“A szeretetnek melege van a természet hidegében,világossága van az élet sötétségeiben,és a szeretetnek ajkai vannak,amik mosolyognak velünk az örömben,és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban.” Gárdonyi Géza

szeretet

A szeretet legismertebb jelképe a szív, alakja gyakran visszaköszön a természetben is.
A “szeretet” szó különböző érzelmeket, állapotokat, magatartásformákat jelent. Utalhat erős kötődést jelölő érzelemre és személyes vonzódásra. Erényt is mutathat, ami az emberi kedvességet, együttérzést és vonzódást, mások javára történő önzetlen, hűséges és jóindulatú törődést tartalmazza. Leírhat kegyelmes és könyörületes cselekedeteket más emberek, önmagunk vagy állatok iránt.

Somlyó György: Mese arról, ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel,
s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl,
amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.
Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.
Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.
Van, aki önmagát szereti másban,
s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

A szeretet gyakran magába foglalja a gondoskodást vagy azonosulást egy személlyel vagy egy dologgal, belefoglalva az önmaga felé érzett szeretetet, ez a nárcizmus. Vergilius híres mondata, hogy “A szeretet mindent legyőz”. Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész nyomdokain járva a szeretetet “a mások felé érzett jó szándékként” határozza meg. Leibniz szerint “a szeretet olyan öröm, amit más ember boldogsága okoz nekünk”. A biológus Griffith a szeretetet úgy határozza meg, mint “feltétel nélküli önzetlenséget”.
szeretet1A szeretet lehet nemzetközi nyelv, ami hidat képez a kulturális és nyelvi megosztottság fölött.
A pszichológia a szeretetet egy kognitív és közösségi jelenségként írja le. A háromszögletű szeretet -elméletben három összetevője van: közelség, elköteleződés és szenvedély. Ha valaki nem szeret, akkor ezek közül egyik sincs jelen. A kedvelés csak a közelséget foglalja magában. A vak szerelem csak szenvedélyt tartalmaz. Az üres szeretet csak elköteleződést mutat. Egy szerelmi kapcsolatban közelség és szenvedély van jelen. A buta szeretet szenvedélyt és elköteleződést tartalmaz. Végül a legmagasabb szeretet mindhármat tartalmazza.
Erich Fromm pszichológus, könyvében, a Szeretet művészetében leírja, hogy a szeretet nem csupán egy érzés, hanem elköteleződés arra, hogy szerető cselekedeteket hajtunk végre más vagy mások felé. A spirituális elméletek úgy tekintenek a szeretetre, mint Isten ajándékára, és a szeretetet igazi misztikus tapasztalatként írják le.

 

Szabó Lőrinc fordításában William Shakespeare: 75. szonettje a szeretet ezer színében villódzik:

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek,
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg,
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet,
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet,
Arcod varázsa csordultig betölt,
S egy pillantásodért is sorvadok,
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam, s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Néhány kultúrkör különböző értelmezése is tanulságos, máig elevenen hatnak.

Az ókori görög bölcselet öt formáját különbözteti meg: a családi – sztorgé, a baráti – filia, a szerelmi – erósz, a vendéglátó – xénia és az isteni szeretet – agapé.

A kínai konfucianizmus központi fogalma a Ren, a jóindulatú szeretet, amely a kötelességre, cselekedetekre és hozzáállásra összpontosít. Az Ai fogalmát Mo Cu vezette be, abban hitt, hogy az igaz szeretet feltétel nélküli, amelynek mindenki felé egyenlően kellene megnyilvánulnia.

A szeretet az iszlámon belül egyetemes testvériségként jelenik meg, amely mindenkire érvényes, akik tartják a hitet. Mivel minden Isten kivetülése, a szúfizmus nézőpontja az, hogy a szereteten át az emberiség visszatérhet a teljes tisztaságba és dicsőségbe.

A buddhizmusban a karuná a kegyelem és könyörületesség, amely mások szenvedését csökkenti, az advesa és a mettá jelentik a feltétel nélküli, önzetlen szeretetet.

A hinduizmusban a prema és a bhakti tizenegy formája a magasztos szeretetre utal, melyben Isten szeretetének megszerzése az élet tökéletességét jelenti.

A keresztény felfogás szerint a szeretet Istentől származik. Vallják, hogy a “Szeresd Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből” (Tóra), valamint a “Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” Márk (12:28-34) a két legfontosabb dolog az életben.

Pál apostol minden erények legfontosabbikának jelentette ki:

„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója föl. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel” – 1 Kor. (13:4–7).

Krisztus maga a szeretet.

József Attila Óda című versének részlete a legtisztább érzések foglalata:

“Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek
halandók, amíg meg nem halnak”.

 

 

To’Piro

(illusztrációk: Antalffy Yvette)

 

Hozzászólások