Nem volt egyszerű időpontot és mozit találni, hogy megnézzük a 2013 óta hungarikumnak számító, Kassai Lajos által fémjelzett életvitelt-életérzést-sportot-kultúrát bemutató filmet.

lovaíjász
De talán ez a nézők próbatétele?! Ha fontos nekik, hogy megnézzék, akkor a világ végére is elmennek és feláldozzák a szombat délutáni szundikálást egy jó moziért.

Velem is hasonlóan történt, mondjuk nem kellett a világvégére mennem, csak Budáról a Művész moziba. Azt gondolom, hogy megérte. A film után tapsolt a közönség. Ilyet 40 éve, a Balczó Andrásról szóló Küldetés című film vetítése után tapasztaltam először és utoljára.

A tanítás

Kassai Lajosról úgy tíz éve, a A lét lámpásai című könyvben olvastam először. Gubcsi Anikó interjúkötetében Dicsőfi Endre orvos, tanító, Baróti Viktor és Anikó férje, Gubcsi Lajos beszélgetett vele Kaposmérőn egy ebéd mellett.

A Lovasíjász című filmben pedig megláthattam, amit eddig elképzelni tudtam csak Kassai Lajos világáról, s arról, hogy honnan hová lehet eljutni, ha az ember az Isten által rendelt utat járja, amely nem mentes kudarcoktól és tévedésektől sem. Sőt az emberi gyengeségek felismerése és tudatosítása  hozzásegíthet a továbblépéshez, ez derül ki a tanítványokkal folytatott tábortűz melletti esti beszélgetésekből. Gyerektáborok vissza-visszatérő részvevői mondják el jó és rossz tulajdonságaikat egymásnak, s Kassai Lajos jó tanítómesterként reagál az elbizakodott és a magát csak rosszként lefestő kiskamasz önjellemzésére.

A film igen látványos helyszíneken mutatja meg a “Lovasíjász-franchise” létrejöttét és elterjedését a világban. Párhuzamosan kivetített képsorok Kaposmérőről és egy kanadai indiánrezervátumból. Hogy a gyakorlatsorokból egy mozzanat, s a jellemfejlődésből egy lépcsőfok sem maradhat ki. Hogy bármily eltökélt és elköteleződött egy lovasíjász, lehetnek mélypontok, hibák is becsúszhatnak, ha nem eléggé felkészült a tanítvány. De mindezek kellő önismerettel és gyakorlással kijavíthatók.

karneval_vasarnap

A hagyománytisztelet

Kassai Lajos elköteleződött magyarságunk kultúrájának kutatása és őrzése mellett. A filmben az ő révén ismerhetünk meg egy, a kínai határ mentén létrejött hun települést, amit magyarra fordítva Fehérvárnak hívnak.
A kínai hun múzeum feliratát elemezve az a különösen jó gondolat is megfogalmazódik, hogy a magyar nem egy rassz, hanem egyfajta kultúra, különböző ősi néptörzsek közös hagyománya.

A lovasíjász bemutatók és versenyek pedig leginkább a mai ifjúságnak szólnak, akiknek minden érzékszervére kell hatni, ha el szeretnénk juttatni hozzájuk az igazi üzenetet.

Nagyon szép filmes megoldással fejeződik be a film.
A tanítómester magányos futását látjuk a szakadó hóesésben, hegyen-völgyön, árkon-bokron keresztül, majd feltűnik egy fiatal tanítványokból álló kis raj, akik egyforma ritmusban futnak mögötte. Ekkor a mester megáll és hagyja, hogy beérjék és megelőzzék a fiatalok és visszafordulva mélyen a mozinézők szemébe néz.

Antalffy Yvette

Forrás: kYVETítés.blog

Hozzászólások