Új-Guinea a Föld második legnagyobb szigete. Területe 771 ezer négyzetkilométer. Két állam osztozik rajta: Indonézia és Pápua Új-Guinea. Ez az állam egy alkotmányos monarchia parlamentáris demokráciával. Fővárosa Port Moresby, melyet alig 293 ezren laknak.

ujguinea1

Népessége alig több mint 5 millió fő. Számtalan nyelv, főként törzsi nyelvek léteznek, mintegy 715, de sokan beszélik az angolt mint közvetítő nyelvet. Számos nép telepedett meg a szigeten, így a melanézek, mikronézek, polinézek és az őshonos pápuák. Új-Guinea szigetének keleti felét 1885-ben Németország és Nagy-Britannia között osztották fel. A déli rész 1902-ben került ausztrál fennhatóság alá, a két terület egyesítését követően 1975-ben vált önálló állammá.

A sziget keleti részét és más kiesebb szigeteket magába foglaló terület felszíne igen változatos. Déli partvidéke alföld trópusi őserdőkkel, középső részén 4000-5000 m magas hegység helyezkedik el hatalmas szavannával borított fennsíkokkal. Északon vulkánok is működnek, mivel a sziget tagja a Csendes–óceáni tűzgyűrűnek. Legmagasabb pontja a Mount Wilhelm, 4697m. A sziget az utolsó jégkorszak idején még egybefüggött Ausztráliával, így számos tekintetben közös élővilágot mondhat magáénak.

ujguinea3

Mount Wilhelm

Az ország ásványkincsekben rendkívül gazdag, de ennek csak töredékét tárták fel és aknázzák ki. A népesség főként mezőgazdaságból él. A sziget növény és állatvilága az ausztromaláj faunarégióhoz tartozik. A terület magját alkotó két nagyobb szárazföld Ausztrália és Új-Guinea. Mint említettem, az utolsó jégkorszak idején is, és a megelőző jégkorszakokban is, összefüggő szárazföldet alkottak, mivel a víz mélysége nem haladja meg sok helyütt a 100 m-t. Nagy változatosságban fejlődtek ki az erszényesek. Új-Guinea és a környező szigetek viszonylag kevés emlősfajnak, ugyanakkor sokféle bennszülött madárnak, hüllőnek, rovarnak adnak otthont. A madarak édenkertjének is nevezik. A paradicsommadarak negyvennél is több faját ismerjük, ezek kettő kivételével csak itt őshonosak. Összesen 241 madárfaj és 79 emlősfaj él itt.

Egyik jellegzetes madara a sisakos kazuár. A kazuár nemzetségbe 7 faj tartozik, ezek egyike. Tolla fekete, arca zöldeskék, a fej hátulsó része zöld, a nyak elöl ibolyás, hátul lakkvörös. Csőre, lába szürkés. Valamennyi kazuár erdőlakó. A struccok és emuk rokonai.

ujguinea5

Sisakos kazuár

A sziget fő hírességei a paradicsommadarak. Ezek a varjúfélék családjának a tagjai. Valamikor ezekből fejlődtek ki. Testhosszuk 16-100 cm közé esik. A tojók jellegtelen szürke vagy barna színűek, ellenben a hímek pompás és feltűnően szép színezetűek, némelyek egészen bizarrok. Egzotikus tollaikat a legkülönbözőbb testrészeiken viselik. Csodálatos tollaikért régóta vadásszák a helyiek. A pápua férfiak jellegzetes fejdíszeikhez használták fel. Később Európában és Amerikában is a 20. század elején divatos lett a hölgyek körében. A nagy paradicsommadár a legnagyobb faj, nagyobb a csókánál. A paradicsommadarak nevüket csodálatos tollruhájukról kapták. Európába sokáig csak megnyúzott példányok jutottak el (lábak nélkül) így az a hiedelem járta róluk, hogy egész életüket a levegőben töltik.

ujguinea4

Paradicsommadár

Az emlősök közül megemlítendő, mint elterjedt faj, az erszényes nyest. Farkuk hosszú, de nem kapaszkodó farok. A nagyobb fajok testhossza meghaladja a 60 cm-t, farkuk foltos. Két egymástól eltérő színváltozata létezik. Elsősorban az őserdők lakója, ragadozó életmódot folytat. Az új-guineai szigetvilágnak jellegzetes bandikut-faja a pápua bandikut, azaz az erszényes nyest.

ujguinea6

Fakúszó kenguru

Itt fordulnak még elő a fakúszó kenguruk. Alakra nézve nagyon eltérnek a földön élő kenguruktól, és a fán lakó életmódhoz alkalmazkodtak. Erős farkuk van, mely a kapaszkodást szolgálja. Új-Guinea óriás erdőségeiben lombevéssel töltik az idejüket. Megemlítendő emlősfajok még a gyümölcsevő denevérek, melyeket repülő kutyának vagy repülő rókának is neveznek. A helyiek előszeretettel fogyasztják őket. Két anoa-faj is él itt, melyek kis testű patások, őzekre hasonlítanak. E mellett él egy disznóféle, a babirussza is.

ujguinea2

Pápuák

A sziget őslakói, a pápuák törzsekben élnek még ma is, sokszor kőkori körülmények között. Híresen hírhedt szokásuk volt a kannibalizmus, melyet még a 20. század elején is gyakoroltak. Ellenségeiket előszeretettel ették meg. Nyárson sütötték meg, úgy hívták, a „hosszú disznó”. Szerencsére ez a szokás napjainkra már kiveszett.

Dr. Garzó László

Hozzászólások