Mi lett Dessewffy Flóra, a Rátkai Szidi-féle pesti színitanodában tanult revütáncosnő sorsa? Milyen elképzelésekkel indult Sanghajba Komor Izidor, és mi vezetett a korszak egyik legkiválóbb műkereskedő dinasztiájának sanghaji sikereihez? Honnét rendelte az alapanyagokat a Fratelli–Deisinger cég, és milyen neves pesti és budai kávéházaknak lett fő beszállítója? Vajon hány, a korban híres-hírhedt személyiség fordult meg a mai Móricz Zsigmond körtér közvetlen közelében nagy sikerrel működő Sanghay barban?

 


Ezeknek és még megannyi kérdésnek járhatnak utána azok, akik regisztrálnak a Hopp Múzeum Sanghay – Shanghay. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításához kapcsolódó exkluzív tárlatvezetésekre. A kérdések és válaszok pedig előbb-utóbb történetekké állnak össze bennünk, hallgatókban.


A különálló alkalmak mind egészen egyedi csemegét kínálnak, a kiállítás kurátorai ugyanis mindig más és más kötetszerzővel társulva kalauzolnak minket végig a két világháború közötti magyar és kínai kulturális kölcsönhatások szövevényes történetében. Legyen szó akár táncról, város-, eszme- vagy éppen kultúrtörténetről. Így aztán – kedvünk és ízlésünk iránya szerint válogatva – juthatunk mélyebbre a minket érdeklő résztémákban. De azoknak, akik szeretnék a teljes „Sanghay – Shanghay” univerzumot átlátni, csak azt ajánlhatjuk, hogy mindegyikre jöjjenek el!
Helyszín: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Jegyáraink: Felnőtteknek: 1500 Ft, Ifjúsági (6–26) és nyugdíjasjegy: 900 Ft
A programon való részvétel regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát jelezze a hopprogram@hoppmuseum.hu címen.

 

1. alkalom:

Távol-Kelet magyar műkereskedői

Időpont: 2017. november 11. 15.00
Meghívott előadó: Kiss Sándor, a Japán vonzásában című könyv szerzője
A program leírása: sétáló tárlatvezetés keretében dr. Fajcsák Györgyi, a kiállítás egyik kurátora a Hopp Múzeum Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításának műtárgyanyagáról mesél, míg Kiss Sándor egy, a Távol-Keleten szerencsét próbáló magyar műkereskedő dinasztia izgalmas vállalkozásainak világába vezeti el a résztvevőket.
A cég nevét számos formájában ismerhetjük: Kun és Komor, Kuhn & Co., Kuhn and Komor, K & K. De kik is voltak Komorék? Hányan voltak, honnan jöttek, miként alapíthattak üzletet a világ ennyiféle szegletében (Jokohamában, Hongkongban, Kalkuttában, Kóbéban, Sanghajban, Szingapúrban és Londonban)? Milyen kapcsolatot tartottak a magyarokkal? Hogyan válhattak az 1869 és 1919 közötti időszak távol-keleti curio-kereskedelem meghatározó tényezőivé?
November 11-én többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat.

Soron következő tárlatvezetés:

Buddha a Lokálban

2017. december 2. 15.00
A tárlatvezetést tartja: dr. Kelényi Béla, a kiállítás egyik kurátora
Meghívott előadó: Saly Noémi muzeológus (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Tervezett előadások:

Táncoló istenek (Somi Panni)

A Fratelli–Deisinger cég (Török Róbert)

Hudec László építészetének magyar kapcsolatai (Marótzy Katalin)

Kelet – Nyugaton (Szücs György)

„Keleti lázak fátyola remeg…” (Lenkei Júlia)

A Japán kávéház művészasztala és öröksége (Gellér Katalin)

Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

 

Hozzászólások