Sorra gyülekeztek a Montázsmagazin olvasói, barátai, ismerősei, illetve a két vendég – Csombor Teréz és Orth Péter színművészek – rajongói, kedvelői. Voltak olyanok, akik Budapestről, sőt Alattyánból jöttek el Kecskemétre, hogy találkozzanak a két művésszel. A könyvtár nagyterme tele volt, és mindenki várakozással tekintett az est elé.

 

erzsivel

 

Először Weninger Endréné Erzsébet köszöntötte a megjelenteket, majd Gyöngyösi Szabó Katalin versmondó stílusosan Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című versével invitálta a művészeket, hogy valljanak önmagukról és egymásról, a színházhoz fűződő, életre szóló kapcsolatukról. Szeli Sára újságíró moderátorként bravúrosan irányította kérdéseivel a beszélgetést. Terike és Péter jóízűen és szívesen meséltek életükről, színészi pályájukról.

 

szeptemberi1

 

De nem csak beszélgettek a vendégek, időnként dalra is fakadtak. Csombor Terike rögtön az elején megörvendeztette a közönséget szép hangjával, amikor elénekelte az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt.

 

csombor-montazs

 

Kedves szerepeikről beszélgetve a közönség megnézhette videóról Mária főhadnagy belépőjét az egészen fiatal Csombor Terike előadásában, valamint Orth Péter és Zavaros Eszter duettjét a Nyomorultak című musicalből. Jó volt nosztalgiázni és visszatekinteni a múltba. Péter arról is mesélt, hogy izgatottan és örömmel készül legújabb szerepére, a János vitézre. Bár még csak próbálják a darabot, ízelítőül bemutatta Kukorica Jancsi belépőjét, melynek címe: Én, a pásztorok királya legeltetem nyájam… Nagyon jó János vitéz lesz Péterből!

 

peti

 

Az irodalomról beszélgetve kiderült, hogy Terike maga is ír verseket, de inkább – hirtelen jött ötlettől indíttatva – elszavalta József Attila Születésnapomra című költeményét. Nagy sikert aratott vele. Péter egyik kedvenc versét Gyöngyösi Szabó Katalin tolmácsolta. Rudyard Kipling: Ha című verse egyfajta ars poeticát jelent Péter számára. Kitartást, a kitűzött cél elérését, sikert és önmaga EMBERRÉ való fölépítését.

 

harman

 

Terike életét egy (Weninger Erzsébet által írt) vers is bemutatta, utalva a régi kudarcokra, sebekre, harcokra. Ő maga is mesélt erről az időszakáról. Fia, Péter – hiszen ő is részese volt a nehéz időknek – büszkén mesélt arról, hogyan sikerült édesanyjának úrrá lennie a kudarcokon, és őt fölnevelnie.

 

kozonseg

 

A beszélgetést anya és fia végigpoénkodták, nem várva végszóra belevágtak egymás szavába, és nevetve egészítették ki egymás mondanivalóját. Látszott, hogy összeszokott páros: harmónia, bizalom, egymás segítése jellemző rájuk a mindennapi életükben még ma is.

terike-nevet

peti2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt megpecsételendő a végén egy fergeteges közös produkciót mutattak be, még táncra is perdültek. A Csárdáskirálynő című operettből a Húzzad csak kivilágos virradatig kezdetű dalbetétet adták elő, mama-fiú szituációra átültetve. Nagyon kedves jelenet volt, melyből rögtön választ is adtak arra a ki nem mondott kérdésre, hogy a két generáció, anya és fia mit adott és mit köszönhet egymásnak.

 

terike-peti

 

Vidám, jókedvű, hangulatos délutánt töltöttek el azok, akik szombaton ellátogattak a Montázs-estre a kecskeméti Katona József Könyvtárba. Októberben is lesz Montázs-est!

 

Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások