szép szót soha nem sajnállya. Ha a szép szépen szóll, még egyszer olyan szép. Ha a rút rútul beszéll, hasonló az ördögökhöz. …És így tovább. És még egy, ami akár ars poeticája is lehet a jó tanár Dugonicsnak: A szavak oktatnak, a példák kényszerítenek.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Dugonics András szobra szülővárosában, Szegeden

Zárjuk megemlékezésünket azzal az epigrammával, amellyel az egykori zalai ifjak, Nagykanizsa piarista diákjai tisztelték meg. Bizonyára közel jártak az igazsághoz, amikor e hexameter-párost megfogalmazták:

 

Amíg él Dugonics, él addig nyelve Hazánknak.
Ő pedig él örökön: örökön él hát Haza-nyelvünk.

 

 

 

Holczer J. Pompiliusz

 

 

 

 

Hozzászólások