A Közi Horváth József Népfőiskola névadója újratemetésének 25., halálának 30. és születésének 115. évfordulója alkalmából 2017 novemberében emlékévet hirdetett. Ennek egyik kiemelt programjára került sor a Győri Hittudományi Főiskolán. Az „Útkeresés két korszak határán” című tudományos konferenciára a Katolikus Szociális Népmozgalom elindításának 75. évfordulóján került sor. Az egésznapos rendezvény a Nagyboldogasszony-székesegyházban Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének főcelebrálásával bemutatott szentmisével zárult.


A 20. század első felében a Katolikus Egyház társadalmi tanítása, a szociális kérdés előtérbe helyezése, az Egyház belső életének megújítása Magyarországon vallási, hitéleti fellendülést eredményezett. Ennek a megújulásnak az alakítói, Közi Horváth József és társai voltak azok az egyházi és világi személyek, akik ebben az időszakban szolgálták az Egyházat és a társadalmat. Munkájuk elsősorban a hitélet terén új módszerek, eszközök alkalmazására, a nehéz sorban élők megsegítésére, a társadalmi igazságosság érvényesítésére irányult. Különböző felfogások, eszmék mentén tevékenykedtek, megújuló keresztény közéletet szerettek volna megvalósítani, amely a pápai szociális enciklikák szellemi talaján állt.

Hivatásrendi szervezetek, egyházi mozgalmak, közösségek vezetői, világiak és egyháziak egyaránt igyekeztek a maguk területén egy keresztény, szociálisan érzékeny közeget kialakítani. Az 1945 utáni politikai helyzet, különösen az egypártrendszer kialakulása és térnyerése az itthon maradottak és az emigrációba kényszerülők számára új helyzetet teremtett, amelyre ki-ki a maga felfogása szerinti választ adta. Ezeket a különböző életutakat, válaszokat, a Katolikus Egyház és a magyar társadalom II. világháború utáni útkeresését mutatták be a konferencia előadói – ezzel is segítve a korszak jobb megismerését.

A konferencia megnyitásakor a résztvevőket elsőként Veres András püspök köszöntötte. Mint mondta, örül, hogy Győrben kerül sor az eseményre. Kiemelte a témaválasztás fontosságát, hiszen az előadások címei alapján vélhető, nemcsak politikai szempontból kívánják megközelíteni a korszak bemutatását a tudósok, hanem az akkori szociális, társadalmi mozgások ismertetésével is, mely abban a korban méltán kapott Európa-szerte komoly elismerést. Ahogy a konferencia címe is mondja, amint akkor, úgy ma mi is korszakváltó határon vagyunk. Kell, hogy Európa és Magyarország is felismerje rendkívüli felelősségét a jelen és a jövő alakulásában. Szónokiasan fogalmazva: Jó reggelt Magyarország, jó reggelt Európa! Bizton állíthatjuk azonban, hogy a világ és Európa történelmi változások közepette él és benne a kereszténység is.

Az Egyház szociális tanítása XIII. Leó pápa Rerum Novarum kezdetű enciklikája óta ismert. Nem beszélve II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű körleveléről, amelyek meggyőződésünk szerint nemcsak Európának, hanem az egész világnak megfelelő irányelveket mutatnak, de a gazdasági és társadalmi életben rendkívül csekély elfogadottságát látjuk. A magyar politikai változások idején, 1996-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadta az Igazságosabb és testvériesebb világot című körlevelét, amely a kezdeti lelkesedés után csak nagyon kevés szerepet játszott a társadalmi átalakulásban, pedig napjainkban már látjuk a következményeket is, hogy hová jut a világ Isten és az evangélium nélkül.

A szervezők nevében Szalai Viktor, a népfőiskola alapítója, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumi elnöke is köszöntötte a megjelenteket.

Az egész napos konferencia résztvevői négy szekcióban hallgathattak előadásokat a II. világháború utolsó éveiben, illetve az azt követő időszak és a kialakuló egypártrendszer idején zajló folyamatokról, a katolikus sajtó helyzetétől a keresztény értékeket követő politikusok útkeresésén át a szociálisan érzékeny papok, püspökök egyházi vezetők megnyilvánulásain keresztül egészen az emigrációba kényszerült, vagy kényszerített papok munkájáról, út- és kiútkereséséről. Előadásokat lehetett hallani például az 1943-as győri konferencia tágabb történeti és egyháztörténeti hátteréről. 

A katolikus sajtó 1945 előtti helyzetét elemző előadásból a hallgatóság megtudhatta, hogy a katolikus közélet milyen sokszínű és eleven volt egykor, mely üzenet is lehetne a mai kor emberének.

Tóth Tamás pápai káplán, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára A Pápai Magyar Intézet, mint az ellenállás és az emigráció római központja 1945 és 1964 között című előadásából megismerhettük, hogy a kommunista hatalomátvétel után az emigrációba kényszerült katolikus papok, közéleti szereplők milyen helyzettel találkoztak Rómában, ahol államiságunk kezdetétől folyamatos volt az egyházi jelenléte a magyaroknak. 

Ezt követően papi sorsokat, különböző katolikus mozgalmak kezdeményezéseit mutatták be az előadók. Így bővíthette ismeretét a hallgató Mindszenty József hercegprímás már plébánosi korában is megtapasztalható, de hercegprímásként is megélt szociális érzékenységéről, Mihalovics Zsigmond hasonló törekvéseiről épp úgy, mint sok-sok pap akkori elkötelezettségéről a nép iránt.

Elhangzottak még többek közt előadások Kálmán Peregrin OFM előadásában Kiss Szalézról, de hallhattak a jelenlévők Apor Vilmosról, Sándor Imréről, Pálffy Józsefről is. Minden előadásból kiviláglott, hogy a két korszak határán élt, útkereső Katolikus Egyház tagjai mind-mind egy jobb és igazságosabb világról álmodtak.

A konferencia délután a székesegyházban Veres András főcelebrálásával bemutatott szentmisével zárult. Homíliájában a főpásztor kiemelte, hogy hasonlóan a szentmise szövegeiben hallottakhoz, a konferenciának is az volt a célja, hogy egy lépést tegyünk Isten országának építésében. 

A szentbeszédet hallgatók, a konferencián részt vevők így kapcsolhatták össze az Egyház mindenkori szerepét: tagjai közt mindig voltak, akik az útkeresés során a végletekig, akár a vértanúságig helyt álltak, az egységet keresték, a szegényekkel való szolidaritást képviselték, a nehéz történelmi időkben is összefogásra törekedtek Isten országának építéséért. Augusztus 25-én történeti konferencia zajlott Győrben. Történelemről volt szó, mely a múltat kutatja, a jelennek ad példát. Csak meg kell hallani!

Szöveg: Magyar Kurír/Közi Horváth József Népfőiskola

Fotó: Fotó: Bágya Rita, Kárldy Márton

 

Hozzászólások