Hazánkban járt  dr. Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő, aki  június 15-én elsőként meglátogatta a Fővárosi Állat- és Növénykertben, az Emberszabású Majmok Házában  a számára oly kedves emberszabásúakat.

goodall11

Jane Goodall és egy emberszabású

 

Újságírói életem első megjelent cikke is a Budapesti  Állatkertről szólt, mely akkor a  Mentor Magazin 2011 februári számában  jelent meg.

Ma újra arrafelé igyekeztem Dr. Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő sajtótájékoztatójára.

goodall10

Az emberszabású “madonna”

 

Ő az, aki az ENSZ békenagykövete, s akit a vadon élő csimpánzok kutatása során elért eredményi tették világszerte ismertté. Ő az,  aki nemcsak kutatással, hanem évtizedek óta természetvédelemmel is foglalkozik.

goodall1

Ő az, aki az év nagy részét utazással tölti, a világ minden tájára ellátogat, hogy ott előadásokat tartson és inspirálja a természetvédelem iránt érdeklődőket, különösen a fiatalokat.

goodall9

Az emberszabásúak

 

Az Állatkertben dr. Persányi Miklós személyesen mutatta be Jane Goodall-t, akiről megtudtuk, hogy Magyarországon több alkalommal is járt már.

Persányi

dr. Persányi Miklós igazgató

 

Ezúttal június 15-én és 16-án tartózkodik itt Budapesten. Ez idő alatt két előadást is tart a MOM Kulturális Központban (amelyekre már hetekkel az esemény előtt elkelt minden hely), ám első nyilvános programja ez  a sajtótájékoztató volt az Állatkert Emberszabásúak Házában.

Noha Jane Goodall, a csimpánzok életének világhírű kutatója arról nevezetes, hogy megváltoztatta a főemlősökről alkotott vélekedésünket, és ezzel saját magunkról való ismereteinket is, nem meglepő, hogy mélységes természetszeretete kiterjed a növényekre is: részint mert gyermekkorától fogva különleges viszonyt ápol a növényekkel, részint pedig azért, mert biológusként nagyon is érti és átérzi, hogy a növények jelentik az élet alapját a Földön. Reményt pedig az adhat, ha minél több ember ráébred: ő maga is tehet valamit azért, hogy a növényeknek jobb legyen a Földön. A remény magvai azok, akik harcolnak az esőerdők pusztítása ellen, a génmódosított szervezetek terjedése ellen, vagy a régi kultúrfajták megőrzéséért. A hétköznapi embereknek is számos lehetősége van a cselekvésre, például hogy saját maguk termesszenek konyhakerti növényeket, akár a városban is, amire a világ minden táján egyre több példa van, vagy hogy áttérjenek a biogazdálkodásra.
Prof. Dr. Urs Niggli, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) vezetőségi tagja, valamint a magyar Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) alapítója és szakmai partnere szintén megosztja gondolatait a fenntartható mezőgazdaság fontosságáról, és arról, miképp lehet a várhatóan 9 milliárdra növekvő népességet fenntartható növénytermesztéssel és élelmiszertermeléssel ellátni.

 

A sajtótájékoztatón megtudtam, hogy a Jane Goodall Intézet honlapján online is nézhetjük a június 16-i előadást, ha netán lemaradnánk róla élőben.

Goodall_ARemenyMagvai_800

Dr. Goodall legújabb könyve, a Remény magvai című kötet megjelent magyarul is.  Szó esett az általa életre hívott Gombei Kutatóközpont 55 évéről is.

goodall3

Ezután dr. Teleki Géza (1943-2014) főemlőskutató, antropológus és etológus emléktáblájának leleplezésre is sor került.

Teleki Géza Kolozsvárott született a széki Teleki grófi család sarjaként (nagyapja történetesen az a Teleki Pál miniszterelnök volt, aki 1941-ben Jugoszlávia megtámadása miatt öngyilkosságot követett el). Tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, s kutatóként együtt dolgozott Jane Goodall-lal a tanzániai Gombéban. Az életét bemutató könyv tavaly jelent meg Egy Teleki gróf Afrikában címmel, Hulej Emese tollából.

 

goodall7

Hazafelé a Gesztenyés kertnél vártam a buszomra és hogy-hogy nem, egy úr éppen engem szólított meg, kezében a friss Remény magvai- könyvvel, hogy kalauzoljam el őt Jane Goodall előadásának helyszínére, a MOM Kulturális Központba.

Antalffy Yvette

Hozzászólások