Tea vaníliaízesítéssel. Vaníliás kávé. Sütemény vaníliás cukorral megszórva. Panna cotta, madártej, fagylalt. Szinte nincs olyan területe a gasztronómiának, amelyik ne alkalmazná ízesítőként ezt az eredeti formájában kuriózumnak számító, trópusi eredetű növény terméséből készített, kellemes aromájú fűszert. 10 tény, melyet mindenképpen érdemes róla tudni.

A trópusi növény egyik fajtája a Seychelles-szigetekről

 

1. A vanília egy trópusi fűszernövény termése, mely az alacsonyan fekvő, trópusi erdőkben nő, és a fákra 10-15 méteres magasságba felkapaszkodik. Az orchideák rokona. Termése egy henger alakú, keskeny, vastag héjú tok, melyben apró magok találhatók.

2. Őshazája Mexikó. A legenda szerint Totonaca (a mai Vera Cruz) területének lakói termesztették először, akik egy mesebeli hercegnő szomorú sorsával hozták kapcsolatba a kedvelt növényt. A hercegnő nem akart férjhez menni a számára kiválasztott férfihoz, ezért kedvesével elmenekült az erdőbe. A katonák azonban utolérték és megölték őket. Földre csöppenő vérükből sarjadtak az első vaníliát termő orchideák.

3. Az azték indiánok kakaóbabból készített italukhoz keverték hozzá a növény termését. Kiemelkedő értékét mutatja az a tény is, hogy a leigázott törzsek vaníliával fizették ki a sarcot az azték uralkodóknak. A 16. századi spanyol hódítók is feljegyezték, hogy Montezuma király csokoládéitalát vaníliával fűszerezték. A spanyol hajók vittek is magukkal az újonnan megismert növényből Európába, sokáig azonban csak a csokoládé fűszerezésére használták. I. Erzsébet angol királynő patikusától származott az ötlet, hogy más formában is próbálják ki.

A vanília termése

 

 

4. A 19. századtól már nemcsak Mexikó monopóliuma volt a vanília termesztése és importálása, Mauritius és Madagaszkár is bekapcsolódott a termesztésbe. A hollandok létrehoztak egy telepet Jáván, ám a növények egészen addig nem hoztak termést, amíg az ott dolgozók rá nem jöttek arra, hogy a beporzás mesterségesen is lehetséges. Mexikóban ugyanis a kizárólag ott élő Melipone-méh porozza be a vanília virágát. 1841-ben, néhány évvel azután, hogy a belga Charles Moren felismerte ezt a tényt, egy ültetvényen dolgozó 12 éves rabszolga fedezte fel a kézi beporzás új módszerét, melyet azóta is alkalmaznak. Nagyobb mennyiségben ma Közép-Amerikában, Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában termesztik.

5. A vanília szó a „kis tok” jelentésű „vainilla” szóból származik.

Vaníliababok

 


6. A vanília a sáfrány után a világ második legdrágább fűszere, hiszen termesztése majd szüretelés utáni feldolgozása is nagy szakértelmet kíván. A növény virágai összesen néhány órára nyílnak ki, ekkor kell a méheknek és a kolibriknek elvégezniük a beporzást, mely után 9 hónapra van szükség a bab kifejlődéséhez. A terméseket még éretlen állapotban, zölden szedik le. Ilyenkor még nincs illata sem. A termést először hőkezelésnek vetik alá, szárítják, majd 8 hónapig dobozokban érlelik. Ez alatt az idő alatt megfeketedik és jellegzetes aromája is kialakul. 

7. A vaníliának mintegy félszáz fajtája ismeretes világszerte, melyeknek minősége és vanillintartalma eltérő. Aromája, színe és hajlékonysága jellemzi a növényt. A vanília termésének tokjai sötétbarnák, keskenyek, hosszúak, ráncosak, jellegzetes illatát a tokot bevonó vanillin nevű anyag adja. A kisebb értékű tokok világosabb, vörösesbarna színűek, kemények és szárazak, kevésbé aromásak. A tokok belsejében apró, fekete magok vannak, amelyeket sötét, aromás olaj vesz körül. 

Vaníliaültetvény Réunion szigetén

 


8. A boltokban megtalálható vaníliás cukor tulajdonképpen szintetikus vanilinnel ízesített porcukor. Ezt a mesterséges változatot 1874 óta állítják elő, és jóval alacsonyabb ára miatt ez a pótszer használatos a legtöbb háztartásban. A világ vaníliaigényének mintegy 90 százalékát szolgálja ki. A vanillin egyébként csupán az egyik komponens a vanília nagyjából 171 aromaanyaga közül.

9. A 110 fajta vaníliából általában 4 félét használnak a világon: a madagaszkári Bourbon vanília Réunion szigetéről kapta nevét, melyet korábban Ile de Bourbon-nak (Bourbon sziget) neveztek. Ott nemesítették ezt a ma leginkább népszerű, gyümölcsös illatú fajtát.  A mexikói vanília édes és fűszeres illatú, az aztékok „xanath”-nak nevezték ezt a sötét színű babot. A tahiti vanília cseresznyés, meggyes vagy szilvás illatú, míg az indonéz fajta fás, füstös aromájú.

Panna cotta, a nálunk is egyre népszerűbb olasz édesség, melyhez vaníliát is használhatunk

 

10. És hogy mi mindenhez használhatjuk fel? Sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, mártások ízesítésére, de a jégkrémek, tejsodó, puding, tészták és csokoládék, panna cotta, madártej, forró csoki és fagylaltok összetevőjeként is ismerjük. Ártalmatlan fűszer, ezért gyomor-, epe-, és veseproblémákkal küszködők is nyugodtan élhetnek vele. Az aromaterápia egyik alapeleme, a kozmetikai ipar is alkalmazza, testápolókban, illetve több parfümben (pl. Tresor, Chanel No.5.) is szerepel alkotóanyagként.

Weninger Nóra

 

 

Hozzászólások