,,Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.”
(Petőfi Sándor)

Varga Mihály (Kunágota, 1928. január 4.) Kecskeméten élő és dolgozó tanár, író, költő, újságíró, szerkesztő, a Forrás című folyóirat alapító főszerkesztője. Később a Petőfi Népe című napilap rovatvezetője és főmunkatársa, irodalomtörténeti, szociográfiai és szépirodalmi művek szerzője.

Megjelent művei:

1982 – Aranyhomok 1962-1982
1984 – Két évtized a homokon
1998 – Sántha György élete és munkássága (életrajzi mű)
2003 – Dr. Orosz László élete és munkássága (életrajzi mű)
2004 – Aforizmák (15 év válogatott egysorosai) Bába Kiadó
2005 – Szekér Endre írói világa (tanulmány)

Azt kevesen tudják, hogy 2000-ben Miska bácsi a Bács- Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének tagja lett. Ezt meg is erősítette még a belépésének évében az áprilisban megjelent Jelen-lét című újságunkban. Szimpátiáját egy írásban is kifejezésre juttatta.

Varga Mihály: Amatőr vagyok

Ezennel ország-világ előtt kijelentem, beléptem az amatőr írók gyülekezetébe. Miért? Mert ezennel (ha kell, ünnepélyesen) kijelentem, hogy: Nem szeretem a hivatásos írókat! Említhetünk példákat az amatőrre: Zola gyógyszerész, Csehov szintén, Német László tanár és orvos, Tolsztoj földbirtokos, Berzsenyi gazdálkodó, Ady újságíró és a többi. Az a tény, hogy közben írók, költők voltak, az fontos ugyan, de szinte mellékes. Az a lényeg, hogy azok voltak, akik voltak. Vállalom tehát, hogy amatőr vagyok.

VÁRAKOZÁS

A napmelegből óriási hópelyhek hullanak
régen – kiszáradt, félig – kihűlt szívünkre.
Vad csatát vív a forróság bennünk
a régen – fagyos, dermesztő jéghideggel,
álmaink nyomasztó kereszttüzében
a valóság szétfoszlott, mint a zászló.
És én a múltam béna rabja lettem.
Így hát csak lesem, csak várom egyre,
hogy Napom széttárja végre szárnyát,
és vigyen, vigyen végre ismét engem
léleknyugtató, felejtő holnapokba.

Rímes javaslat

Nevess, kacagj, ha fáj a minden,
A vidámságon túl semmi sincsen.
És éljed tovább életed
Akkor is, ha végképp nem lehet!

Maradj naiv, csodálkozó,
Mindent sokszor meggondoló,
Mert így lehetsz önnönmagad,
Aki égi célok felé halad.

Legyél mindig csak önmagad,
Amíg ezt még szabad,
Mert a mád és a tegnapod
Olyan lesz, mint egy halott.

Készülj a búcsúra egyre,
És úgy kapaszkodj a hegyre,
Hogy ne lássa senki kínodat!
Mert utána semmi sem marad.

Kedves Miska bácsi! Írjál még sok-sok szépet, mi meg kívánunk neked nagyon jó egészséget!

Nagy L. Éva

Hozzászólások