A titokzatos tudomány – Meteorológia – Az emberiséget – mióta a világ világ -, foglalkoztatja az időjárás változása. A népi megfigyelések szájról szájra szállnak, nemzedékről nemzedékre öröklődnek, – s van úgy, hogy be is válnak. Bizonyára sokan ismerik: „Ha fénylik Vince, tele van a pince.” A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás kötődik a Vince-naphoz is, (jan.22.) – tehát napsütéses Vince nap után jó bortermés várható.

„Ha Medárdkor (jún.08.) esik, 40 napig el sem áll” –mondják a nyár elején. Azaz, ha június 8-án csapadékos az idő, akkor ezt többségében hosszabb hűvösebb, esősebb periódus szokta követni. Ezek a példák a népi meteorológiai megfigyelések, a jeles napok bölcsességét rigmus formájában adják tovább.

De mi történik a meteorológia tudományában? Mit jegyeznek fel? A statisztika szerint a sok évi átlag alapján nálunk a legszárazabb hónapok általában a január és a február. A nyár elején, júniusban szokott a legtöbb csapadék hullani, (ez az elsődleges csapadékmaximum), majd novemberben követi egy kisebb, – ennek átlaga csökken az évek során.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat modell-szimulációja alapján 2021-2050-re a tavasz kivételével minden évszakban intenzív csapadék-események várhatóak, ugyanakkor a tavaszi-nyári időszakban a száraz időszakok hossza is növekszik.

Meteorológiai mérések több mint 100 éve folynak Magyarországon. Regisztrálják a légköri folyamatok hatásának összességét. Vannak felszíni meteorológiai mérések, a rögzített adatsorokból dolgoznak, de figyelembe vesznek nemzetközi ajánlásokat is. A meteorológia a matematika tudományra támaszkodik. Gyakran készítenek statisztikákat, pl. az évi középhőmérséklet kiszámításához.

1860-ban határozta el a Magyar Tudományos Akadémia az ország természeti viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtését. A meteorológiai intézet „őse” 1868 áprilisától működött. A neve abban az időben Meteorológiai és Földdelejességi Intézet volt. Első vezetője Dr. Schenzl Guidó volt.

Dr. Schenzl Guido

Híres magyar meteorológus és természettudós volt a maga korában Konkoly-Thege Miklós, akinek nevéhez fejlesztések, eszközgyűjtemények , kiállítások megrendezése és tudományos munkák köthetők. Igazgatása alatt alakult meg a Prognózis Osztály. Saját birtokán Obszervatóriumot építtetett.

1911-ben már 1426 csapadékmérő, 204 klímaállomás működött az országban. A napi időjárás előrejelzéseket távirdák segítségével terjesztették. Konkoly-Thege alapította a Meteorológiai Múzeumot, s a gyűjtemény az ő idejében már 744 tételt tartalmazott.

Konkoly-Thege Miklós

A múzeumok éjszakáján a látogatók betekintést nyerhettek a meteorológia titokzatos világába (Budapest, Kitaibel Pál utca).
Ma már automata mérők segítik a kutatásokat, 128 db saját és 142 db az Országos Vízügyi Igazgatósággal közösen működtetett készülék segíti a tudományt. Mérik a hőmérsékletet, légnedvességet, légnyomást, szelet és csapadékot. Országszerte dolgoznak a hidrometeorológiai állomások, valamint a vizek partján a viharjelzők.

A nyilvánosan hozzáférhető sok adat segíti a lakosságot a munka, utazás stb. területén. Nagyobb utazások, tervek, projektek megkezdése előtt célszerű itt „körülnézni.”

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A cikk megírásához segítségemre volt a www.met.hu/eghajlat honlap

 

Hozzászólások